Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya a Hóesés Rómában című könyvével trilógiává írta Az Andalúz lányaival elkezdett, majd a Dorka könyvével továbbszőtt fiktív családtörténetét. A Margón Németh Gábor beszélgetett a szerzővel soknyelvűségről, önjáró regényhősökről és az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről.

Ruff Orsolya | 2020. június 07. |

  • Ahogy Németh Gábor megjegyezte, ritka pillanatot idéz a cím (kapásból rá is kérdezett, volt-e valaha a szerző egyszerre hóesésben és Rómában, a válasz erre az volt: soha), ráadásul ez a kérdés szerinte egyből beránt a könyvbe is, miközben valójában ahelyett tesszük fel, hogy mi a viszonya a könyvnek Péntek Orsolya nagyon bonyolult családtörténetéhez.
Péntek Orsolya
Hóesés Rómában
Kalligram, 2020, 396 oldal
-
  • Németh Gábor szerint Az Andalúz lányai, a Dorka könyve és az új kötet alkotta trilógia mögött egy olyan család története húzódik meg, amely messze felüldokumentált a magyar családokhoz képest, nagy kérdés ugyanakkor, hogy a fikciónak és a családtörténeti valóságnak mi a viszonya.
  • Péntek Orsolya szerint mindhárom könyvnél más: számára az első könyv gyakorlatilag arról szólt, hogy megtanuljon regényt írni, és ez – ahogyan fogalmazott – egy viszonylag lineáris világú könyv lett. A másodiknál megtanulta a dokumentumot és a fikciót összeépíteni, hogy az olvasó ne jöjjön rá, melyik rész a valós. Mindezt ahhoz hasonlította, mintha összeborított volna két doboz legót, és abból épített volna valamit. A harmadik könyv egyik szála valamennyire valós (az anya figuráját nem a sajátjáról mintázta), a másik szálnak pedig a kiindulópontja az: valóban van egy nagynénje, aki a hatvanas években Rómába disszidált.
  • Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy nem elég, hogy a felbomlott monarchia miatt különböző országokban élnek a rokonaik, a hatvanas évek disszidálásai miatt ez a kör egyre bővült, és ma már szinte egész Európában élnek családtagjai.
  • „Nagyon nehéz a valóságot és a fikciót elválasztani amúgy is, és ha erre rájátszhatok íróként, akkor megteszem.” Ahogy fogalmazott, prózaíróként nincs egyedül azzal a problémával, hogy többfelé kell csalnia: tudnia kell mindent, de közben mégsem tudhat mindent.
  • Történelem szakosként problémásnak találta, hogy a hazai történész szakmában erős a hajlam arra, hogy a történelmet a politika-, gazdaság- vagy hadtörténettel azonosítsák és szerinte nem foglalkoznak eleget a szellemtörténettel és az életmódtörténettel. Őt kimondottan az érdekli, hogy bizonyos történelmi szituációkban milyen volt az emberek mindennapi élete. Ha valaki közelről néz egy ilyen helyzetet, teljesen mást láthat, mintha a nagy kontextus felől közelít.
  • A család soknyelvűsége kapcsán megjegyezte, hogy másik országban járva más emberekké válnak (derűsnek lenni például jobban tud horvátul), mivel felveszik a tempót, a világképet, ami nagyon más Bécsben vagy épp Zágrábban.
  • Nagyon sok szöveget dob el, ezekből a szövegrészekből ugyanakkor ki lehet emelni olyan vonást, jellemzőt, gesztust, ami egy figurára végül rátapad. Ha pedig megteremtődik a regényalak, akkor onnantól öntörvényűen viselkedik.
  • A regény azért lett kéthangú, mert eredetileg az anyjáról, illetve a Kádár-kori nősorsról akart regényt írni, de egyszerűen betolakodott a könyvbe az unokanővér figurája, és a felénél azt vette észre, hogy átvette a főszerepet. Egy idő után arra jött rá, nem azt a regényt írja, amelyet elkezdett.
  • Szerinte a szöveg öntörvényűvé válik egy idő után (nagyjából a 30 százaléka után).
  • Ennél a kötetnél egyértelműen Róma volt a kiindulópont, ahol többször tudott hosszabb időt tölteni. Ambivalens viszonyban van a várossal, ugyanakkor nagyon erős Róma-érzete van, amely színekből, szagokból, villanásokból, képszilánkokból áll össze. A budapesti rész nehezebb volt, mivel az túl közel van hozzá, nehezebb látni.
  • Egy bizonyos olvasatban a regény az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről szól, aminek az egyik oka, hogy az emberek nagy része a másikra a tulajdonaként tekint. A könyvben sok szomorú és kemény sors mutatkozik meg: van, aki mindenáron birtokba akar venni, más pedig mindenáron birtokba akar kerülni.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Grecsó testvérek szerint a világvége hangulaton még az irodalom se segít

Testvéri kapcsolatukról, egymásra gyakorolt hatásukról és a közös munkáról is mesélt Grecsó Zoltán és Grecsó Krisztián, akik szombaton Ott Anna vendégei voltak a Margó Extrában.

...
Nagy

Szilasi hőse egész életében szeret, csak mindig elrontja

Szilasi László új regényében a vége felől írta meg egy szerelem történetét, közben sokat tanult a női hangról, a valóság pedig megbosszulta magát. A Kései házasságról Valuska László beszélgetett vele a Margón.

...
Nagy

Fiala Borcsa: Nem lecserélni, hanem megjavítani kellene az elromló kapcsolatokat

Fiala Borcsa hamarosan megjelenő, Drill című regénye egy házasság felbomlását meséli el, megmutatja, hogy egy lapnak – paradox módon – mindig három oldala van. A szerzővel Csepelyi Adrienn beszélgetett a Margón.

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

...
Nagy

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

"Valójában az élet csak úgy lopja a távolságot előre, mint egy jobbhátvéd bedobáskor, a partvonal mellett, amikor csalna még pár métert" - Németh Róbert és A táguló idő című tárcasorozat új részéből kiderül, milyen félelmetes egy katonai sorozás. Az aláfestő zenét az Editors adja.

Szerzőink

...
Valuska László

Hogyan kokainozik a magyar?

...
Bányász Attila

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

...
Ruff Orsolya

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei