Mintha a könyves műfajok divatjában is lenne egyfajta ciklikusság. A sci-fi az 1970-es, 1980-as években élte virágkorát. A 2000-es években inkább a fantasy műfajok kerültek a népszerűségi listák élére, ez azonban mintha változóban lenne részben a listánkon szereplő köteteknek köszönhetően. A technológia fejlődésének köszönhetően ráadásul a tudományos-fantasztikus művekben szereplő számos jelenség valóraválni látszik, mint a robotok elterjedése, a mesterséges intelligencia vagy az űrturistáskodás.
Frank Herbert: Dűne
Frank Herbert Dűnéje az utóbbi években a filmfeldolgozásnak köszönhetően ismét a figyelem középpontjába került. A fantasztikus látványvilággal és sztárokkal tűzdelt stábbal készülő adaptáció egyszerre tud hű maradni Herbert eredeti művének szelleméhez és több szempontból is modern megközelítéssel szolgálni például a női karakterek esetében. Az első Dűne-könyv 1965-ben jelent meg, és az író egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig öt kötetben folytatta Paul Atreides történetét. Később fia, Brian Herbert, és barátja Kevin J. Anderson további kötetekkel bővítették az általa kitalált komplex univerzumot.
A könyvekben a fűszer nevű titokzatos anyag, illetve az azt rejtő bolygó birtoklásáért folyik egész univerzumokat érintő harc dinasztiák és uralkodócsaládok részvételével. Herbert könyve a politikáról és a vallásról is éles kritikát fogalmaz meg. Olyan kérdéseket boncolgat, mint a megváltó-szerep, illetve hogy mit tesz ez a feladat az illető személyiségével.
Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak
Douglas Adams sci-fi regényei lényegesen kevésbé veszi komolyan magukat és úgy általában mindent. Arthur Dent békésen éli a jobbára unalmas életét, amikor egy csütörtökön egyszerre megpróbálnak galaktikus autópálya-felhajtót építeni a háza helyén és kiderül, hogy a barátja űrlény. A külön-külön is olvasható kötetek szatirikus humora ügyintézés és hivatalokkal levelezés épeszű túléléléséhez életmentő lehet. Ahogyan az idézetei is. A humor azonban ne tévesszen meg senkit, a regény filozófikus mondanivalója még mindig aktuálisnak hatnak.
Az 1979-es első kötetet egy évvel később követte a Vendéglő a világ végén, 1982-ben Az élet, a világmindenség, meg minden, 1984-ben a Viszlát, és kösz a halakat! végül 1992-ben a Jobbára ártalmatlan. Az első kötetből film is készült 2005-ben Arthur Dent szerepében Martin Freemannel, aki már akkor is a hobbit volt, csak még nem tudtunk róla.
Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia
Isaac Asimov évszázadokat átívelő könyvei egy galaktikus birodalom bukásával kezdődnek, illetve egy másik felemelkedésével. A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve áll fenn békében. Úgy tűnik, a civilizáció virágkorát éli, de ez csak látszat: a matematikus Hari Seldon rámutat, hogy a Birodalom stabilnak hitt rendszere omladozni kezdett, és semmi nem állíthatja meg széthullását. A pszichohistória, az embertömegek viselkedését kutató tudomány segítségével azonban lerövidíthető a bukást követő sötét korszak.
A trilógia a kormányzásról és a hatalomról vetnek fel máig érvényes kérdéseket. A könyvek számos neves sci-fi díjat kaptak meg, többek közt 1966-ban a minden idők legjobb sorozatának járó Hugo-díjat. A könyveket az Apple TV+ kezdte el feldolgozni 2021-ben. Bár a trilógia közel hetven éve jelent meg először, máig olvasók millióinak meghatározó élménye. Generációk nőttek fel rajta, és írók, tudósok tucatjaira hatott.
Isaac Asimov: Robot-sorozat
Isaac Asimovot két sorozattal is jelöljük ebben a műfajban. Az AI térnyerésével és a robotika fejlődésével az Asimov felvetette etikai kérdések egyre valóságosabbak lesznek. Még a robotika kifejezést is az író alkotta meg az Oxford-szótár szerint, valamint ő tette le a robotika alapjait a robotika három törvényének megalkotásával. Ezeket a törvényeket minden robotba beleprogramozták a könyvek világában.
A Robot-sorozat 37 novellából és hat regényből áll, melyeket 55 év leforgása alatt publikáltak. A történetekben különböző öntudattal rendelkező robotokat vizsgált, akik más-más szerepet töltenek be a társadalomban. A sorozat a Robbie című novellával kezdődött, amit Asimov eleinte egy önálló történetnek szánt, azonban a következő évben megjelent több története is a robotok főszereplésével, és az Én, a robot kötetben gyűjtötte össze őket. Ezzel a címmel 2004-ben jelent meg film Will Smith főszereplésével.
Liu Cixin: A háromtest-trilógia
„Liu Cixin olyat tud, amit csak egészen kevesen: univerzális méretekben gondolkodik. Az általa kreált világ közepe nem az ember. Csak az egyik szereplője annak az ismeretlennek, ami minket körülvesz, jelentős részben megismerhetetlen, de bizonyosan felfoghatatlan." – írtuk a hét könyve rovatunkban a sorozat első részéről.
„A sztori folyamatosan pörög, elhullanak szereplők, jönnek újak. A regényben Cixin Liu még a fényéveket is érzékeltetni tudja, és ez a lépték bizarr szorongást okoz, mert ez a legnehezebb: tudjuk, hogy meghalunk, de az utolsó pillanatig próbálkozunk." Olvass bele a könyvbe itt! A 2006-ban megjelent első regény szintén Hugo-díjas és a Netflix készített adaptációt.
John Scalzi: Vének háborúja-sorozat
John Scalzi amerikai író korábban az Amerikai Fantasy és Sci-fi Írók Szövetségének elnöke is volt. Scalzi könyveinek többek között a humor a védjegyük. A szerző első megjelent könyve a Vének háborúja volt 2005-ben. Ennek főszereplője egy 75 éves férfi, akit kiválasztanak, hogy részt vegyen az űr gyarmatosításáért folyó 100 éves háborúban. John Perry egyszerű katonából kapitánnyá válik a történet folyamán. Ebben a történetfolyamban eddig 7 kötet jelent meg, az utolsó 2016-ban. A szerző az AI-jal kapcsolatos gondolatait itt osztotta meg velünk.
