Hogyan kokainozik a magyar?

Az Opera mögött, a Hajós utca és Dessewffy utca sarkán találkozunk Dezsővel, mert az 1920-30-as években ez volt a bulinegyed egyik széle, ahol kávéházakban, mulatókban és lakásokban üzemeltetett bordélyokban pörgött az éjszakai élet. Itt jöttek létre az első kokainbarlangok is. 

Dezső hasonló lépést tett, mint az Olaszországban már hosszú évek óta üldözött újságíró, Roberto Saviano, aki a nápolyi maffia történetét feldolgozó Gomorra után megírta a Zéró, zéró, zéró című könyvét a kokainkereskedelemről. Mindkét non-fictiont tévésorozatban dolgozták fel, ami azt is bizonyítja, hogy nem kell félni az erős, drámai személyes történetek hiányától, mert ahogy Savianónál, úgy Dezsőnél is rengeteg ilyen van. Például a könyvet véletlenszerűen felcsapva azt is megtudhatjuk, hogy Pataky Attila hogyan ismerkedett meg a kokainnal,és hogy a Szellemvilág című slágerük refrénje, a 

“Szálljunk fel, én is akarom, így most jó, nem kell beszélni” is erre reflektál.

Dezső András

Magyar kóla - A kokain útja Magyarországon

21. század kiadó, 2020, 

Megveszem

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvhöz hasonlóan tényekből, levéltári iratokból, nyomozati jegyzőkönyvekből, interjúkból, dokumentumokból indult el, de most annyiban volt nehezebb dolga, hogy nem egy alapvetően lezárt történet szálait meséli el, hanem azt a világot, amiben élünk. A megszólaltatott kokainkereskedők, futárok, szerhasználók most is a budapesti élet aktív szereplői, ezért több az álnév. A könyvtől nem leleplezéseket kell várni, hanem egy működési rendszer bemutatását. 

A fehér méreg

A fehér mérget, ahogy akkoriban nevezték, német vegyészek fejlesztették a 19. század második felében: a kokacserjéből olyan készítményt akartak előállítani, ami a mandulagyulladásra és az aranyérre is jó. A vényre adott kokain gyorsan népszerű lett, mert felpörgetett, ezért beindult a másodlagos piac is: a vényeket hamisítani kezdték, illegálisan is hozzá lehetett jutni, mivel hivatalosan akkora mennyiséghez, ami ezekhez a pörgős éjszakákhoz vagy a függőknek kell, nem lehetett hozzáférni. Magyarországra Dezső szerint a román katonák hozták be az első világháborúban a kokaint, akik a táncoslányoknak és a prostituáltaknak is adtak belőle, akik nemcsak használóvá, de elosztóvá is váltak. 

“A húszas-harmincas években havazott Budapesten”

 - állítja Dezső, aki később azt is elmondta, hogy most hasonlóan elterjedt a kokain az éjszakai életben. A nyilvános adatokból a szerző azt mutatta ki, hogy jelentősen nőtt azon közúti balesetek és bűncselekmények száma, aminek köze van a kokainhoz. Sportolók, művészek, politikusok és celebek is buktak le az utóbbi években kokainnal, ami szintén azt bizonyítja, hogy jelen van a szer.

Az első kokaingyilkosság

A Zichy utca 31. előtt állunk meg, ahol báró Kövess Jenő, a tőzsde igazgatósági tagja bulizott 1929. január 15-én, és akit másnap talált meg a főbérlője a lakásában: eszméletlen állapotban, szétverve, és aki néhány nappal később tüdőgyulladásban elhunyt. Ez Dezső szerint fordulópont volt, mert nemcsak a rendőrség, hanem az újságok is sokat foglalkoztak a történtekkel. Kövess az Andrássy úton vacsorázott barátaival, majd elment a Zichy utcában található bordélyházba, ami egyben kokainbarlang is volt. A rendőrség szadomazo cuccokat talált később a házkutatás során. Kövess valószínűleg kokainozott, agresszívvá vált, majd megverték és január közepén éjszaka alsónadrágjában az utcára dobták. Az ügyből nem nagyon lett semmi, mert a kokain az elit kábítószere, végül még a madamként dolgozó Lenkét is felmentették. 

Kokós Lexi

Az Andrássy út és a Nagymező utca találkozásánál működött a Helvécia és az Ámor kávéház, a helyükön most egy DM és a következő sarkon egy zöldséges található. Az Ámor volt az egyik legnagyobb kokainbarlang, és itt tűnt fel Sóhár Elek, azaz Kokós Lexi. A szabadkai születésű fiatalember nem nagyon akart tanulni, anyja benyomta egy ügyvédhez, akit Sóhár átvert, majd a lenyúlt pénzével Budapestre érkezett. Miután az Ámor kávéházban átverte a pincért a hamisított csekkönyvvel, abban a szabadkai börtönben kellett ülnie, ahol az apja dolgozott. Sóhár az első világháborúban előbb a morfiumra, majd a kokainra szokott rá, majd a húszas években a budapesti kokainkereskedelem jelentős része rajta ment keresztül. 

Kokós Lexi a kor legnagyobb kokainkereskedője volt, 1932-ben kapták el, de kihallgatni már nem tudták, mivel a nála lévő kokainnal túladagolta magát, öngyilkos lett.

Ez csak egy könyvbemutatóval egybekötött séta volt, de a Magyar kóla izgalmas könyvnek ígérkezik, a villamoson beleolvasva is ez derült ki. Dezső András erős karakterekre koncentrálva, izgalmasan elbeszélve mutat be egy világot, ami már száz éve az életünk része, és amiről viszonylag keveset tudunk. Ahogy a Mackónadrágból, úgy a Magyar kólából is rendszeres sétákat fejlesztett a Hosszúlépéssel, ami szuper kaland, már csak azért is, mert láthatjuk, ahogy egy-egy tök jelentéktelen sörözőnek vagy boltnak egyik pillanatról a másikra nagyon erős története lesz.