Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Könyves Magazin | 2021. október 12. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 624 oldal
-

A robbanás után egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei. Az elszabaduló erőszak féktelen áradásában éppen magáról a célról, a gombákról feledkezik meg mindenki - miközben azok rejtélyesen újabb és újabb helyeken bukkannak fel.

Sepsi László nagyszabású regénye mesterien ötvözi a noir és a thriller műfaji elemeit fantasztikummal átszőtt biofilozófiával és metafikciós játékokkal; spiclik, dílerek, örömlányok, kártevőirtók és képregényhősök járják képtelen haláltáncukat a gombák labirintusában.

"Mind másra jó, mind mást ígér, az egyiktől könnyed álmokat látsz, és ha eladod, meggazdagszol belőle, a másiktól bepillanthatsz a múltba és a jövőbe, a harmadiktól beszélhetsz magával Höksringgel, a negyediktől pedig vérrögöket hánysz majd, és hörögve kimúlsz. És van olyan is, amelyiknek egyszerűen fahéjíze van, de ezen kívül semmi különös."

Margó
Sepsi László Termőtestek és Bartók Imre Lovak a folyóban című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélget. Mikor? Október 17-én, vasárnap 18:30-kor. Hol? A Várkert Bazár Vásárszínpadán. Részletek >>

Sepsi László: Termőtestek (részlet)

Tudjátok, akkoriban az emberek nem úgy ették a gombákat, mint most. Mondhatni nem is ették, csak ráfanyalodtak, ha úgy hozta a szükség: a legszegényebbek, ha már az utolsó szem édesburgonya is elfogyott, szedtek belőle egy kosárral, és vagy maguknak készítették el, vagy megpróbálták eladni a piactéren. Mi több, úgy gondolták, hogy valójában egyetlenegy gombafajta létezik, és attól függ, hogy ehető-e vagy sem, hogy hol termett. Ha temetőben vagy dögkút mellett, akkor bizonyára mérgező; ha az út bal oldalán, akkor azt az ördög ültette oda, ha a jobbon, akkor erdei tündérek; ha egy rét harmatos füvében bukkant fel, akkor az kétségkívül friss és ízletes, ha a kert végi trágyadomb árnyékában, akkor keserű és betegítő.

Armond Ergot és családja nem gondolkodtak azon, hogy a barlangban talált gombák mérgesek-e, vagy sem: éhség mardosta a bensőjüket, és úgy érezték, egyetlen választásuk, ha lakomát csapnak a föld ajándékából. A kunyhó alatti gombák szaga étvágygerjesztő volt, mogyoróra és gesztenyére emlékeztette őket, kalapjuk tapintása selymes, akár a finom bőr egy ürge hasacskáján, kettétörve úgy roppant, mint a frissen szedett barack, és ahogy a sebtében rakott tűz lángjai megpirították, az otthon illatát kezdte árasztani. Priapisz és Armond újra és újra leereszkedtek a barlangba, marokszám hordták fel a termést; a kislányok pukkadásig tömték magukat a fűszerezetlenül is pompás étekkel, teli kis pocakjuk dudorodott a ruha alatt.

De történt még valami azon az éjszakán. Ahogy az Ergot család tagjai a gombalakomától eltelve hevertek a kunyhó göröngyös padlóján, 

odakintről beszűrődő farkasüvöltés szakította meg jóllakott szuszogásuk nyugalmát.

Priapisz nehézkesen feltápászkodott, és az ablakhoz lépett, ahhoz a fedetlen, huzatos lyukhoz a kunyhó szabálytalan falában. Kinézett rajta, és a holdfényben beesett horpaszú bestiákat pillantott meg. Leszegett fejjel, pofájuk szélét nyalogatva közeledtek a család új otthona felé. A tűz fénye, a kunyhó oldalához kikötött szamár és a mosdatlan testek szaga előcsalogatta őket a Bürökerdőből, és most a lesoványodott, csapzott szőrű falka egyre közelebb húzódott a kunyhóhoz, minden lépésük után meg-megállva, mintha csapdát sejtenének a nyirkos avarréteg alatt. Az Ergotok szamara, ez a nyomorult jószág, amely már évekkel ezelőtt is túl öreg volt a rendes munkához, idegesen bőgni kezdett, patáival reménytelenül toporgott, és a fejét billegette, akár egy óvatlanul meglökött örökmozgó. Naiv ragaszkodása az élethez csak még jobban felgerjesztette a falka étvágyát: ugyan ki akarna olyan zsákmányt felfalni, ami már rég feladta, és vére poshadt, mint az ürítetlen ágytál tartalma?

Déniel tudta, hogy felmenőinek nem eshet baja (és talán a szamaruknak sem), hiszen ha felfalták volna őket a farkasok, akkor most senki nem ülne itt a vacsoraasztalnál, és nem mesélné ezt a történetet, és ő maga sem született volna meg, hogy hallgathassa. Ennek ellenére minden alkalommal, amikor nagyapja belekezdett az éhes farkasfalka leírásába, olykor még a pofájukról csöpögő véres nyálat és az agyukban dühöngő veszettséget is idekeverve, attól függően, éppen mennyire lovalta bele magát a mondókájába, Déniel tenyere izzadni kezdett, szíve a torkában dobogott, és beharapott ajkakkal követelte a folytatást. Ez persze csak tovább bátorította a nagyapját arra, hogy minél inkább elhúzza a mese folytatását.

