Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Könyves Magazin | 2021. október 12. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 624 oldal
-

A robbanás után egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei. Az elszabaduló erőszak féktelen áradásában éppen magáról a célról, a gombákról feledkezik meg mindenki - miközben azok rejtélyesen újabb és újabb helyeken bukkannak fel.

Sepsi László nagyszabású regénye mesterien ötvözi a noir és a thriller műfaji elemeit fantasztikummal átszőtt biofilozófiával és metafikciós játékokkal; spiclik, dílerek, örömlányok, kártevőirtók és képregényhősök járják képtelen haláltáncukat a gombák labirintusában.

"Mind másra jó, mind mást ígér, az egyiktől könnyed álmokat látsz, és ha eladod, meggazdagszol belőle, a másiktól bepillanthatsz a múltba és a jövőbe, a harmadiktól beszélhetsz magával Höksringgel, a negyediktől pedig vérrögöket hánysz majd, és hörögve kimúlsz. És van olyan is, amelyiknek egyszerűen fahéjíze van, de ezen kívül semmi különös."

Margó
Sepsi László Termőtestek és Bartók Imre Lovak a folyóban című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélget. Mikor? Október 17-én, vasárnap 18:30-kor. Hol? A Várkert Bazár Vásárszínpadán. Részletek >>

Sepsi László: Termőtestek (részlet)

Tudjátok, akkoriban az emberek nem úgy ették a gombákat, mint most. Mondhatni nem is ették, csak ráfanyalodtak, ha úgy hozta a szükség: a legszegényebbek, ha már az utolsó szem édesburgonya is elfogyott, szedtek belőle egy kosárral, és vagy maguknak készítették el, vagy megpróbálták eladni a piactéren. Mi több, úgy gondolták, hogy valójában egyetlenegy gombafajta létezik, és attól függ, hogy ehető-e vagy sem, hogy hol termett. Ha temetőben vagy dögkút mellett, akkor bizonyára mérgező; ha az út bal oldalán, akkor azt az ördög ültette oda, ha a jobbon, akkor erdei tündérek; ha egy rét harmatos füvében bukkant fel, akkor az kétségkívül friss és ízletes, ha a kert végi trágyadomb árnyékában, akkor keserű és betegítő.

Armond Ergot és családja nem gondolkodtak azon, hogy a barlangban talált gombák mérgesek-e, vagy sem: éhség mardosta a bensőjüket, és úgy érezték, egyetlen választásuk, ha lakomát csapnak a föld ajándékából. A kunyhó alatti gombák szaga étvágygerjesztő volt, mogyoróra és gesztenyére emlékeztette őket, kalapjuk tapintása selymes, akár a finom bőr egy ürge hasacskáján, kettétörve úgy roppant, mint a frissen szedett barack, és ahogy a sebtében rakott tűz lángjai megpirították, az otthon illatát kezdte árasztani. Priapisz és Armond újra és újra leereszkedtek a barlangba, marokszám hordták fel a termést; a kislányok pukkadásig tömték magukat a fűszerezetlenül is pompás étekkel, teli kis pocakjuk dudorodott a ruha alatt.

De történt még valami azon az éjszakán. Ahogy az Ergot család tagjai a gombalakomától eltelve hevertek a kunyhó göröngyös padlóján, 

odakintről beszűrődő farkasüvöltés szakította meg jóllakott szuszogásuk nyugalmát.

Priapisz nehézkesen feltápászkodott, és az ablakhoz lépett, ahhoz a fedetlen, huzatos lyukhoz a kunyhó szabálytalan falában. Kinézett rajta, és a holdfényben beesett horpaszú bestiákat pillantott meg. Leszegett fejjel, pofájuk szélét nyalogatva közeledtek a család új otthona felé. A tűz fénye, a kunyhó oldalához kikötött szamár és a mosdatlan testek szaga előcsalogatta őket a Bürökerdőből, és most a lesoványodott, csapzott szőrű falka egyre közelebb húzódott a kunyhóhoz, minden lépésük után meg-megállva, mintha csapdát sejtenének a nyirkos avarréteg alatt. Az Ergotok szamara, ez a nyomorult jószág, amely már évekkel ezelőtt is túl öreg volt a rendes munkához, idegesen bőgni kezdett, patáival reménytelenül toporgott, és a fejét billegette, akár egy óvatlanul meglökött örökmozgó. Naiv ragaszkodása az élethez csak még jobban felgerjesztette a falka étvágyát: ugyan ki akarna olyan zsákmányt felfalni, ami már rég feladta, és vére poshadt, mint az ürítetlen ágytál tartalma?

Déniel tudta, hogy felmenőinek nem eshet baja (és talán a szamaruknak sem), hiszen ha felfalták volna őket a farkasok, akkor most senki nem ülne itt a vacsoraasztalnál, és nem mesélné ezt a történetet, és ő maga sem született volna meg, hogy hallgathassa. Ennek ellenére minden alkalommal, amikor nagyapja belekezdett az éhes farkasfalka leírásába, olykor még a pofájukról csöpögő véres nyálat és az agyukban dühöngő veszettséget is idekeverve, attól függően, éppen mennyire lovalta bele magát a mondókájába, Déniel tenyere izzadni kezdett, szíve a torkában dobogott, és beharapott ajkakkal követelte a folytatást. Ez persze csak tovább bátorította a nagyapját arra, hogy minél inkább elhúzza a mese folytatását.

Priapisz Ergot tisztában volt vele, hogy a fegyvere itt most nem sokat ér. Ha el is talál egyet az éhes állatok közül, esetleg a sötétség ellenére is sikerül pontosan céloznia, és meg is öli, ez nem biztosíték arra, hogy a többi majd farkát behúzva menekül vissza a kotorékba, ahonnét előmászott. A farkasok elszántabb jószágok, mint a tanyasi fogdmegek, akiknek elég egy kis ijesztgetés, és máris rohannak vissza az anyjuk szoknyája mögé. Egy-két gyáva farkas talán elkotródik, hogy aztán korgó gyomorral marcangolja magát egy bokor tövében; de a többiek, a legbátrabbak és a legéhesebbek csak feldühödnek a vér szagától, csak még inkább megkívánják a préda húsát, amely szembe mert szállni velük.

Ezért aztán Priapisz nekitámasztotta ugyan számszeríját az ablakrésnek, és célba vette a falkavezért, de nem merte kilőni a vesszőt.

Tudta, hogy egyetlen lövése van: mire másodjára is felhúzná az íjpuskát, a farkasok már bőven elérik a kunyhót, és úgy tépik fel a gombaillatban kucorgó Ergotok torkát, mintha magukra hagyott őzgidákat leltek volna a susnyásban.

Így hát célzott, de nem lőtt, a farkasok pedig egyre közelebb és közelebb jöttek. Már a sötétben is ki tudta venni cafrangosra tépett fülüket, a bundájukba tapadt bogáncsot, és érezte a testükből áradó dögszagot. Morgásuk dorombolt az éjszakában, mintha egy boldog macska aludna a mellkasán, amelyik fejébe vette, hogy álmában kiszorítja belőle a szuszt.

Ám mielőtt elérhették volna a kunyhó bejáratát, a falkavezér megtorpant, és morgás helyett magas hangon nyüszíteni kezdett. Szeme kidülledt, mancsával a földet kaparta, és szélesre tárta állkapcsát, mintha ott helyben akarná a létezésbe okádni az egész világot. Aztán az egyik szemgolyója kipattant a helyéről, ceruzavékony, piszkosfehér szár tolta maga előtt, amely olyan kecses lassúsággal mozgott, akár egy hűvös hajnalon kiömlött, csészényi tejsodó. Hamarosan a másik szeme is követte, fehér giliszták nőttek a füléből és a szájából, koponyája immár úgy festett, mint egy szerencsétlenül kitömött gímszarvasé, amelynek agancsát nem csupán rosszul tették vissza a helyére, de valami érthetetlen gonoszkodás folytán még fehérre is mázolták. A vér pókhálószerű, vékony fonalakban csordogált a piszkosfehér szárakon, ahogy azok sorra előtörtek a farkasok testéből. Az egyiknek leszakította az orra hegyét, és úgy tolta a magasba, akár egy takaros kis fekete dugót, a másiknak a füléből kúszott elő, a harmadiknak a fenekéből, mint egy túlságosan vastag bélféreg, amelynek szűkös volt már odabent. A farkasok vonítottak és nyüszítettek, az egyik futni próbált, de megbotlott és a hátára hemperedett, mire pedig megint talpra állt volna, hasának legpuhább részéből bukkant elő egy egész bokor,

a szárak kidugták fejüket a csapzott szőrből, és csak nőttek és nőttek, miközben a hattyúk násztáncára emlékeztető gyengéd hajlongással kerülgették egymást.

Priapisz leeresztette a számszeríjat: a többiek is felébredtek a falka szenvedésének zajára, és most tátott szájjal, álmatagon nézték a vadhúsból formált szobrokat a kunyhó előtt. A még mindig lélegző farkasok olykor morrantak egyet, vagy felnyüszítettek, de meg sem próbáltak mozdulni, a dicső halottak fenséges dermedtségével díszítették a kunyhó előtti tisztást. És akkor az egyik szár, amely már méterekre a magasba emelkedett, elkezdett kinyílni, csúcsa megvastagodott, és kalapformát öltött, majd mindinkább széttárult, előbb tenyérnyire, aztán akkorára, mint egy tányér, végül mint egy pokolbéli esernyő, és mozdulatlan árnyékába vonta a tetemet, amely életet adott neki. 

Höksring ekkor mutatkozott meg először az Ergot családnak a maga igaz valójában.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A CIA volt tartótisztjének élete küzdelmét kell megvívnia a hazája ellen

Robert Dugoni új könyvében a főhős kemény válaszút előtt áll: vagy elveszíti a megélhetését, vagy vállalnia kell egy kockázatos megbízást. Olvass bele A nyolcadik nővérbe!

...
Beleolvasó

Berta Ádám hősének szembe kell néznie a gyerekkori emlékeivel

Berta Ádám új regényének hőse Alapi Gergely, akinek végigkíséri fiatal felnőttkorát a múlt átdolgozása. Gyerekkor, Szeged, 80-as évek, indiánkönyvek, veszekedő szülők és egy vadászkés. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik a világgal, ha csak valami egészen picit változtatunk rajta - mondjuk az időt?

Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamilyen apró dolgot, ami pedig nagyon is aktuális napjainkban? Olvasd el az egyik novellát!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Hírek
...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Olvass!
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit