A tavalyi könyvfesztivál díszvendégét, John Scalzit a magyar olvasóknak sem kell bemutatni (mi interjúztunk is vele). Az újságíróként induló Scalzi az egyik legnépszerűbb amerikai sci-fi szerző napjainkban. A tengerentúlon közel 5 millió példányban fogytak el a könyvei. 26 éve vezetett blogján pedig kifejti a véleményét közéleti kérdésekről is.

Mesés történetek mesés honoráriumért

Angol nyelven közel két évtizede a Tor kiadói csoport gondozásában jelennek meg Scalzi művei, és a jelenlegi megállapodás értelmében ez így lesz még jó ideig. Az író így kommentálta a szerződéskötést: „A könyvkiadásban a folytonosság nem magától értetődő, a szerzők egyik kiadótól vándorolnak a másikig”. Ezért is különösen fontos neki,

hogy az eddigi sikerekre építve a Torral közösen dobják piacra a tervezett műveit.

Amint a Reactoron megjelent hírből kiderül, a következő tíz könyvére Scalzi hét számjegyű (dollárban értve) előleget kapott. Az új szerződés keretében írandó első kötet 2029-ben jelenik meg a tervek szerint, persze addig sem maradnak Scalzi nélkül az olvasók. A When the Moon Hits Your Eye című kötet 2025 márciusában érkezik az angol nyelvű könyvpiacra.

Kicsoda John Scalzi?

Scalzi a sci-fi számos rangos díját elnyerte már. Többek között többszörös Hugo-díjas, Locus- és Audie-díjas, de jelölték már a Nebulára és a Goodreads Choice-ra, debütáló,

Vének háborúja című könyvéért pedig John W. Campbell-díjat kapott.

Magyarul számos kötete olvasható, az említett első regény mellett a Fejvesztve, a Vörösingesek, a Szellemhadtest vagy a Zoe története. Legutóbb a 2023-as Könyvfesztiválra időzített Állati gonosz című regénye jelent meg magyar nyelven.

A Könyvfesztiválon tartott beszédében (amiről itt írtunk részletesen) Scalzi többek között arról beszélt, hogy a szerzők szerinte nem próféták, hanem ugyanolyan esendő emberek, mint bárki más.

Viszont lehetőségük van arra is, hogy ráérezzenek, mi történik a világban.

Szerinte arrogáns húzás a sci-fi-től, hogy „az ötletek irodalmának” tartja magát, viszont azzal egyetért, hogy ez a műfaj a spekulációk és a lehetőségek terepe. Példának hozta a nukleáris fenyegetést: annyi sci-fi szól az atomháború következményeiről, hogy ennek köszönhetően az átlagember már pontosan tudja, miért akarja ezt elkerülni.

A sci-fi így egyfajta szimuláció, és ugyanúgy figyelmeztethet most például a klímaváltozásra vagy egy milliárdos kaszt kialakulásának veszélyeire.

Forrás: Reactor

Nyitókép: Valuska Gábor