Isaac Asimov 1954-ben kiadott Acélbarlangok című kötete hollywoodi feldolgozást kap. Az orosz szerző sci-fi krimije, a Robot-sorozat első darabjából a 12 év rabszolgaságot is jegyző John Ridley ír forgatókönyvet. A produkció kezdeti szakaszban van, így további részleteket egyelőre nem derültek ki a filmről.
John Ridley, aki a 12 év rabszolgaság forgatókönyvéért Oscar-díjat is kapott, Cheo Hodari Cokerrel közösen dolgozik Asimov regényének adaptációján. Az Acélbarlangok 1953-ban először a Galaxy Science Fiction magazinban jelent meg, 1954-ben pedig könyv formában is kiadták. Magyarul először 1967-ben vehették kézbe az olvasók akkor még Gyilkosság az űrvárosban címmel, Vámosi Pál fordításában.
A tudományos-fantasztikus krimiként besorolt regényben jelent meg először Asimov két kedvelt alakja, Elijah Baley nyomozó és a robot, R. Daneel Olivaw. A jövőben játszódó történetben az emberiség két csoportra szakadt, a földlakók a külvilágtól teljesen elszigetelt, fallal és tetővel körülzárt nagyvárosokba, citykben (innen a cím, acélbarlangok) élnek, ahol mindent szintetikusan állítanak elő. Technikailag elmaradottabbak, mint az űrlakók. Ellenzik a robotok alkalmazását, mert félnek, hogy elvesztik miattuk a munkahelyeiket.
Népszerűek körükben a konzervatív csoportok, amelyek szélsőségesen robotellenesek és cityellenesek, és a természetbe való visszatérést hirdetik.
A másik csoport az űrlakók, akik a robotokkal harmóniában, ritkán lakott bolygóikon élnek hatalmas luxusban. Ők a földlakók bevándorlásától tartanak az általuk behurcolt betegségek miatt. A két csoport szembenállását a két kultúra összefogásával tervezik megoldani, így létrehoznak egy nagykövetséget a Földön. Ennek hatására zavargások robbannak ki a nagyvárosokban.
Tettes az AI?
A regény egy New York-i detektív, Elijah Baley nyomozását követi, akit azzal bíztak meg, hogy derítse fel az űrlakó szociológus történész, Roj Nemennuh Sarton meggyilkolásának ügyét. Ehhez társat is kap a humanoid robot, R. Daneel Olivaw személyében. Az űrlakókkal szembeni előítéletektől maga a rendőr sem mentes, így az AI technológiai következményei mellett a társadalmi hatások vizsgálatára is alkalmas a regény.
Asimovot egész életében foglalkoztatta a mesterséges intelligencia kérdése,
amit leginkább a Robot-sorozatban járt körül. (Asimov megvalósult jóslatairól itt írtunk.) Ennek hatására alkotta meg a robotika három törvényét, ami vonatkoztatási alapul szolgál a témában. A feldolgozás a Deadline értesülései szerint nem szorítkozik csupán az Acélvárosokra, hanem A meztelen nap és a A Hajnal bolygó robotjai című kötetekből is merít.
A regénynek nem ez az első filmes feldolgozása, 2011-ben a BBC forgatott belőle tévésorozatot. A 2004-es Én, a robot sikerét meglovagolni próbáló Fox stúdió is elkezdett foglalkozni a könyv megfilmesítésével, azonban a projekt végül nem valósult meg. Néhány éve az Alapítvány-sorozatból készült tévés széria (erről itt írtunk.)
A jelenlegi film is még a korai szakaszban jár, így egyelőre nincs információ olyan részletekről, mint a szereposztás.
Fotó: Macmillan Publishers
