Háy János: A magyar társadalom ösztönösen kidolgozta a kasztrendszert

Háy János: A magyar társadalom ösztönösen kidolgozta a kasztrendszert

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Valuska László beszélgetett Háy Jánossal a Mamikám című regényéről. (A Mamikámról szóló recenziónkat itt találod, a Háy Jánossal készült interjúnkat pedig itt, a regénybe itt bele is olvashatsz.) A beszélgetést most teljes egészében végig is hallgathatod, mi pedig pontokba szedtük a fontosabb, érdekesebb gondolatokat.

Fotó: Posztós János

sa | 2021. november 10. |
Háy János
Mamikám
Európa, 2021, 195 oldal
-
  • Háy 2020 nyarán fejezte be a Mamikámat, nyelvileg és kulturálisan is nagyon különbözik előző regényétől, A cégvezetőtől. Nagy kérdés neki, hogy tudja-e mélyíteni, mozgatni a saját horizontját, új területeket feltárni. Előfordulhat, hogy nem sikerül bejárni a még ismeretlen tereket, de akkor sem járhatja újra a járt utakat.
  • Átélte a világot, amiben a Mamikám játszódik: ő Vámosmikolán nőtt fel, az édesanyja máig ott él, ez az a része a falunak, ahol a cigányok laknak. Ismeri a beszédet és a gondolkodást is, ami a könyvben megjelenik.
  • A parasztok jó viszonyt ápoltak a cigányokkal. A gyerekek együtt játszottak, ha ment egy indiános film, akkor a cigánygyerekek az indiánokkal azonosultak.
  • Nem tudja, előítélet-e az, hogy a falusiak különbséget tettek a cigányok és a nem cigányok között, de a cigányok ugyanígy különbséget tettek. Számára onnantól válik előítéletté, ha ő megítéli azt a csoportot. A rosszindulatú előítélettel a szülőfalujában kevésbé találkozott, azt ő a 12. kerületben tanulta meg gimnazistaként.

-

  • Budapestről annyi látszik a két főszereplőből, hogy mindketten mélyszegénységben élnek, de ő látta, hogy kulturálisan ég és föld a különbség. Rég szeretett volna megírni egy ilyen kapcsolatot, ahogy ők egymásra találnak (az egyiküknek az anyai szeretet, a másikuknak a gyerekei hiányoznak), és ehhez olyan közeget keresett, amiben nem lehet “hamukázni”, hanem egyértelmű minden.
  • Általánosságban nem tudna olyan szereplőkről írni, akik érzelmileg nem állnak hozzá nagyon közel. Megpróbálja az életük igazságait feltárni. Fontos neki, hogy belőlük beszéljen, ne kívülről. Ha szociográfiát írna, akkor volna egy szemléleti helyzete, hogy ránéz ezekre a helyzetekre. Amikor viszont íróként beszél róluk, akkor mellettük áll.
  • A narrátor egy könyvben mindig kirajzolja azt a nyelvi és tudásteret, amiben íróként működni kell. Aki ezt a teret elhagyja, az hibázik (pl. gyerek narrátornál gyakori hiba, hogy többet tud, mint reális lenne). Az irodalom Háy szerint ösztöncentrumú dolog, kell, hogy működjön a belső arányérzék, ízlés az íróban, aki így tudja, hol milyen szó szerepelhet. Ugyanakkor olvasóként is rá kell állni a könyv nyelvére és annak lendületére.
  • Arról, hogy mennyire redukált a könyv nyelve, Háy elmondta, hogy számtalan nyelv vesz minket körül. Amin ezek az emberek kifejezik a világot, az nem egy roncsolt nyelv. Közben viszont két különböző dolog, hogy van a valós emberek nyelve, és a könyvben megírt nyelv, ami teremtett, mint minden irodalmi nyelv. Itt az is írói döntés kérdése volt, mennyi diftongus legyen ebben a nyelvben.