Priapisz Ergot tisztában volt vele, hogy a fegyvere itt most nem sokat ér. Ha el is talál egyet az éhes állatok közül, esetleg a sötétség ellenére is sikerül pontosan céloznia, és meg is öli, ez nem biztosíték arra, hogy a többi majd farkát behúzva menekül vissza a kotorékba, ahonnét előmászott. A farkasok elszántabb jószágok, mint a tanyasi fogdmegek, akiknek elég egy kis ijesztgetés, és máris rohannak vissza az anyjuk szoknyája mögé. Egy-két gyáva farkas talán elkotródik, hogy aztán korgó gyomorral marcangolja magát egy bokor tövében; de a többiek, a legbátrabbak és a legéhesebbek csak feldühödnek a vér szagától, csak még inkább megkívánják a préda húsát, amely szembe mert szállni velük.

Ezért aztán Priapisz nekitámasztotta ugyan számszeríját az ablakrésnek, és célba vette a falkavezért, de nem merte kilőni a vesszőt.

Tudta, hogy egyetlen lövése van: mire másodjára is felhúzná az íjpuskát, a farkasok már bőven elérik a kunyhót, és úgy tépik fel a gombaillatban kucorgó Ergotok torkát, mintha magukra hagyott őzgidákat leltek volna a susnyásban.

Így hát célzott, de nem lőtt, a farkasok pedig egyre közelebb és közelebb jöttek. Már a sötétben is ki tudta venni cafrangosra tépett fülüket, a bundájukba tapadt bogáncsot, és érezte a testükből áradó dögszagot. Morgásuk dorombolt az éjszakában, mintha egy boldog macska aludna a mellkasán, amelyik fejébe vette, hogy álmában kiszorítja belőle a szuszt.

Ám mielőtt elérhették volna a kunyhó bejáratát, a falkavezér megtorpant, és morgás helyett magas hangon nyüszíteni kezdett. Szeme kidülledt, mancsával a földet kaparta, és szélesre tárta állkapcsát, mintha ott helyben akarná a létezésbe okádni az egész világot. Aztán az egyik szemgolyója kipattant a helyéről, ceruzavékony, piszkosfehér szár tolta maga előtt, amely olyan kecses lassúsággal mozgott, akár egy hűvös hajnalon kiömlött, csészényi tejsodó. Hamarosan a másik szeme is követte, fehér giliszták nőttek a füléből és a szájából, koponyája immár úgy festett, mint egy szerencsétlenül kitömött gímszarvasé, amelynek agancsát nem csupán rosszul tették vissza a helyére, de valami érthetetlen gonoszkodás folytán még fehérre is mázolták. A vér pókhálószerű, vékony fonalakban csordogált a piszkosfehér szárakon, ahogy azok sorra előtörtek a farkasok testéből. Az egyiknek leszakította az orra hegyét, és úgy tolta a magasba, akár egy takaros kis fekete dugót, a másiknak a füléből kúszott elő, a harmadiknak a fenekéből, mint egy túlságosan vastag bélféreg, amelynek szűkös volt már odabent. A farkasok vonítottak és nyüszítettek, az egyik futni próbált, de megbotlott és a hátára hemperedett, mire pedig megint talpra állt volna, hasának legpuhább részéből bukkant elő egy egész bokor,

a szárak kidugták fejüket a csapzott szőrből, és csak nőttek és nőttek, miközben a hattyúk násztáncára emlékeztető gyengéd hajlongással kerülgették egymást.

Priapisz leeresztette a számszeríjat: a többiek is felébredtek a falka szenvedésének zajára, és most tátott szájjal, álmatagon nézték a vadhúsból formált szobrokat a kunyhó előtt. A még mindig lélegző farkasok olykor morrantak egyet, vagy felnyüszítettek, de meg sem próbáltak mozdulni, a dicső halottak fenséges dermedtségével díszítették a kunyhó előtti tisztást. És akkor az egyik szár, amely már méterekre a magasba emelkedett, elkezdett kinyílni, csúcsa megvastagodott, és kalapformát öltött, majd mindinkább széttárult, előbb tenyérnyire, aztán akkorára, mint egy tányér, végül mint egy pokolbéli esernyő, és mozdulatlan árnyékába vonta a tetemet, amely életet adott neki. 

Höksring ekkor mutatkozott meg először az Ergot családnak a maga igaz valójában.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A CIA volt tartótisztjének élete küzdelmét kell megvívnia a hazája ellen

Robert Dugoni új könyvében a főhős kemény válaszút előtt áll: vagy elveszíti a megélhetését, vagy vállalnia kell egy kockázatos megbízást. Olvass bele A nyolcadik nővérbe!

...
Beleolvasó

Berta Ádám hősének szembe kell néznie a gyerekkori emlékeivel

Berta Ádám új regényének hőse Alapi Gergely, akinek végigkíséri fiatal felnőttkorát a múlt átdolgozása. Gyerekkor, Szeged, 80-as évek, indiánkönyvek, veszekedő szülők és egy vadászkés. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik a világgal, ha csak valami egészen picit változtatunk rajta - mondjuk az időt?

Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamilyen apró dolgot, ami pedig nagyon is aktuális napjainkban? Olvasd el az egyik novellát!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

...
Valuska László

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Hírek
...
Hírek

Franciaország törvénnyel védené a könyvesboltokat az Amazonnal szemben

...
Nagy

Versterápia: „barát? / igen / de/ nem ér rá”

...
Szórakozás

Nézz körül Adele könyvespolcán!

...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

...
Hírek

Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira

...
Hírek

Egy brit könyves magazin nem ír a mega-bestsellerekről

...
Hírek

4 nap irodalom, 70 program, 7000 látogató az őszi Margón

...
Hírek

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

...
Hírek

Egyre kevesebb magyar olvas rendszeresen könyvet

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]