5+1 könyv a fa alá a nők útkereséseiről

5+1 könyv a fa alá a nők útkereséseiről

Az utóbbi években a hazai irodalomba betörtek a nők, egyre több női történet, sors jelent meg a kortárs irodalmi színtéren. Harmincasok, negyvenesek léptek elő, írták meg első regényeiket, de a fiatalabbak és a többkötetes írók sem maradtak le, izgalmas hősnőket, életutakat teremtettek. A lassan már klasszikusnak számító, hatalmas olvasótáborral rendelkező Tóth Krisztina, Tompa Andrea mellett Szvoren Edina, Mécs Anna, Mucha Dorka, Szeifert Natália, Gáspár-Singer Anna neve is megjelent, legalábbis az én olvasmányélményeim között. A 2020-as év pedig tovább ontotta a női útkereséseket; azokat a könyveket, melyek lapjain elveszett nők bolyonganak, válások, szakítások után, hazájukat, társukat, lelki békéjüket keresve. A nagy, sötétlő erdő, melyben az igaz út nehezen meglelhető – nem csak a férfiaké. (El)tévedésekből, félelemből, kétségből a nőknek is bőven kijut, és talán kicsit másként, más formában, mint a férfiaknak. Engem mindenféle eltévedés, érzelmi zűrzavar borzalmasan érdekel, legyen annak a hőse férfi, nő, gyerek, öreg, fiatal, hegedűművész, bádogos, hentes vagy perverz sorozatgyilkos. Ebben az évben azonban főleg nők történetei jöttek szembe velem, és vittek magukkal járt és járatlan, de többnyire önmagammal szembesítő utakon.

Kolozsi Orsolya | 2020. december 14. |
Gurubi Ágnes
Szív utca
Kalligram, 2020, 191 oldal
-

Gurubi Ágnes negyvenes évei elején járó főhőse a családi múlt megismerésével és feltárásával igyekszik megérteni saját életét, elakadásait. Életére a felmenők perspektívájából tekint, a transzgenerációs pszichológia eljárásait alkalmazza, mikor meg akarja ismerni önmagát, és a döntései hátterében álló lehetséges mozgatórugókat: „Meg akartam fejteni a közös vérkeringés titkát, felfedni a láthatatlan vérszerződést, a titkos összetevőt, a képletet, ami magyarázatot ad a miértjeimre.” A Szív utca olyan családregény, amelyben a narrátor életközépi válságát, férjéhez, gyermekeihez való viszonyát a múltból igyekszik interpretálni. Az önéletrajzi alapokon álló könyv a dédanyák, nagyanyák, anyák hallgatását töri fel, a zsidó család múltjából így nem egy, de több nőalak lép az olvasó elé, sorsaik pedig az őket megszólalásra „kényszerítő”, a múlt titkait kutató én-elbeszélő, Anna alakjában futnak össze. A kötet nyomozás a családi múlt és annak titkai után, célja az emlékek felszínre hozása és tudatosítása, hogy láthatóvá váljon: a döntéseket sokszor több generációnyi felmenő irányítja.

ITT beleolvashattok a kötetbe, ITT elolvashatjátok kritikánkat, ITT pedig meghallgathatjátok a margós beszélgetést.

Tompa Andrea
Haza
Jelenkor, 2020, 472 oldal
-

Tompa Andrea Haza című regényének hősnője egészen másfelől közelít, de az ő esetében is az önmegértésre tett kísérlet áll a középpontban. Miközben hazatér régen elhagyott szülővárosába, az otthon és a haza fogalmát igyekszik tisztázni, és eközben önmagához is közelebb jutni. Ebben a regényben nem a cselekményé a főszerep, hanem azé a tudatfolyamé, amelyben a főhős életének, döntéseinek megértése dominál. Tompa Andrea elbeszélője (aki nem mellesleg írónő) egy orosz írót idézve mondja ki a szöveg kulcsfontosságú mondatait: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ez a megállapítás, ha tágabban értelmezzük, az egész életre kiterjeszthető. Nincs mód arra, hogy egykori döntéseinket (gyermekvállalás, emigráció, szakítások stb.) megváltoztassuk, így az idő múlásával már nem annyira a változtatásra, mint inkább az elfogadásra, a megbékélésre helyeződik a hangsúly. Tompa Andrea regénye nemcsak a haza, hanem a sors, a saját választások elfogadásának, a vissza nem fordítható idővel való megbékélésnek a könyve is. (A Haza az 50-es listánkon idén a 2. lett.)

A szerzővel ITT interjúztunk, a margós beszélgetést ITT foglaltuk össze, kritikánk ITT olvasható, benyomásainkat ITT írtuk meg. Kedvenc idézeteinket a regényből ITT találjátok, ITT pedig a Tárgyalás-rovatban megmutattuk Tompa Andrea íróasztalát.

Bakos Gyöngyi
Nyolcszáz utca gyalog
Magvető, 2020, 104 oldal
-

A melankolikus és tűnődő, sokszor fájdalmas önanalízisre építő Tompa-regény „ellentéte” lehetne (ha csak a szöveg hangulatát, tempóját néznénk) Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című kötete, melynek elsősorban hatalmas lendületét, sodrását lehet kiemelni. A regényként is olvasható elbeszéléskötet egy filmkritikusnő (ismét valaki, aki, ha nem is művész, szoros kapcsolatban áll a művészettel) önismereti útját, kalandjait, apahiányát és bátor, szókimondó szexualitással ábrázolt szívügyeit beszéli el. Itt nem egy utazás, hanem utazások tömkelege tárul az olvasó elé, váltakoznak a helyszínek, a férfiak, az események, a stroboszkópszerű villózás mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói állnak, belső monológok értelmezik a vadul száguldó történéseket. Bár rengeteg az esemény, klasszikus értelemben vett történet itt sincs, ehelyett a benyomások, az érzések, az egyes történésekre adott reakciók a fontosak. Nemcsak az útkeresés miatt érdemes azonban olvasni, hanem azért is, mert az író nyelve rendkívül friss, érzékletes, érzékeny és szókimondó egyszerre, rövid, pattogó mondatokkal.

ITT beleolvashattok a könyvbe.

Tamás Zsuzsa
Tövismozaik
Magvető, 2020, 151 oldal
-

Lassabb, de szintén intenzív szöveg Tamás Zsuzsa Tövismozaik című regénye, amelyben egy középkorú nő néz vissza fiatalabb éveire, és próbálja felgöngyölíteni annak a néhány hónapnak a történetét, melyben elvált, elveszítette édesanyját, és bele-, majd kikeveredett egy zűrös, ambivalens, méltatlan szerelmi kapcsolatból. Ennek az időszaknak a bemutatása itt is egy művész (ez esetben képzőművész) perspektívájából történik, sőt, a művészet nemcsak mellékszereplő, hanem valódi főszereplővé válik, hiszen a főhős az alkotás segítségével igyekszik feldolgozni a körülötte lévők elvesztését, képzőművészeti alkotások létrehozásával próbálja meg elviselhetőbbé tenni a benne zajló, egymásra rétegződő gyászmunkát. Édesanyja elvesztése kapcsán például egy különleges műalkotást készít: „…és csak később tudtam meg, hogy amikor egyesek azt találták mondani, bárki kirakhat egy valódi ruhásszekrényt egy kiállítótér közepére, és bárki körülpakolhatja teletömött, felcédulázott zsákokkal, mindenkinek annyit mondott, igaz, de eddig senki nem tette meg. Azt a címet adtam az installációnak, hogy Gyász.” A veszteségek és azok feldolgozásának története ez a könyv, egy olyan női történet, olyan út, melyen egész biztos, hogy sokan jártunk már.

Péntek Orsolya
Hóesés Rómában
Kalligram, 2020, 396 oldal
-

Nem egy, hanem két nő sorsa tárul fel Péntek Orsolya családtörténti trilógiájának harmadik részében, a Hóesés Rómában 1951-től 2020-ig tartó cselekményében. A két unokatestvér, Júlia és Borka ugyanabban a családi fészekben cseperedik, sokáig elválaszthatatlanok, az általuk megélt életutak azonban egészen másfelé vezetnek. Egyikük Magyarországon marad, gyerekeket szül és egy depressziós férfi mellett éli le az életét, másikuk Rómába költözik, és soha nem megy férjhez, nem képes megállapodni egyetlen férfi mellett sem. Széttartó sorsaik és egyre ritkuló találkozásaik ellenére mindvégig megmarad közöttük a gyermekkorukban kiépült, erős érzelmi kapocs, még akkor is, mikor már alig ismernek egymásra, és nem tudnak mit kezdeni a másik problémáival, idegen életével. A hősök itt keveset beszélnek, nem érzik úgy, hogy a szavak segítségével bármi is megérthető vagy közvetíthető. A lírai képek, benyomások azonban mégiscsak értelmezik a történéseket, még ha nem is a szokásos, racionális módon ‒ Péntek Orsolya könyvében a városképek, tájak, utcák, vagy akár a kanálra ragadt lekvár íze mesélnek a szűkszavú, zárkózott szereplők helyett. (A Hóesés Rómában az idei 50-es listánkon a 21. lett.)

Kritikánkat ITT olvashatjátok, a könyvbe ITT tudtok beleolvasni. A margós bemutatóról ITT írtunk, ITT pedig végighallgathatjátok Péntek Orsolya és Németh Gábor beszélgetését.

Halász Rita
Mély levegő
Jelenkor, 2020, 200 oldal
-

Az önkeresés, a különböző, ismerős és ismeretlen utak közül a legtraumatikusabb talán Halász Rita regényének szintén művész főhőséé, Veráé. Ő nem magát keresi, nem is gyászol, hanem próbál fennmaradni, ép maradni egy bántalmazó kapcsolatban. A felsorolt kötetek közül a legsúlyosabb témát választja a Mély levegő, amely egy fiatal, kétgyermekes anya útját mutatja be, melyen végül eljut az elhatározásig, hogy kilép bántalmazó kapcsolatából. A nyers beszédmód, az érzelmi zűrzavart kifejező kaotikusság nemcsak leírják, hanem szinte átélhetővé, tapinthatóvá teszik, mekkora nyomás nehezedhet arra, aki egy ilyen kapcsolatban él. A metaforikusan érthető (a borítón is látható) helyzet, a fulladásközeli állapot kiválóan megragadja ennek a lelkiállapotnak a lényegét. „Kivel éltem eddig? Ki vagyok én, hogy ennyi ideig éltem vele?” – teszi fel a kérdést az elbeszélő, és aztán igyekszik megválaszolni is, erről szól a regény. Felméri a saját helyzetét, megérti gyermekkorát, szüleihez való viszonyát, és így talán képes arra, hogy ismét szabadon lélegezzen. (A Mély levegő az idei 50-es listánkon a 29. lett.)

A margós beszélgetésről ITT írtunk, az Összekötve-beszélgetést ITT tudjátok visszanézni és -hallgatni, Ott Anna pedig ITT írt a regényről.

A felsorolt kötetek mindegyikének – ha más-más aspektusból is – ez a szabad lélegzés a valódi tétje. A tágabb vagy szűkebb családi történetek és önmagunk ismerete mindenképpen ehhez visz közelebb; mint ahogy közelebb visznek ezek a könyvek is, hiszen olyan utakat mutatnak, amelyeken nem biztos, hogy mind jártunk már, de mások történeteinek megismerésével is elsősorban önmagunkhoz juthatunk el.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

Halász Rita: Egy teljesen átlagos családban is jelen lehet erőszak

Halász Rita első regénye, a Mély levegő ott kezdődik, ahol más történetek véget érnek: a menekülés pillanatában. A karácsonyi Összekötvében a négy fal között lejátszódó drámákról és a diszfunkcionális családokról Valuska László beszélgetett a szerzővel.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Mészöly 100
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

Polc

Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében

...

Hidegrázós élmény Ulickaja Csak egy pestisét olvasni

...

Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

...

2020 hangulata a magyar fantasztikus kisprózákba is beszűrődik

...
Hírek
...
Hírek

Labrisz: Billogot ütne a fogyasztóvédelem az LMBTQI szereplőket is bemutató könyvekre

...
Hírek

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

...
Hírek

Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

...
Hírek

Amanda Gorman a legfiatalabb költő valaha, aki verset mondhat amerikai elnök beiktatásán

...
Hírek

Kormányhivatal: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Meseországot kiadó Labrisz

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

...
Hírek

Amerikában nyílt levélben tiltakoznak egy esetleges Trump-memoár ellen

...
Hírek

Vihart kavart és rímes riposztokat ihletett Lackfi János rendőrös verse

...
Nagy

Versterápia: „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.”

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét

A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.

...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.