Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Könyves Magazin | 2021. október 12. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 624 oldal
-

A robbanás után egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei. Az elszabaduló erőszak féktelen áradásában éppen magáról a célról, a gombákról feledkezik meg mindenki - miközben azok rejtélyesen újabb és újabb helyeken bukkannak fel.

Sepsi László nagyszabású regénye mesterien ötvözi a noir és a thriller műfaji elemeit fantasztikummal átszőtt biofilozófiával és metafikciós játékokkal; spiclik, dílerek, örömlányok, kártevőirtók és képregényhősök járják képtelen haláltáncukat a gombák labirintusában.

"Mind másra jó, mind mást ígér, az egyiktől könnyed álmokat látsz, és ha eladod, meggazdagszol belőle, a másiktól bepillanthatsz a múltba és a jövőbe, a harmadiktól beszélhetsz magával Höksringgel, a negyediktől pedig vérrögöket hánysz majd, és hörögve kimúlsz. És van olyan is, amelyiknek egyszerűen fahéjíze van, de ezen kívül semmi különös."

Margó
Sepsi László Termőtestek és Bartók Imre Lovak a folyóban című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélget. Mikor? Október 17-én, vasárnap 18:30-kor. Hol? A Várkert Bazár Vásárszínpadán. Részletek >>

Sepsi László: Termőtestek (részlet)

Tudjátok, akkoriban az emberek nem úgy ették a gombákat, mint most. Mondhatni nem is ették, csak ráfanyalodtak, ha úgy hozta a szükség: a legszegényebbek, ha már az utolsó szem édesburgonya is elfogyott, szedtek belőle egy kosárral, és vagy maguknak készítették el, vagy megpróbálták eladni a piactéren. Mi több, úgy gondolták, hogy valójában egyetlenegy gombafajta létezik, és attól függ, hogy ehető-e vagy sem, hogy hol termett. Ha temetőben vagy dögkút mellett, akkor bizonyára mérgező; ha az út bal oldalán, akkor azt az ördög ültette oda, ha a jobbon, akkor erdei tündérek; ha egy rét harmatos füvében bukkant fel, akkor az kétségkívül friss és ízletes, ha a kert végi trágyadomb árnyékában, akkor keserű és betegítő.

Armond Ergot és családja nem gondolkodtak azon, hogy a barlangban talált gombák mérgesek-e, vagy sem: éhség mardosta a bensőjüket, és úgy érezték, egyetlen választásuk, ha lakomát csapnak a föld ajándékából. A kunyhó alatti gombák szaga étvágygerjesztő volt, mogyoróra és gesztenyére emlékeztette őket, kalapjuk tapintása selymes, akár a finom bőr egy ürge hasacskáján, kettétörve úgy roppant, mint a frissen szedett barack, és ahogy a sebtében rakott tűz lángjai megpirították, az otthon illatát kezdte árasztani. Priapisz és Armond újra és újra leereszkedtek a barlangba, marokszám hordták fel a termést; a kislányok pukkadásig tömték magukat a fűszerezetlenül is pompás étekkel, teli kis pocakjuk dudorodott a ruha alatt.

De történt még valami azon az éjszakán. Ahogy az Ergot család tagjai a gombalakomától eltelve hevertek a kunyhó göröngyös padlóján, 

odakintről beszűrődő farkasüvöltés szakította meg jóllakott szuszogásuk nyugalmát.

Priapisz nehézkesen feltápászkodott, és az ablakhoz lépett, ahhoz a fedetlen, huzatos lyukhoz a kunyhó szabálytalan falában. Kinézett rajta, és a holdfényben beesett horpaszú bestiákat pillantott meg. Leszegett fejjel, pofájuk szélét nyalogatva közeledtek a család új otthona felé. A tűz fénye, a kunyhó oldalához kikötött szamár és a mosdatlan testek szaga előcsalogatta őket a Bürökerdőből, és most a lesoványodott, csapzott szőrű falka egyre közelebb húzódott a kunyhóhoz, minden lépésük után meg-megállva, mintha csapdát sejtenének a nyirkos avarréteg alatt. Az Ergotok szamara, ez a nyomorult jószág, amely már évekkel ezelőtt is túl öreg volt a rendes munkához, idegesen bőgni kezdett, patáival reménytelenül toporgott, és a fejét billegette, akár egy óvatlanul meglökött örökmozgó. Naiv ragaszkodása az élethez csak még jobban felgerjesztette a falka étvágyát: ugyan ki akarna olyan zsákmányt felfalni, ami már rég feladta, és vére poshadt, mint az ürítetlen ágytál tartalma?

Déniel tudta, hogy felmenőinek nem eshet baja (és talán a szamaruknak sem), hiszen ha felfalták volna őket a farkasok, akkor most senki nem ülne itt a vacsoraasztalnál, és nem mesélné ezt a történetet, és ő maga sem született volna meg, hogy hallgathassa. Ennek ellenére minden alkalommal, amikor nagyapja belekezdett az éhes farkasfalka leírásába, olykor még a pofájukról csöpögő véres nyálat és az agyukban dühöngő veszettséget is idekeverve, attól függően, éppen mennyire lovalta bele magát a mondókájába, Déniel tenyere izzadni kezdett, szíve a torkában dobogott, és beharapott ajkakkal követelte a folytatást. Ez persze csak tovább bátorította a nagyapját arra, hogy minél inkább elhúzza a mese folytatását.

Priapisz Ergot tisztában volt vele, hogy a fegyvere itt most nem sokat ér. Ha el is talál egyet az éhes állatok közül, esetleg a sötétség ellenére is sikerül pontosan céloznia, és meg is öli, ez nem biztosíték arra, hogy a többi majd farkát behúzva menekül vissza a kotorékba, ahonnét előmászott. A farkasok elszántabb jószágok, mint a tanyasi fogdmegek, akiknek elég egy kis ijesztgetés, és máris rohannak vissza az anyjuk szoknyája mögé. Egy-két gyáva farkas talán elkotródik, hogy aztán korgó gyomorral marcangolja magát egy bokor tövében; de a többiek, a legbátrabbak és a legéhesebbek csak feldühödnek a vér szagától, csak még inkább megkívánják a préda húsát, amely szembe mert szállni velük.

Ezért aztán Priapisz nekitámasztotta ugyan számszeríját az ablakrésnek, és célba vette a falkavezért, de nem merte kilőni a vesszőt.

Tudta, hogy egyetlen lövése van: mire másodjára is felhúzná az íjpuskát, a farkasok már bőven elérik a kunyhót, és úgy tépik fel a gombaillatban kucorgó Ergotok torkát, mintha magukra hagyott őzgidákat leltek volna a susnyásban.

Így hát célzott, de nem lőtt, a farkasok pedig egyre közelebb és közelebb jöttek. Már a sötétben is ki tudta venni cafrangosra tépett fülüket, a bundájukba tapadt bogáncsot, és érezte a testükből áradó dögszagot. Morgásuk dorombolt az éjszakában, mintha egy boldog macska aludna a mellkasán, amelyik fejébe vette, hogy álmában kiszorítja belőle a szuszt.

Ám mielőtt elérhették volna a kunyhó bejáratát, a falkavezér megtorpant, és morgás helyett magas hangon nyüszíteni kezdett. Szeme kidülledt, mancsával a földet kaparta, és szélesre tárta állkapcsát, mintha ott helyben akarná a létezésbe okádni az egész világot. Aztán az egyik szemgolyója kipattant a helyéről, ceruzavékony, piszkosfehér szár tolta maga előtt, amely olyan kecses lassúsággal mozgott, akár egy hűvös hajnalon kiömlött, csészényi tejsodó. Hamarosan a másik szeme is követte, fehér giliszták nőttek a füléből és a szájából, koponyája immár úgy festett, mint egy szerencsétlenül kitömött gímszarvasé, amelynek agancsát nem csupán rosszul tették vissza a helyére, de valami érthetetlen gonoszkodás folytán még fehérre is mázolták. A vér pókhálószerű, vékony fonalakban csordogált a piszkosfehér szárakon, ahogy azok sorra előtörtek a farkasok testéből. Az egyiknek leszakította az orra hegyét, és úgy tolta a magasba, akár egy takaros kis fekete dugót, a másiknak a füléből kúszott elő, a harmadiknak a fenekéből, mint egy túlságosan vastag bélféreg, amelynek szűkös volt már odabent. A farkasok vonítottak és nyüszítettek, az egyik futni próbált, de megbotlott és a hátára hemperedett, mire pedig megint talpra állt volna, hasának legpuhább részéből bukkant elő egy egész bokor,

a szárak kidugták fejüket a csapzott szőrből, és csak nőttek és nőttek, miközben a hattyúk násztáncára emlékeztető gyengéd hajlongással kerülgették egymást.

Priapisz leeresztette a számszeríjat: a többiek is felébredtek a falka szenvedésének zajára, és most tátott szájjal, álmatagon nézték a vadhúsból formált szobrokat a kunyhó előtt. A még mindig lélegző farkasok olykor morrantak egyet, vagy felnyüszítettek, de meg sem próbáltak mozdulni, a dicső halottak fenséges dermedtségével díszítették a kunyhó előtti tisztást. És akkor az egyik szár, amely már méterekre a magasba emelkedett, elkezdett kinyílni, csúcsa megvastagodott, és kalapformát öltött, majd mindinkább széttárult, előbb tenyérnyire, aztán akkorára, mint egy tányér, végül mint egy pokolbéli esernyő, és mozdulatlan árnyékába vonta a tetemet, amely életet adott neki. 

Höksring ekkor mutatkozott meg először az Ergot családnak a maga igaz valójában.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A CIA volt tartótisztjének élete küzdelmét kell megvívnia a hazája ellen

Robert Dugoni új könyvében a főhős kemény válaszút előtt áll: vagy elveszíti a megélhetését, vagy vállalnia kell egy kockázatos megbízást. Olvass bele A nyolcadik nővérbe!

...

Berta Ádám hősének szembe kell néznie a gyerekkori emlékeivel

Berta Ádám új regényének hőse Alapi Gergely, akinek végigkíséri fiatal felnőttkorát a múlt átdolgozása. Gyerekkor, Szeged, 80-as évek, indiánkönyvek, veszekedő szülők és egy vadászkés. Olvass bele!

...

Mi történik a világgal, ha csak valami egészen picit változtatunk rajta - mondjuk az időt?

Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamilyen apró dolgot, ami pedig nagyon is aktuális napjainkban? Olvasd el az egyik novellát!

Kiemeltek
...

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett az Anora

Mutatunk pár könyvet, amit érdemes lehet elolvasnod, ha tetszett az Anora.

...

Baszki, baszki, baszki: Amikor egy nő végre kimondta, amit mindig is érzett

Linn Strømsborg Baszki, baszki, baszki című regénye egy modern, őszinte tükör, amelyben saját haragunk és fáradtságunk néz velünk szembe. 

...

Szabadság az ágyban, az agyban és az irodalomban – 7 friss non-fiction könyv

Könyvajánló azoknak, akik egy kis fejtágításra vágynak a sok szépirodalom után.

...

Helyettesítheti-e a szexet egy vegyesbolt? – Murata Szajaka: Keiko vegyesboltja

Furukura Keiko 36 éves, egyedülálló és 18 éve dolgozik egy vegyesboltban. Murata Szajaka megmutatja, hogy meddig mehetünk el a társadalmi elvárásoknak behódolásban a saját épségünk kockáztatása nélkül.

Szerzőink

...
Bakó Sára

Női (a)szexualitásról, testről és lélekről – 50 éve hunyt el Németh László

...
sza

Oscar 2025: tarolt az Anora, a Konklávé a legjobb adaptált forgatókönyv

Hírek
...

Rájöttek, miért narancssárga Garfield – 3 macskás könyv a felfedezés mellé

...

Meghalt Szilágyi Júlia esszéíró

...

Magyarul is érkezik a Stephen King-féle Jancsi és Juliska

...

Szerelmes versből politikai nyilatkozat? Ritka Shakespeare-kézirat került elő

...

Krasznahorkai az orosz-ukrán háborúról: Hogyan lehet egy ország semleges?

...

Friss hírek jöttek Ferenc pápa állapotáról

Olvass!
...

Milyen felnőtt lesz azokból, akiknek feltétel nélküli szeretet helyett bántalmazás jutott?

Az otthon hidege nem csak a felismerésben segít, de az elfogadásban is.

...

„Hitler is csak ember volt, egy a sok közül” – Olvass bele Knausgard új regényébe!

Egy fiú, aki folyton inkább csak telefonozni szeretne, rájön, hogy az apja és Hitler valójában nem is annyira különböznek. Olvass bele!

...

Végre megtörtént: sajtból van a Hold – Olvass bele John Scalzi humoros sci-fijébe!

A Hold egyik napról a másikra sajttá változik. Azt hinnénk, hogy ez mégse akkora katasztrófa. John Scalzi viszont megmutatja, hogy ebbe mégis bele lehet őrülni. 

...

A spiritualitás fogja megoldani az ökológiai válságot? – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

Puskás Panni: Az első novellámat remegve küldtem el az Élet és Irodalomnak

...

Ismernünk kell a Földet, hogy változtatni tudjunk – a Zöld könyv podcast könyvajánlója