A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

James Bondozni nem fogok, bár már a rendszerváltás előtt olyan hírszerzői trükköket vetettek be, hogy egy tetszőleges Bond- vagy Bourne-film is kisrealista munkának tűnik. Mégis a kémek világa az egyik legnépszerűbb téma a tömegkultúrában. A Maffiózók mackónadrágban című kötetben a szervezett bűnözés működését és alakulását mutatta be Dezső András, a Magyar kólában a kokain útját kísérhettük nyomon. A Hvg Pulitzer-emlékdíjas újságírója Fedősztori című új könyvében a hírszerzés világára nyit ajtót (a Margón beszélgettünk is a könyvről). 

Valuska László | 2021. október 25. |
Dezső András
Fedősztori
21. század kiadó, 2021, 432 oldal

A kémtörténeteket gyerekkoromtól kezdve faltam: Frederick Forsyth-tól, Ian Flemingen vagy Robert Ludlumon át John le Carréig sok-sok jó és rossz regényt és filmet találhatunk, mégis a mai napig, amikor a Homeland című amerikai tévésorozat végén járok, lebilincsel. A hírszerzés világa ugyanis irodalom és színház egymásba játszása, jól megírt történetek, improvizációk és előadások összessége. Olvasóként (nézőként) három dolog tart izgalomban: 

  • A sokszor banálisnak tűnő szerepjátékok mögött meghúzódó identitáskálváriák, hogy a ki vagyok kérdésre soha nincs egyenes válasz, és ebből következik, hogy a valóság kitaláció, amit nem szabad lebuktatni.
  • Mivel a hírszerzési világ szereplőinek sokféle motivációja, épp ezért identitása is van, elsősorban az elbeszélt (és előadott) történetek versengenek egymással (Seherezádéhoz hasonlóan a kémeknek is az életben maradásuk miatt folyamatosan mesélniük kell, mert ha nem mesélnek, lebuknak és végük).
  • Az irodalom, a filmek vagy a sorozatok a hírszerzési játszmákat nagy társasjátékként képzelik el, amiben nem minden szereplő tudja pontosan feladatát és célját, de azt igen, hogy minden a legfőbb célnak van alárendelve, így minden szereplő csak eszköz.

Ezeket a pontokat azért soroltam fel, mert a Fedősztori olyan, mint egy hírszerzőkről szóló novellagyűjtemény, nemcsak a rövid, tömör történetek miatt, hanem az irodalmi jellegük miatt. Nem szeretném, ha félreértenék, Dezső András valódi történeteket írt meg, amiket kikutatott, mégis úgy működnek ebben a könyvben, mint irodalmi szövegek. Egy példa: a Fedősztori Rimner Gábor történetével kezdődik, akit Szudánban úgy szerveznek be tinédzserként, mint egy B-kategóriás kémfilmben - az amerikai nagykövetségen még viszkit is kap. 

Majd egy olyan szörnyű, hazugságokkal és titkolózásokkal teli élettörténet bontakozik ki, amely mégis azt bizonyítja, hogy legyen akármilyen izgalmas egy fiatal számára a James Bond-élet, tönkre lehet abban menni. 

A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A könyvben szerepel történet a Sakálról, KGBéláról, Dezső nagy újságírói sztorijáról, a 2018-as Migration Aid-botrányról vagy a Pegasus-ügyről, és persze a hidegháborús időszakról, a rendszerváltásról is szó esik. A közös minden esetben az, hogy valaki meg akar tudni valamit, és ezért mindent megtesznek, úgy építenek valóságot a hírszerzők köré, mintha a Truman Show-ban lennénk. És ettől csodálatosan irodalmi játék a hírszerzés világa: az technikailag fontos, milyen úton, milyen szuper eszköz segítségével juttatnak el egy mikrofilmet a célszemélynek, a varázslás számomra mindig a hogyannal történik. 

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak
Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla (itt beleolvashatsz) után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Dezső András infotainment könyveit több tízezer példányban vásárolják meg, mert nemcsak hiteles karakter újságíróként, hanem szerzőként is hajlandó volt nyelvet találni elbeszéléseihez, így a Fedősztori minden esetben arra keresi a választ, hogyan történhettek meg ezek az esetek. A szerző levéltári dokumentumokból és archív anyagokból épít karaktereket és történeteket, amelyek a könyvben non-fictionként is működésbe lépnek.

Dezső a könyv elején tisztázza az alapfogalmakat, például azt, melyik titkosszolgálat miért felel, így egy normális péntek esti sörözésen soha többet nem cseréljük fel a hírszerzőket a kémekkel vagy ügynökökkel. Érdekes nyomon követni, hogyan változnak az eszközök a hírszerzésben, és hogy ez mindig egy személyközi kommunikációra épülő analógviszonyt feltételez. Még akkor is, ha digitálisan is rengeteg információhoz hozzá lehet jutni. 

A hírszerzésnek varázslatos világa van, hiszen minden a titok köré épül.

Viszont akármilyen varázslatos ez a világ, minden esetben valami komolyabb politikai játszma részét képezi, és ettől lesz társasjátékszerű a végeredmény. Az egyén és az állam viszonya ezekben a történetekben különösen nyomasztó: a hírszerző vagy a kém csupán eszköz, még akkor is, ha Dezső ügyesen ábrázolja a felbukkanó személyek kiszolgáltatottságát, motivációját. Ezek a kitalált karakterek (mert bizony azok) óriási hatással vannak a mindennapi életünkre a politikai játszmák szintjén. A szürke zónában dolgozó szakemberek politikai botrányokat tudnak megakadályozni vagy kirobbantani, amelyek sok esetben komoly nemzetközi konfliktushoz is vezethetnek.   

A Fedősztori abban mindenképp hasonlít az előző kötetekre, hogy nem információkat, hanem karakterek köré szerveződő történeteket mesél el, és itt

a hírszerzés világában a mese sokszorosan boldozva kiemelt szó.

A fedősztorik mesék, amelyeknek működniük kell (ld. Seherezádé), ezért hosszú távon épülnek fel. A könyvből kirajzolódó világot nem a gyors akciók, hanem a türelmes építkezések határozzák meg, főszereplőiről igazán nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz ügyet képviselnek, mert minden titkosszolgálatnak más a célja, ezért mindig az adott (nemzeti? politikai?) nézőponttól függ a megítélése. Több nagyregénnyi elbeszélés került a Fedősztoriba, fejlődés- és felnövéstörténetek, amiket hosszú távú hírszerzési munkák alapoznak meg. 

Az olvasás során többször vettem észre magamon, hogy értetlenkedem vagy hitetlenkedem, akár olyan helyzetekben is, amikor Dezső lábjegyzetelve hivatkozik levéltári dokumentumokra. A hírszerzés világa még mindig vonzó popkulturális téma, valódi szereplőit csak sok-sok évvel a munkájuk után, több esetben a lebukásukat követően ismerhetjük meg, de az tisztán érzékelhető, hogy a napi hírfogyasztásunk során rendszeresen kerülhetnek elénk olyan történetek, amelyek akár évekkel később bekerülhetnek majd egy következő Dezső-könyvbe. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...
Hírek

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

...
Hírek

Dezső András kokainos könyvét olvasták a lekapcsolt drogterjesztők is

A készenléti rendőrség a napokban lecsapott egy drogterjesztő hálózatra, a házkutatás során pedig előkerült Dezső András oknyomozó újságíró friss könyve, a Magyar kóla is.

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?