A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is

A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is

Borbély Szilárd hagyatékban fennmaradt, töredékes regénye először Németországban jelent meg, és viszonylag nagy spéttel, idén nyáron vehetik kézbe a magyar olvasók az életműsorozatban megjelent könyvet: a Kafka fia látszólag apák és fiúk ellentmondásos viszonyáról, egy ikonikus kelet-európai íróról és irodalmi alteregókról szól, közben viszont az olvasóvá és íróvá válás folyamatába is betekintést enged. Ez a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2021. június 07. |
Margó.
Borbély Szilárd Kafka fia című kötetét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, amelyen Forgách András és Schein Gábor beszélget a műről. Közreműködik: Kaszás Gergő. Hol? A Városmajori Szabadtéri Színpadon. Mikor? Június 13-án 16.30-kor. Részletek erre>>

Először jelenik meg magyarul Borbély Szilárd befejezetlen regénye, a Kafka fia, ami alapesetben nem lenne hírértékű, hiszen magyar írók magyar nyelvű könyvei általában magyar nyelven jelennek meg először. A Kafka fia először viszont a német olvasókhoz talált utat, és a hagyatékban talált mű Kafkas Sohn címmel 2017-ben jelent meg a neves Suhrkamp kiadónál Heike Flemming és Lacy Kornitzer fordításában és kommentárjaival. A német kritikák már akkor nagyon pozitívak voltak, írtak róla a Franfurter Allgemeine Zeitungba éppúgy, mint a Neue Zürcher Zeitungba – utóbbiban nem más volt a recenzense, mint Ilma Rakusa, aki plasztikusnak és példázatszerűnek nevezte a kötetet, amelynek jeleneteibe Borbély saját félelmeit, traumáit és rögeszméit is beleírta.

Borbély Szilárd
Kafka fia
Jelenkor, 2021, 222 oldal
-

A Kafka fia befejezetlen mű, egy regénytöredék, amely Borbély Szilárd irodalmi hagyatékában maradt fenn. A Jelenkor kiadásában megjelent kötet egy 2013. december 9-én mentett fájlon alapul, amelyet az író 2014 februárjában bekövetkezett halála után találtak a számítógépén. Az utószóból kiderül, hogy az egyes fejezeteknek több különböző változata létezik, a legkorábbit Borbély 2002-ben írta. A kézirathoz az évek során vissza-visszatért, és különösen 2010-ben foglalkozott intenzíven a szövegekkel, olyannyira, hogy októberi dátummal egy szinopszist is elmentett, amelyet egy NKA-s pályázatra nyújtott be – tehát egyértelmű, hogy

a könyvet nem az asztalfióknak, hanem kiadásra, az olvasóknak szánta.

A Jelenkor kiadása igyekezett hű maradni a szöveghez, a szerkesztésnél csak a legszükségesebb javításokat hajtották végre (elütési vagy szórendi hibákat javítottak), de ahol megszakad vagy hiányos a szöveg, azt minden esetben jelezték. A kiadó ezzel egy érdekes kísérletbe is vonja az olvasót, aki így nemcsak befogadója lesz a műnek, hanem egyúttal szemtanúja is az alkotás folyamatának – ami még akkor is igaz, ha ez az alkotás ilyenformán nem végeztetik be, és hiányos marad. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem lesz teljes az elénk táruló kép, hiszen kapunk egy bevezetőt is Borbély Szilárdtól, aminek már a felütése is erősen indít („Ez a regény Kelet-Európában játszódik.”), kitágítva ezzel az értelmezés határait, egyúttal leszögezve, hogy Kafka története nem egy specifikusan cseh történet, hanem mindannyiunké. De a kötetben megtekinthetők azok a fényképek és térképek is, amelyek Borbélynak is segítettek, illetve fel is bukkannak a könyvben, valamint az olvasónak segít Forgách András kötet végi esszéje is, amely kontextusba helyezi a regényt.

A fenti időszakban ugyanakkor Borbély Szilárd egy másik szövegen is dolgozott, az a regény végül 2013-ban jelent meg. Ez volt a Nincstelenek, amelyért Mészöly-díjat kapott, és amelyet az Aegon Művészeti Díj legjobb 10 könyve közé is beválogattak. A Nincstelenek minden kétséget kizáróan az elmúlt évtized egyik legfontosabb könyve volt, megjelenésekor mi is az év legjobb könyvének választottuk. A Nincstelenek a Kafka fia testvérregényének is tekinthető, abból a szempontból legalábbis mindenképp, hogy Borbély épp az utóbbin dolgozott, a fókuszban Kafka és az apja viszonyával, de rájött, hogy azért nem látja tisztán az apa-fiú viszonyt, azért nem tudja befejezni a regényt, mert ő maga sem nézett szembe a saját apjához és gyerekkorához fűződő viszonyával. Így született meg végül a Nincstelenek. Minderről az író Parászka Borókának beszélt a Marosvásárhelyi Rádióban 2013 augusztusában – a beszélgetést sajnos nem lehet elérni a rádió archívumában, de a Literán található róla egy összefoglaló.

Borbély már Az olvasóhoz című bevezetőjében azt írja, hogy könyve a gyermekkorról szól,

a „szakadatlan vonulásról”,

ahogyan „a fiúk apák lesznek Kelet-Európában, és elfelejtik a szemrehányásaikat, amelyeket az apák világa ellen gyerekként, majd kamaszként megfogalmaztak”, de szól ezenkívül a szavakról és a felejtésről, az otthontalanságról, és magáról az íróról meg arról az ikertestvérről, aki mindenkinek van („vele együtt születik a világra”), de aztán idővel mindenki elveszíti. Borbélynak akár Kafka is lehetne ez a képzeletbeli ikertestvére, Anselm, aki – ahogyan Forgách András is megjegyezte – egyszerre Franzhoz és Szilárdhoz is köthető. Pontosan ezért a kötet egyik legszemélyesebb szövege a Kafka a fürdőszobában, amelynek hőse a történet elbeszélője, aki a csendet szereti a legjobban, ez a kelet-európai közeg viszont tele van nyomasztó zajokkal, röhögéssel, unalmas poénokkal és nevetséges történetekkel. Az elbeszélő így aztán, miután magányosan megebédelt a zsírszagú menzán, hazamegy és a járási könyvtárból kölcsönzött könyvvel elvonul a fürdőszobába: „Amikor újra elővettem Anselm Kafka könyvét, valami furcsa kábulat vett erőt rajtam, mintha egy örvénybe tekintettem volna bele. Gyerekkorom összes félelmét és szorongását láttam alakot ölteni.”

-

Meghatározó találkozásnak lesz tanúja itt az olvasó, és ezek után nem nehéz Kafka viszonyaiban a borbélyi tapasztalatot meglátni – vagy meglátni vélni. Borbély ugyanis nem egy történelmi Kafkát akar nekünk bemutatni, annál sokkal mélyebbre merít, ráadásul sokszor bizonytalanságban is hagyja az olvasóját, hogy pontosabban melyik Kafkáról is szól a műve: Franzról vagy épp Hermannról, az apáról, akinek az első két fejezetet szenteli (Hermann feljegyzéseiből, Kafka és az utcák). De feltűnik egy harmadik Kafka is, Jákob, a nagypapa, aki kóser hentesüzletet vitt egy falusi boltban. Áttételesen róla szól a Drága, fiam című fejezet, amely lényegében egy levél, amelyet Hermann intéz Franzhoz. A levélből felsejlik a szegénység, amelyben felnőtt, az állandó éhezés („hiába lógtak a szép nagy füstölt libacombok, hiába volt a kacsa a pultban, abból mi nem ehettünk, mert ki kellett fizetni a bérletet és a kölcsönt, amit az üzlet beindításához vett fel az apám”), de ami ennél sokkal fontosabb, hogy megnyílik az a szakadék is, amely apát és fiát elválasztotta. A legidősebb Kafka „az írásban élt”, a legjobban a Talmudról szeretett gondolkodni, és „börtönnek érezte a boltot”. Vele ellentétben a fia született kereskedő, aki tökélyre fejlesztette a mesterségét, az apja példája viszont elrettentő példaként állt előtte: „Anyám azt mondta, hogy jobb, ha nem is olvasom a Tórát, mert apámat is az tette bolonddá. Kereskedő ne legyen tudós. Az a rabbik dolga. És ez szerintem is nagyon helyes” – írja Hermann, aki ugyanezt tudja tanácsolni fiának is, akit a biztos egzisztencia miatt inkább hivatalnoknak adott. Az apák gondoskodása és fájdalma árad ebből a fejezetből („még mindig nem tudtam napirendre térni afölött, hogy engem okolsz mindenért”).

Hiába erős hívószó a Kafka név, Borbély már az előszóban leszögezi, hogy ez a könyv valójában nem Franzról szól, azaz Kafka fiáról, hanem az apjáról („a rettegett Hermann Kafkáról”), de ezenkívül egy pletykáról is mesél, amely „Kafka talán sosem létezett fiáról szól”.

Borbély tehát végig lebegteti, hogy valójában ki is az alanya a történetnek,

de nemcsak ezzel játszik, hanem Kafka (Franz) szövegeivel és leveleivel is, különösen azokkal, amelyeket menyasszonyának, Felice Bauernek írt. Maga az írás aktusa amúgy – a kafkai játék mellett – a mű talán legfontosabb témája is egyben. Főleg azért, mert a mondatok mögül felsejlik Borbély alakja is, például a Kafka a rabbinál című fejezetben, amikor Franz/Anselm Kafka arról beszél, hogy történeteket akar mesélni, mert az írás csak akkor mentheti meg, ha képes erre:

„Számomra csupán akkor van értelme a szavaknak, ha megvédhetnek az élettől, és csak akkor tudnak megvédeni az élettől, ha történetekké tudom őket összefűzni, méghozzá olyan történetekké, amelyek eltüntetik az én saját nyomaimat, amelyek a szavak között utánam ott maradhatnának”.

Franz gyorsan ír, azt szereti a legjobban, ha „egyetlen lendületből születik meg a történet”, melynek irányát csak homályosan érzi, nem tervez előre, és izgalommal figyeli, mi fog történni szereplőivel. Éppen ezért saját magát, így az írót pusztán eszköznek tartja, amely az írás szolgálatában áll, és „egész lénye maga a várakozás, a feszült készenlét”. Kafkának az írás jelenti a mindennapi túlélést, a rendszerint hajnalig tartó írás segít neki abban, hogy „fejét annyira kiemelje az éjszakák vizéből, hogy levegőhöz jusson”. Kafka fuldoklik a hivatali unalomtól („a halál egy fajtája volt számára”), a társadalmi elvárásoktól, a polgári lét béklyóitól, az atyai elégedetlenségtől, és Borbély Kafkája fuldoklik egy víziótól is, amely csak sok évvel a tényleges Kafka tényleges halála után válik valósággá („Fuldokolt már évek óta. Tudta, hogy közeleg a szennyes áradat, hogy hullák szaga terjeng mindenfelé Közép-Európában.”)

A Kafka fia szigorúan véve mindössze 180 oldal, mégsem könnyű olvasmány. Figyelmet és időt követelnek meg a borbélyi rétegek, amelyek felfejtése ugyanakkor nem fáradságos, összetettségük, allúzióik miatt viszont sokszori újraolvasást igényelnek.

Borbély prózája sűrű és lendületes, ugyanakkor meg-megtorpanó,

ezt az érzést pedig csak erősíti, hogy írója már nem tudta befejezni művét, így az töredékeiben maradt fenn nekünk. A hagyatékban fennmaradt utolsó regény mégsem a hiányt erősíti, valószínűleg azért, mert Franz/Anselm Kafka mögött hol gyengébben, hol erősebben feltűnik az író Borbély Szilárd alakja is.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Új Borbély Szilárd-kötetek is megjelennek az életműsorozatban

 A legfontosabb hír, hogy megjelenik az eddig csak németül kiadott, félbemaradt regény, a Kafka fia, valamint egy a költő által megszerkesztett, de meg nem jelent verseskötet is. 

...
Nagy

„Tegyél úgy, mintha nem vagyok” – Öt éve ment el Borbély Szilárd

...
Hírek

Borbély Szilárd kötete a Pen America finalistái között

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Hírek
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.