A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

James Bondozni nem fogok, bár már a rendszerváltás előtt olyan hírszerzői trükköket vetettek be, hogy egy tetszőleges Bond- vagy Bourne-film is kisrealista munkának tűnik. Mégis a kémek világa az egyik legnépszerűbb téma a tömegkultúrában. A Maffiózók mackónadrágban című kötetben a szervezett bűnözés működését és alakulását mutatta be Dezső András, a Magyar kólában a kokain útját kísérhettük nyomon. A Hvg Pulitzer-emlékdíjas újságírója Fedősztori című új könyvében a hírszerzés világára nyit ajtót (a Margón beszélgettünk is a könyvről). 

Valuska László | 2021. október 25. |
Dezső András
Fedősztori
21. század kiadó, 2021, 432 oldal

A kémtörténeteket gyerekkoromtól kezdve faltam: Frederick Forsyth-tól, Ian Flemingen vagy Robert Ludlumon át John le Carréig sok-sok jó és rossz regényt és filmet találhatunk, mégis a mai napig, amikor a Homeland című amerikai tévésorozat végén járok, lebilincsel. A hírszerzés világa ugyanis irodalom és színház egymásba játszása, jól megírt történetek, improvizációk és előadások összessége. Olvasóként (nézőként) három dolog tart izgalomban: 

  • A sokszor banálisnak tűnő szerepjátékok mögött meghúzódó identitáskálváriák, hogy a ki vagyok kérdésre soha nincs egyenes válasz, és ebből következik, hogy a valóság kitaláció, amit nem szabad lebuktatni.
  • Mivel a hírszerzési világ szereplőinek sokféle motivációja, épp ezért identitása is van, elsősorban az elbeszélt (és előadott) történetek versengenek egymással (Seherezádéhoz hasonlóan a kémeknek is az életben maradásuk miatt folyamatosan mesélniük kell, mert ha nem mesélnek, lebuknak és végük).
  • Az irodalom, a filmek vagy a sorozatok a hírszerzési játszmákat nagy társasjátékként képzelik el, amiben nem minden szereplő tudja pontosan feladatát és célját, de azt igen, hogy minden a legfőbb célnak van alárendelve, így minden szereplő csak eszköz.

Ezeket a pontokat azért soroltam fel, mert a Fedősztori olyan, mint egy hírszerzőkről szóló novellagyűjtemény, nemcsak a rövid, tömör történetek miatt, hanem az irodalmi jellegük miatt. Nem szeretném, ha félreértenék, Dezső András valódi történeteket írt meg, amiket kikutatott, mégis úgy működnek ebben a könyvben, mint irodalmi szövegek. Egy példa: a Fedősztori Rimner Gábor történetével kezdődik, akit Szudánban úgy szerveznek be tinédzserként, mint egy B-kategóriás kémfilmben - az amerikai nagykövetségen még viszkit is kap. 

Majd egy olyan szörnyű, hazugságokkal és titkolózásokkal teli élettörténet bontakozik ki, amely mégis azt bizonyítja, hogy legyen akármilyen izgalmas egy fiatal számára a James Bond-élet, tönkre lehet abban menni. 

A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A könyvben szerepel történet a Sakálról, KGBéláról, Dezső nagy újságírói sztorijáról, a 2018-as Migration Aid-botrányról vagy a Pegasus-ügyről, és persze a hidegháborús időszakról, a rendszerváltásról is szó esik. A közös minden esetben az, hogy valaki meg akar tudni valamit, és ezért mindent megtesznek, úgy építenek valóságot a hírszerzők köré, mintha a Truman Show-ban lennénk. És ettől csodálatosan irodalmi játék a hírszerzés világa: az technikailag fontos, milyen úton, milyen szuper eszköz segítségével juttatnak el egy mikrofilmet a célszemélynek, a varázslás számomra mindig a hogyannal történik. 

