„A művészet nem vigasz a meg nem élt életért." – Tompa Andrea: Haza

„A művészet nem vigasz a meg nem élt életért" – Tompa Andrea: Haza

Hol a haza, és hol van az otthon? Az az otthon, amit évtizedek alatt épített fel az ember felnőtt élete során, vagy ahol megszületett, ahonnan eljött, amit talán mégsem hagyott maga mögött egészen? Tompa Andrea otthonról haza vezető negyedik regénye, a Haza nemrég volt nálunk a hét könyve – mutatjuk, melyek voltak belőle kedvenc gondolataink, idézeteink.

Könyves Magazin | 2020. augusztus 20. |

„Sajnálom, szól Brecht vastag szivarral a foga között: A művészet nem vigasz a meg nem élt életért."

„Szerencsére angolul kell majd beszélnie. Megnyugtató, hogy elkerülheti anyanyelve csapdáit, a túlságosan bonyolult gondolatkacskaringókat, végtelen elágazásokat. Ehelyett angolul, mint egy biztonságos és kevéssé forgalmas kétszer kétsávos úton halad majd, ahol könnyedén megnevezhetőek a dolgok, mert idegen nyelven van nevük. Nem kell félni, az idegenség biztos pajzs."

„Hány szónak kell történni köztünk, két ember között, és mi minden másnak, hogy értsük egymást?"

„Ezzel a történettel, a sajátjával még csak ismerkedik, például ezen az úton is, amikor hazamegy."

„Azt hitte, jegyzetelni fog, valami eszébe jut, valami tanulság, de az út bejárása komolyabb feladat, mint gondolta: térképet kell böngésznie, amit mindannyiszor újra kell tanulnia, hiszen a város a testében van, nem a térképen."

Az otthon nem a rendről szól, hanem arról, amit nem lehet elbeszélni - Könyves magazin

Mit jelent az otthon? - ez a kérdés foglalkoztat azóta, hogy elolvastam Tompa Andrea című regényét, amit a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatott be. A érzékenyen járja körbe a főszereplő író életén keresztül az otthon fogalmát, ami nemcsak lakást, várost jelenthet, hanem nyelvet, kultúrát, identitást, vagyis a hovatartozást és a biztonságot.

„Az emberek nem változnak. Mindig szeretnek sorban állni."

„Jó lenne megint az elején lenni. Az első ötven olvasónál. Akkor nem volt példányszám, csak szerelem."

„A nyelvet vissza kell foglalnia, hogy otthon legyen benne. Az egyetlen lakható tér a nyelv, ha elveszíti, meghal."

„A látható világ mint bogáncs viteti magát az utazóval. Vigyél magaddal, kiált a víz. Az otthoni levegő. Az otthoni tél. Vigyél magaddal, szalad a tejföl, a túró, a cinnia. Vigyél magaddal, ne adj oda senkinek. Ne ismerj mást. Nincs másik világ."

„Írni is valahogy úgy kell, mint imádkozni, teszi hozzá a fűben hanyatt fekve. Amikor írsz, akkor sem tudod, hogy meghallja-e valaki. Nincs ott senki, te mégis beszélsz. Ha van, akkor van. Ez tőled független."

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Így néz ki Tompa Andrea dolgozószobája

Hol dolgozik Tompa Andrea, milyen tárgyak veszik körül írás közben, és mit keres egy koponya az írósaztala fölötti polcon? Eláruljuk és megmutatjuk.

...
Kritika

Tompa Andrea hőse mindig otthonról tart haza

A Haza című regény hőse egy osztálytalálkozóra utazik a szülővárosába, a térben és időben történő visszaaraszolás ugyanakkor millió dillemmával szembesíti, melyek legfőbb tétje, hogy kiderüljön, hogy otthon tudjuk-e érezni magunkat az időszakos otthontalanságban.

...
Nagy

Tompa Andrea: Nincsenek nagy miértek a történetek mögött

Tompa Andrea író hőse sok év távollét után egy osztálytalálkozóra tart haza a szülővárosába. A Haza című regény szereplői pontosan tudják, hogy az otthonosság nem a négy fal között, hanem a nyelvben, egy pohár vízben vagy akár a jól megválasztott tárkonyban is fellelhető. Tompa Andreával univerzális tapasztalatokról, a nosztalgia létjogosultságáról és az Odüsszeiáról beszélgettünk, közben szóba került a CEU és Beckett is.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir