A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

James Bondozni nem fogok, bár már a rendszerváltás előtt olyan hírszerzői trükköket vetettek be, hogy egy tetszőleges Bond- vagy Bourne-film is kisrealista munkának tűnik. Mégis a kémek világa az egyik legnépszerűbb téma a tömegkultúrában. A Maffiózók mackónadrágban című kötetben a szervezett bűnözés működését és alakulását mutatta be Dezső András, a Magyar kólában a kokain útját kísérhettük nyomon. A Hvg Pulitzer-emlékdíjas újságírója Fedősztori című új könyvében a hírszerzés világára nyit ajtót (a Margón beszélgettünk is a könyvről). 

Valuska László | 2021. október 25. |
Dezső András
Fedősztori
21. század kiadó, 2021, 432 oldal

A kémtörténeteket gyerekkoromtól kezdve faltam: Frederick Forsyth-tól, Ian Flemingen vagy Robert Ludlumon át John le Carréig sok-sok jó és rossz regényt és filmet találhatunk, mégis a mai napig, amikor a Homeland című amerikai tévésorozat végén járok, lebilincsel. A hírszerzés világa ugyanis irodalom és színház egymásba játszása, jól megírt történetek, improvizációk és előadások összessége. Olvasóként (nézőként) három dolog tart izgalomban: 

  • A sokszor banálisnak tűnő szerepjátékok mögött meghúzódó identitáskálváriák, hogy a ki vagyok kérdésre soha nincs egyenes válasz, és ebből következik, hogy a valóság kitaláció, amit nem szabad lebuktatni.
  • Mivel a hírszerzési világ szereplőinek sokféle motivációja, épp ezért identitása is van, elsősorban az elbeszélt (és előadott) történetek versengenek egymással (Seherezádéhoz hasonlóan a kémeknek is az életben maradásuk miatt folyamatosan mesélniük kell, mert ha nem mesélnek, lebuknak és végük).
  • Az irodalom, a filmek vagy a sorozatok a hírszerzési játszmákat nagy társasjátékként képzelik el, amiben nem minden szereplő tudja pontosan feladatát és célját, de azt igen, hogy minden a legfőbb célnak van alárendelve, így minden szereplő csak eszköz.

Ezeket a pontokat azért soroltam fel, mert a Fedősztori olyan, mint egy hírszerzőkről szóló novellagyűjtemény, nemcsak a rövid, tömör történetek miatt, hanem az irodalmi jellegük miatt. Nem szeretném, ha félreértenék, Dezső András valódi történeteket írt meg, amiket kikutatott, mégis úgy működnek ebben a könyvben, mint irodalmi szövegek. Egy példa: a Fedősztori Rimner Gábor történetével kezdődik, akit Szudánban úgy szerveznek be tinédzserként, mint egy B-kategóriás kémfilmben - az amerikai nagykövetségen még viszkit is kap. 

Majd egy olyan szörnyű, hazugságokkal és titkolózásokkal teli élettörténet bontakozik ki, amely mégis azt bizonyítja, hogy legyen akármilyen izgalmas egy fiatal számára a James Bond-élet, tönkre lehet abban menni. 

A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A könyvben szerepel történet a Sakálról, KGBéláról, Dezső nagy újságírói sztorijáról, a 2018-as Migration Aid-botrányról vagy a Pegasus-ügyről, és persze a hidegháborús időszakról, a rendszerváltásról is szó esik. A közös minden esetben az, hogy valaki meg akar tudni valamit, és ezért mindent megtesznek, úgy építenek valóságot a hírszerzők köré, mintha a Truman Show-ban lennénk. És ettől csodálatosan irodalmi játék a hírszerzés világa: az technikailag fontos, milyen úton, milyen szuper eszköz segítségével juttatnak el egy mikrofilmet a célszemélynek, a varázslás számomra mindig a hogyannal történik. 

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak
Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla (itt beleolvashatsz) után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Dezső András infotainment könyveit több tízezer példányban vásárolják meg, mert nemcsak hiteles karakter újságíróként, hanem szerzőként is hajlandó volt nyelvet találni elbeszéléseihez, így a Fedősztori minden esetben arra keresi a választ, hogyan történhettek meg ezek az esetek. A szerző levéltári dokumentumokból és archív anyagokból épít karaktereket és történeteket, amelyek a könyvben non-fictionként is működésbe lépnek.

Dezső a könyv elején tisztázza az alapfogalmakat, például azt, melyik titkosszolgálat miért felel, így egy normális péntek esti sörözésen soha többet nem cseréljük fel a hírszerzőket a kémekkel vagy ügynökökkel. Érdekes nyomon követni, hogyan változnak az eszközök a hírszerzésben, és hogy ez mindig egy személyközi kommunikációra épülő analógviszonyt feltételez. Még akkor is, ha digitálisan is rengeteg információhoz hozzá lehet jutni. 

A hírszerzésnek varázslatos világa van, hiszen minden a titok köré épül.

Viszont akármilyen varázslatos ez a világ, minden esetben valami komolyabb politikai játszma részét képezi, és ettől lesz társasjátékszerű a végeredmény. Az egyén és az állam viszonya ezekben a történetekben különösen nyomasztó: a hírszerző vagy a kém csupán eszköz, még akkor is, ha Dezső ügyesen ábrázolja a felbukkanó személyek kiszolgáltatottságát, motivációját. Ezek a kitalált karakterek (mert bizony azok) óriási hatással vannak a mindennapi életünkre a politikai játszmák szintjén. A szürke zónában dolgozó szakemberek politikai botrányokat tudnak megakadályozni vagy kirobbantani, amelyek sok esetben komoly nemzetközi konfliktushoz is vezethetnek.   

A Fedősztori abban mindenképp hasonlít az előző kötetekre, hogy nem információkat, hanem karakterek köré szerveződő történeteket mesél el, és itt

a hírszerzés világában a mese sokszorosan boldozva kiemelt szó.

A fedősztorik mesék, amelyeknek működniük kell (ld. Seherezádé), ezért hosszú távon épülnek fel. A könyvből kirajzolódó világot nem a gyors akciók, hanem a türelmes építkezések határozzák meg, főszereplőiről igazán nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz ügyet képviselnek, mert minden titkosszolgálatnak más a célja, ezért mindig az adott (nemzeti? politikai?) nézőponttól függ a megítélése. Több nagyregénnyi elbeszélés került a Fedősztoriba, fejlődés- és felnövéstörténetek, amiket hosszú távú hírszerzési munkák alapoznak meg. 

Az olvasás során többször vettem észre magamon, hogy értetlenkedem vagy hitetlenkedem, akár olyan helyzetekben is, amikor Dezső lábjegyzetelve hivatkozik levéltári dokumentumokra. A hírszerzés világa még mindig vonzó popkulturális téma, valódi szereplőit csak sok-sok évvel a munkájuk után, több esetben a lebukásukat követően ismerhetjük meg, de az tisztán érzékelhető, hogy a napi hírfogyasztásunk során rendszeresen kerülhetnek elénk olyan történetek, amelyek akár évekkel később bekerülhetnek majd egy következő Dezső-könyvbe. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

...
Hírek

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

...
Hírek

Dezső András kokainos könyvét olvasták a lekapcsolt drogterjesztők is

A készenléti rendőrség a napokban lecsapott egy drogterjesztő hálózatra, a házkutatás során pedig előkerült Dezső András oknyomozó újságíró friss könyve, a Magyar kóla is.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Panodyssey

Szepesi Kornél: Hope [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története