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak
Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla (itt beleolvashatsz) után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Dezső András infotainment könyveit több tízezer példányban vásárolják meg, mert nemcsak hiteles karakter újságíróként, hanem szerzőként is hajlandó volt nyelvet találni elbeszéléseihez, így a Fedősztori minden esetben arra keresi a választ, hogyan történhettek meg ezek az esetek. A szerző levéltári dokumentumokból és archív anyagokból épít karaktereket és történeteket, amelyek a könyvben non-fictionként is működésbe lépnek.

Dezső a könyv elején tisztázza az alapfogalmakat, például azt, melyik titkosszolgálat miért felel, így egy normális péntek esti sörözésen soha többet nem cseréljük fel a hírszerzőket a kémekkel vagy ügynökökkel. Érdekes nyomon követni, hogyan változnak az eszközök a hírszerzésben, és hogy ez mindig egy személyközi kommunikációra épülő analógviszonyt feltételez. Még akkor is, ha digitálisan is rengeteg információhoz hozzá lehet jutni. 

A hírszerzésnek varázslatos világa van, hiszen minden a titok köré épül.

Viszont akármilyen varázslatos ez a világ, minden esetben valami komolyabb politikai játszma részét képezi, és ettől lesz társasjátékszerű a végeredmény. Az egyén és az állam viszonya ezekben a történetekben különösen nyomasztó: a hírszerző vagy a kém csupán eszköz, még akkor is, ha Dezső ügyesen ábrázolja a felbukkanó személyek kiszolgáltatottságát, motivációját. Ezek a kitalált karakterek (mert bizony azok) óriási hatással vannak a mindennapi életünkre a politikai játszmák szintjén. A szürke zónában dolgozó szakemberek politikai botrányokat tudnak megakadályozni vagy kirobbantani, amelyek sok esetben komoly nemzetközi konfliktushoz is vezethetnek.   

A Fedősztori abban mindenképp hasonlít az előző kötetekre, hogy nem információkat, hanem karakterek köré szerveződő történeteket mesél el, és itt

a hírszerzés világában a mese sokszorosan boldozva kiemelt szó.

A fedősztorik mesék, amelyeknek működniük kell (ld. Seherezádé), ezért hosszú távon épülnek fel. A könyvből kirajzolódó világot nem a gyors akciók, hanem a türelmes építkezések határozzák meg, főszereplőiről igazán nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz ügyet képviselnek, mert minden titkosszolgálatnak más a célja, ezért mindig az adott (nemzeti? politikai?) nézőponttól függ a megítélése. Több nagyregénnyi elbeszélés került a Fedősztoriba, fejlődés- és felnövéstörténetek, amiket hosszú távú hírszerzési munkák alapoznak meg. 

Az olvasás során többször vettem észre magamon, hogy értetlenkedem vagy hitetlenkedem, akár olyan helyzetekben is, amikor Dezső lábjegyzetelve hivatkozik levéltári dokumentumokra. A hírszerzés világa még mindig vonzó popkulturális téma, valódi szereplőit csak sok-sok évvel a munkájuk után, több esetben a lebukásukat követően ismerhetjük meg, de az tisztán érzékelhető, hogy a napi hírfogyasztásunk során rendszeresen kerülhetnek elénk olyan történetek, amelyek akár évekkel később bekerülhetnek majd egy következő Dezső-könyvbe. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...
Hírek

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

...
Hírek

Dezső András kokainos könyvét olvasták a lekapcsolt drogterjesztők is

A készenléti rendőrség a napokban lecsapott egy drogterjesztő hálózatra, a házkutatás során pedig előkerült Dezső András oknyomozó újságíró friss könyve, a Magyar kóla is.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

...
Hírek

Peter S. Beagle új kötettel tér vissza Az utolsó egyszarvú világába

...
Hírek

Tompa Andrea, Grecsó Krisztián és Halász Rita könyveiből is mintafordítás készült

...
Hírek

Gálvölgyi János, Fehér Renátó, Dr. Máté Gábor és a Nappali [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát megjelenésének 400. évfordulójára

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Hírek

Matthew McConaughey: A texasi iskolai lövöldözés egy járvány része, amit meg lehetne fékezni

...
Nagy

Versterápia: „egy dörrenésre széttágulni sebbé”

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét