Cambridge-ben született, anyja nővér, apja tanár, majd üzleti tanácsadó volt, a szülők válása után a gyerekek anyjukkal az essexi Brentwoodba költöztek. A kis Douglas az iskolában messze kiemelkedett a kortársai közül, egyrészt a szó konkrét értelmében (igazi nyakigláb fiúként már 12 évesen több mint 180 centi magas volt), másrészt pedig írói tehetsége miatt is. Noha kezdetben a szíve a természettudományok felé húzta, már tízévesen eldőlt, hogy inkább irodalmi téren van keresnivalója. Írásai eleinte az iskolai lapban jelentek meg, majd 1965-ben publikálta első novelláját az Eagle országos fiúmagazinban.
Egy jól sikerült esszéjének köszönhetően, amely a vallásos költészetet egészen sajátos kontextusban tárgyalta, párhuzamokat állítva a Beatles-től William Blake-ig, felvételt nyert a cambridge-i St. John's College-ba. Itt működött a Cambridge Footlights klub, egy tanulókból álló, meghívásos drámakör, ahol számos híresség is "nevelkedett", mint Emma Thompson, Hugh Laurie, Stephen Fry vagy Graham Chapman és John Cleese, a Monty Python csoport illusztris tagjai. Adams vágya volt, hogy ő is a kör tagja legyen, mint mondta, igazából John Cleese szeretett volna lenni, de időközben rájött, hogy azt az állást már betöltötték.
A színészkedéssel hamar fel is hagyott, helyette inkább az írásra koncentrált. 1974-ban lediplomázott, és nem sokkal később Graham Chapman felfigyelt sajátos humorára, és szárnyai alá vette. Együttműködésük eredményeként Adams több Monty Python-jelenetet írt, s néhányban ő is felbukkant. Eközben volt néhány rádiós munkája is, mint például a The Burkiss Way szkeccsek és a The News Huddlines. Ezekből azonban nehezen tudott megélni, ezért kénytelen volt más munkákat is elvállalni: volt kórházi mindenes, istállóépítő, csirkeól-takarító, majd egy gazdag katari családnál biztonsági őr is.
Karrierje a hetvenes évek végén indult be igazán, ekkor találkozott a rádiós Simon Brett-tel, akivel közösen találták ki egy sci-fi paródia tervét, amelyet később folytatásokban le is adtak a rádióban. Ez lett a Galaxis útikalauz stopposoknak, amelyet Adams saját korábbi tapasztalatai ihlettek: még egyetemistaként stoppal bejárta Európát egészen Isztambulig, innen jött az ötlet a galaxis stopposainak nyújtandó segítségről.
Húsz éve ezen a napon hunyt el tragikus hirtelenséggel Douglas Adams. Mindössze 49 éves volt, egy szívroham végzett vele kaliforniai otthonában. Előtte viszont megteremtette a maga ikonikusan abszurd humorú, társadalomkritikával mélyen átitatott univerzumát, és olyan örökbecsű szállóigékkel gazdagított minket, mint a 2020-as karantén idején különösen aktuálissá váló: „Ne ess pánikba!” Emellett a (bevallottan hibásan elnevezett) ötrészes Galaxis útikalauz stopposoknak-trilógiában megfejtette nekünk, hogy mi a válasz az életre, a világmindenségre meg mindenre: 42. Arról már igazán ő sem tehetett, hogy ugyan a Bölcs Elme hét és fél millió év alatt kiszámolta a választ, ám a kérdést feltevők nem tudták valójában, hogy mi a kérdés.
1979 és 1992 között ötrészes trilógiát írt a Galaxisból, amely a rádiósorozathoz hasonlóan hatalmas sikert aratott, kultuszművé és számos szállóige forrásává vált, ilyen például a Mi az élet értelme? kérdésre adott válasz, hogy 42, illetve a jó tanács, miszerint Ne ess pánikba, és mindig legyen nálad a törölköződ! A könyv, amely egyfelől remek humorral megírt paródia, görbe tükröt is tart "majomtól eredő civilizációnknak", amely "oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát még mindig pompás dolognak tartja". A műből 1981-ben televíziós sorozat, 1984-ben számítógépes játék, 1993 és 1996 között képregény, 2005-ben pedig mozifilm is készült, ennek forgatókönyvírója és egyik producere maga Adams volt.
A Galaxis kötetei mellett hasonlóan nagy sikert aratott második sci-fi trilógiája is, a Dirk Gently-történetek (Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája, A lélek hosszú, sötét teadélutánja, A kétség lazaca), amelynek első részéből tévésorozat is készült.
Adams, aki elkötelezett környezetvédő volt, és többször is járt Afrikában és Dél-Amerikában, hogy veszélyeztetett állatfajok megmentésében segédkezzen, az Utoljára látható című könyvére volt a legbüszkébb, amelyben Madagaszkár szigetének védett állatairól olvashatunk.
A jelmezben Douglas Adams sétál. Forrás: https://www.savetherhino.org/.
A vadvédelem és az írás mellett élénken érdeklődött a technológiai újítások iránt is. Már 1983-ban volt e-mail-címe, 1984-ben ő vásárolta Anglia első Macintosh-számítógépét, két évvel a Wikipedia indulása előtt létrehozta az első közösségi elven alapuló tudásbankot, és több számítógépes játék fejlesztésében is részt vett.
Adams 2001. május 11-én, 49 éves korában szívinfarktusban hunyt el a kaliforniai Santa Barbarában. A The Guardianben megjelent nekrológjában Richard Dawkins, a neves evolúcióbiológus "korunk egyik legszellemesebb emberének" nevezte az írót, akinek barátai, tisztelői minden év május 25-én megrendezik a törölközőnapot, amikor egész nap egy törölközőt cipelnek magukkal.
(Forrás: MTVA Sajtóarchívuma)
