Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét

Tompa Andrea tíz évig érlelte magában a Haza című regényét

Tompa Andrea negyedik regénye, a Haza egy országváltás és egy hazatérés története. Középkorú író főhőse egy osztálytalálkozó miatt látogat vissza rég elhagyott szülővárosába. A könyv egy hazulról haza vezető út elbeszélése, mely a haza fogalmát járja körül, az otthon jelentését próbálja értelmezni. Az a hazánk, amit felnőttként, magunk építettünk fel, vagy az, ahol megszülettünk és eszmélni kezdtünk? A szerzővel a Margó harmadik napján Valuska László beszélgetett.

Kolozsi Orsolya | 2020. június 06. |

  • Mivel a regény csak június 22-én jelenik meg, spoilerezés nélkül kellett róla beszélni, így a regényből vett idézeteket használták hívószavakként, ezek felől közelítettek a szöveghez, hogy minél kevesebb konkrétumot áruljanak el.
  • „Állító mondatok három percben a könyvről, melyet öt évig írt.” A szerző az idézetre reagálva röviden összefoglalta a regény lényegét, mely elmondása szerint két ellentétes irányú, hosszú utazás története. Az egyik út a nagyvilágba vezet, a másik út pedig az elhagyott hazába való, évtizedekkel későbbi, tapasztalatokkal és kételyekkel teli visszatérés.
Tompa Andrea
Haza
Jelenkor, 2020, 480 oldal
  • Tompa Andreának fontos volt, hogy tisztázza az országváltás, a két haza közti lét problémáját, de nagyon sokáig nem volt bátorsága belemenni a személyes vonatkozások, érzelmek miatt (Kolozsvárról költözött Budapestre 1990-ben). Közel tíz évig halogatta, de végül elrendeződött, letisztázódott benne a probléma, így megszülethetett a regény.
  • „Nem, nem akarok már emigráns író lenni, meg akarok érkezni.” Bár mára már megérkezettnek érzi magát, de hosszú ideig küzdött saját érzéseivel, sóvárgásával, nosztalgiájával.
  • Tompa Andrea elmondta, hogy bár a könyv egy országváltás története, az is magáénak érezheti, aki nem hagyta el az országát, hanem például Debrecenből költözött Budapestre vagy akár a II. kerületből Újpestre. Nem a távolság a lényeg, hiszen kis távok is lehetnek nagy belső váltások. A kérdés nem a földrajzi távolság, hanem az, hogy aki valahonnan eljön, mitől szabaduljon meg és mit vigyen tovább.
  • A beszélgetésből kiderült, hogy az otthon nemcsak földrajzi helyszín, hanem a biztonság helye. A biztonság központi témája a szövegnek, szinte folyamatosan ezt járja körül. Egy könyv is jelenthet biztonságot (a főhősnek például nagyon fontos a Háború és béke), de a biztonság-bizonytalanság problémaköre az életkorral is összefügg.
  • A nyelv és az otthon kapcsolatáról is sok szó esett, a különböző nyelvek fontos témái a regénynek. A hős számára a világ a nyelvek által nyílik ki (anyanyelvén kívül angolul és oroszul beszél) és válik megismerhetővé. A nyelv megnyitja a világot, ugyanakkor egyszerre fogság is. Ha egy ember több nyelven beszél, minden nyelven kicsit másképp nyilvánul meg, másnak tűnik.
  • A könyv a hazaszeretet, a honvágy, a nehéz döntések témája körül köröz, de nincs megoldás, „inkább csak bejáratot keres” ezeken a témákon.
  • A főhősnek egy köszöntőbeszédet kell mondania az osztálytalálkozón, a beszédre készülve az osztálytársai történeteivel találkozik. Mivel az osztály nagy része „szétspriccelt” a világban, rajtuk keresztül be lehetett mutatni azokat a lehetséges életstratégiákat, melyek az országváltások miatt kialakultak (sikertörténet, radikalizálódás, elidegenedéstörténet).
  • „Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza, elmenni lehet, de visszatérés nincs.” A regény legerősebb mondata, ez ég bele a főhősbe, és tulajdonképpen ennek az állításnak a felülvizsgálata, elemzése az egész könyv.
  • „Jó lenne megint az elején lenni, az első ötven olvasónál. Akkor nem volt példányszám, csak szerelem.” Tompa Andrea a beszélgetés végén arról beszél, hogy ez a szerelem nem múlt el, ezt a regényt is nagy odaadással írta. De mivel főhőse ezúttal író, úgy érezte, rajta keresztül írói praxisára is reflektálhatott.
  • A Margó Olvasókör júliusi könyve a Haza lesz.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bereményi, Erdős, Nádasdy, Spiró és Tompa is fellép az online Margó Irodalmi Fesztiválon

A Margó Irodalmi Fesztivál a járványhelyzetre való tekintettel 2020. június 3-7. között online valósítja meg a kilenc év alatt megkerülhetetlenné vált irodalmi ünnepet, ami idén ötven programmal jelentkezik.

...
Hírek

Júliusban jelenik meg Tompa Andrea új regénye, a Haza

Eredetileg az Ünnepi Könyvhétre jelent volna meg Tompa Andrea új könyve, és bár a rendezvény a pandémia miatt elmarad, a regény elkészült és várhatóan július 1-jén meg is fog jelenni. A címe Haza.

...
Hírek

Tompa Andrea az otthonkeresésről írja új regényét

Új könyvön dolgozik Tompa Andrea, amelynek az otthon elhagyása és a hazatérés lesz a témája. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli meseregény lett január könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbnek talál. Január kiemelt könyve A Zúzmaraszív folytatása lett.

...
Kritika

Mikszáth Kálmán csúcsra járatta a legendagyártást a Szent Péter esernyőjében

175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Egyik leghíresebb műve a Szent Péter esernyője, amelyet kötelező vagy ajánlott olvasmánynak rendszeresen feladnak a magyartanárok is. Az évforduló alkalmából újraolvastuk.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

A hét könyve
Kritika
Gerlóczynál a család elhallgatásokkal teli fikció
...
Podcast

Boldizsár Ildikó: Hétmilliárd individuum csap össze ahelyett, hogy közösséget alkotna

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író.