Számos szerző merít ihletet korábbi művekből, és sok esetben nemcsak modern környezetbe teszik át és mesélik újra ezeket, hanem teljesen új alapokra helyezik az eredeti regények történeteit. De mi a különbség az újramesélés és az újraírás között?
Reboot vagy retelling?
A reboot fogalmát főleg filmekre és sorozatokra vonatkozóan használják, de regényekre is alkalmazható. Nem ugyanaz, mint a retelling vagy újramesélés, mely az eredeti történet szálait megtartja, de más nézőpontból, más stílusban vagy új hangsúlyokkal mondja el. A retelling hűségesebb az alapokhoz, mint a reboot, gyakran mitológiák, mesék, klasszikusok újramesélése. Fantasy könyvek kedvelt ihletforrása a mitológiai történetek újramesélése vagy a klasszikus népmesék, folklór történetek feldolgozása.
A reboot ezzel szemben új alapokra helyezi a történetet, újraírja az eredeti történet világát, karaktereit és szabályait.
Tiszteleg az előzménytörténet előtt, de gyakran hiányokat tölt ki, új kérdéseket vet fel az eredeti mű társadalmi, történelmi vagy kulturális hátterével kapcsolatban.
Erre a filmek világában a Batman Begins jó példa: a Batman-mitológia rebootjaként teljesen újraírja az eredetsztorit, nem kapcsolódik a régi filmekhez.
Olyan könyveket ajánlunk, amelyek híres történetek rebootjai.
Percival Everett: James
Percival Everett Pulitzer-díjas regénye Mark Twain Huckleberry Finn kalandjai című művére adott válasz. A történetet Jim, a szökött rabszolga szemszögéből meséli el. Jim egy lopott ceruzacsonk segítségével teremti meg magát mint teljes értékű, független személyt. „Ő James: egy olvasott és bölcs ember, aki álmaiban filozófusokkal diskurál. Everett új regénye iróniával átszőtt remekmű a szavak hatalmáról és az ellenállás nyelvéről” – írtuk a könyvről itt.
A szerző úgy véli, Twain csodálatos regényt írt. Számára „Huckleberry Finn karaktere a felnövőben lévő Amerikát személyesíti meg, ahogy bejárja a vidéket és megpróbálja feldolgozni az amerikai tapasztalat legalapvetőbb vonását, a faj kérdését”. Huck „küzd azzal a ténnyel, hogy Jim a barátja, ugyanakkor valaki tulajdona is”.
„Remélem, hogy olyan regényt írtam, amelyet Twain nem írt és nem is tudott volna írni. Nem tekintem a művet korrekciónak, inkább úgy látom, hogy párbeszédet folytatok Twainnel”
– mondta Everett.
Az eredeti regény egy másik szereplője, Mary Jane is önálló könyvet kapott. Hope Jahren Adventures of Mary Jane című ifjúsági könyvében kiemelte Mark Twain regényéből az ott mindössze 30 oldalon keresztül szereplő lányt és a középpontba helyezte.
Salman Rushdie: Quichotte
Cervantes klasszikusa, a Don Quijote rebootjában Sam DuChamp, a középszerű kémregényíró megalkotja Quichotte-ot, a nemes gondolatokkal eltelt, fellegekben járó volt gyógyszerügynököt, aki életét leginkább a tévéműsorok világában éli.
Az ő Dulcineája egy elragadó tévésztár lesz, és hogy méltóvá váljék a szerelmére, Quichotte – képzelt fiával, Sanchóval együtt – 21. századi lovagi útra indul egy olyan világban, ahol addig sosem látott új veszélyek leselkednek az emberre, ahol minden lehetségesnek látszik, és ahol maga az anyag és az idő mintha foszladozni kezdene.
A regény egy szórakoztató és keserűen elgondolkodtató utazás a szürreális realizmussal ábrázolt Amerikában, és egyben szerelmes regény, melynek narrátora a saját közelgő halálával is szembenéz.
A regénybe itt beleolvashatsz.
Kemény István Lovag Dulcinea című kötetében értelmezte és teremtette újjá a karaktert. 2020-ban Lovag Dulcinea indul útnak. Egy olyan korban, amelyben megfordultak a szerepek: maga a társadalom válik egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává, és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi.
Vincenzo Latronico: A tökéletesség
Az olasz író kötete mai világunk jelenségeire reflektál: arra, vajon mi rejtőzik a tökéletes életet bemutató közösségi médiás fotók mögött. Főszereplői, Anna és Tom kívülről nézve irigylésre méltó életet élnek, minden napjuk olyan, mint egy gondosan megszerkesztett Insta-poszt. Elegáns berlini lakásukban a padlótól a plafonig érő polcok tele vannak menő kötetekkel, dohányzóasztalukon patinás albumok sorakoznak, de közben az életük üres és a szétesés határán egyensúlyoznak.
A kötet bizonyos szempontból Georges Perec A dolgok című művére épül, Latronico a könyve utószavában tiszteleg is elődje előtt. Perec regényéhez hasonlóan Latronico kötete is a fogyasztói társadalom kategorizálásával foglalkozik. Mindkét regény a materiális törekvésekre épülő életet kísérő lelki ürességet tematizálja.
Korábbi interjúnkban Latronico azt mondta, hogy Perec az 1960-as években próbált formát találni a fogyasztói forradalom történetének elmeséléséhez: „Arra mutatott rá, hogy mennyire fontosak a dolgok, a tárgyak az emberek számára.
Olyan történetet választott, amelyben a szereplőkkel kapcsolatban mindent (belső életüket, álmaikat, politikai nézeteiket és identitástudatukat) a tárgyakhoz való viszonyuk határozott meg,
a kötődésük azokhoz a tárgyakhoz, amelyekre vágytak vagy amelyekekről álmodoztak, vagy amelyeket meg is vásároltak.”
(LitHub)