-

  • Arról, hogy fehér középosztálybeli férfiként megszólalhat-e mélyszegénységben élő cigánylány hangján, azt mondta, hogy alkotói terepen a politikai felvetés nem érdekes. Hogy ki kinek a hangján szólal meg, készség kérdése, valaki mindig ugyanazon tud. Nem hisz a genderszempontú elképzelésekben, abban a narrációs térben kell mozogni, amiben hitelesen tudjuk a világot képviselni, és az bármi lehet, de nem minden. Ő sem tud megszólalni minden nyelven, és nem tud minden típusú sorsot képviselni.
  • Szerinte jó, ha valaki úgy tud erre a könyve nézni, mint ami ráirányítja a figyelmet azokra, akikről fogalmunk sincs, mert a magyar társadalom ösztönösen kidolgozta a kasztrendszert. Nem látunk a kerületünk határain túlra, a szociográfiai irodalom jelenleg gyerekcipőben jár itthon. Viszont a társadalmi vetület egy irodalmi műnek nem célja, hanem velejárója. Ő pedig nem a cigányságot képviseli ebben a könyvben, hanem egy sorsot, ahogy azt más könyveiben is teszi.
  • A társadalmi mobilitás szinte teljesen megszűnt Magyarországon, a körülbelül  900 ezer roma és cigány (ki így, ki úgy hívja magát) jelentős része mélyszegénységben él. A mobilizáció eleve lassan működik. Ő maga még a kádári pozitív diszkrimináció terméke, úgy került Budapestre gimnáziumba és felsőoktatásba, ám ahonnan ő indult, az nagyon távol van attól, ahonnan egy mélyszegénységben élő cigány gyerek indul. Háynak is nagyon sok sérelmet kellett eltűrnie, mert nagyon sok készségnek nem volt birtokában, sokszor szembesült a saját ügyefogyottságával a kommunikációban, viselkedésben. Aki nála sokkal mélyebbről indul, annak még sokkal többet kell szorongania, hogy valamire jusson.
  • Ezt a réteget egyedül az oktatás éri el, oda kellene önteni a pénzt, főleg, hogy itt nem is lehet húszfős osztályokban tanítani, hanem öt gyerek mellé kéne egy-két tanár. A jómódúak és a jobban kvalifikáltabbak felelőssége, hogy támogassák a többieket, de nem alamizsnával, hanem hogy hozzásegítik őket ahhoz, hogy képesek legyenek előteremteni a saját javaikat, amikből aztán élni tudnak.

A teljes beszélgetést itt tudod meghallgatni:



Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A vetélés feldolgozásáról és Rammsteinre legózásról is beszéltek az Alkotótárs nyertesei

Valuska László az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Czakó Zsófiát és André Ferencet, az Alkotótárs nyerteseit kérdezte. Most meghallgathatod a beszélgetést.

...
Hírek

4 nap irodalom, 70 program, 7000 látogató az őszi Margón

Október 14–17. között rendezték meg az idén 10. születésnapját ünneplő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárt a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében. A legújabb hazai és külföldi könyves újdonságokat bemutató fesztivál négy napja alatt több ezren voltak kíváncsiak a programokra és látogattak el a Várkert Bazárba.

...
Szórakozás

Háy Jánosnál egyáltalán nem fontos, mire gondolt a költő

A Katona József Színház Háy János szövegeiből készítette el Kocsis Gergely főszereplésével, Tárnoki Márk rendezésében a Szavalóverseny című műsorát, ami klasszikus értelemben nem előadás, de apránként adagolva vicces és okos is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Halálos titok a varázskönyvtár mélyén? Emma Törzs sikerfantasyjét dolgozza fel az Outlander producere

A magyar származású amerikai író debütáló fantasyjét az Amazonnál adaptálják, és az Outlander-rajongók biztosak lehetnek benne, hogy jó kezekbe került.

...
Szórakozás

Harry Potter-kritikájával bántotta meg a rajongókat Gary Oldman, most menteni próbálja a helyzetet

Tegye fel a kezét, akinek Sirius Black volt az egyik kedvenc karaktere a Harry Potter-regényekben és filmekben egyaránt. És ki ütközött meg Gary Oldman kritikáján?

...
Szórakozás

Itt az első videó Liam Hemsworth-ről Geraltként a Vaják 4. évadában

Ha hunyorítunk, akkor a parókás Liam Hemsworth-öt nem nehéz összetéveszteni a szerepet korábban alakító Henry Cavillel.

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Hírek
...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben

...
Nagy

Nagy hazugság, hogy boldognak kellene lennünk ‒ Háy János a Margón

...
Szórakozás

Mégis kiszáll Baz Luhrmann A Mester és Margarita megfilmesítéséből?

...
Hírek

Egy 94 éves nagymama 80 éven át vezetett naplót arról, mit olvasott

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Szórakozás

„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig nem egyszerűen a zenekar történetét meséli el, hanem egy kontinenseken átívelő út krónikája is.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

...
Horányi Hanna Zelma

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...
sa

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón