A Dűne filmváltozatának első két része óriásit szólt (itt írtunk róla), amit nemcsak az egymilliárd dollár fölötti bevétel bizonyít, hanem az is, hogy felpörgette a mémfolyamot, majd tüntetéseken skandálták a próféta, Lisan al-Gaib nevét. Frank Herbert regénye 1965-ben jelent meg, majd további könyvek követték, de haláláig nem tudta befejezni az univerzumépítést, így a fia, az apa jegyzetei alapján továbbírta a történetet.
Bár több adaptáció is készült, 2021-ben Denis Villeneuve rendező újragondolta a Dűnét, a főszerepeket Timothée Chalamet-nak és Zendayának adta, fantasztikus látványvilágot hozott létre, majd 2024-ben sikeresen építette tovább történetét.
A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lente Gábor a nyolcvanas években olvasta először a Dűnét, azóta meghatározó számára. Tudomány a Dűne univerzumában címmel megírta ismeretterjesztő könyvét, hogy jobban értsük, ez a sci-fi izgalmas társadalmi és tudományos kérdéseket feszeget. Fűszerről, homokféregről, de még a mesterséges intelligenciáról is kérdeztük a Könyves Magazin podcastjában Dr. Lente Gábort.
A beszélgetés témái:
- Mitől hatott a 80-as években a Dűne?
- A félelem és tudomány kapcsolata
- A homok, a bolygó: vesztünkbe szaladunk?
- A Csillagok háborújára hatott a Dűne?
- Harc a fűszerekért: de mi az a fűszer, ami nélkül nincs kommunikáció?
- Prófétavárás és vallás
- Az élet vize: gyűjtsük csak a nedvességeinket!
- A homokférek mérge brutális trip
- Kis állathatározó: homokféreg
- A 60-as évek techoptimizmusától a mai pesszimizmusig
- Hogyan hatott Lente tudóssá válására a Dűne?
