Terézia Mora, Claudia Durastanti és Sofi Oksanen. Néhány csak azok közül az elismert külföldi szerzők közül, akikkel találkozhattok az őszi Margó Fesztiválon. Legutóbb az őszi Margó zenés programjait gyűjtöttük össze, most pedig hét kihagyhatatlan programot ajánlunk a világirodalom szerelmeseinek.
Claudia Durastanti: Ismerős idegenek
Claudia Durastanti önéletrajzi elemeket is tartalmazó kötetét nemrég a hét könyvének választottuk. Az Ismerős idegenek (itt elolvashatsz belőle egy részletet) egy nem mindennapi család életébe enged bepillantást, ahol a szülők még abban sem tudnak megegyezni, hogyan ismerkedtek meg egymással.
Claudia két siket ember gyermekeként nő fel az olaszországi Basilicata régió egyik falujában és New Yorkban. Szülei soha nem tanították meg a jelnyelvre, így a családi kommunikációban gyakoriak a félreértések. A minden szempontból kívülálló lány szabadságra vágyik, a punkhoz és a könyvekhez menekül, amelyek megmutatják neki, hogyan teremtse meg a saját családi mitológiáját. Az Ismerős idegenek kulturális utalásokkal teleszórt, egyedi hangú felnövéstörténet emigrációról, megértésről, otthonos vagy éppen nyugtalanító csendekről valahol a regény és a memoár határán.
Claudia Durastanti (1984) olasz író, műfordító. Joshua Cohen és Ocean Vuong könyveinek fordítója, az ő nevéhez fűződik A nagy Gatsby legújabb olasz fordítása is. Ismerős idegenek című regénye több mint húsz nyelven jelent meg.
A könyv a Magvető Határhelyzetek sorozatában jelent meg Todero Anna fordításában. A szerzővel Ott Anna beszélget, közreműködik: Bánfalvi Eszter.
Mikor, hol? Október 10. csütörtök, 18 óra, Könyves Magazin Színpad
További infó ITT.
Goran Vojnović: A fügefa
A regényben, amely a hét könyve volt nálunk, szerelem, szabadságvágy, magány és a közelmúlt történelmi eseményei elválaszthatatlanul fonódnak össze egy soknemzetiségű „jugoszláv” család három generációjának történetében. A Balkán zűrzavaros világában, ahol a megszűnő, majd újonnan keletkező államok és határok az emberek sorsát is végzetesen átírják, csak a nagyapja kertjében álló fügefa éli túl sértetlenül a viharokat.
A fügefa (itt elolvashatsz belőle egy részletet) a családi és nemzeti megosztottság magával ragadó, lebilincselő regénye. Vojnović egy család sorsán keresztül mutatja be hazája közelmúltbeli történelmét, a kívülállókkal szembeni gyanakvást, a nemzetiségi és kulturális feszültségeket. Egy olyan világot tár fel, ahol egy idegenül csengő név fenyegetést jelenthet vagy tönkretehet embereket. A fügefa az identitásról szól, arról, hogy mi is tesz minket önmagunkká.
Goran Vojnović (1980) szlovén író, forgatókönyvíró, rendező. Profi kosárlabdázó karrierjét követően a ljubljanai Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, mára Szlovénia egyik legjobb és legismertebb írója. Könyveit eddig 14 nyelvre fordították le.
A szerzővel Valuska László beszélget, közreműködik: Mészáros Béla.
Mikor, hol? Október 10. csütörtök, 19.30, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.
Vigdis Hjorth: Anya meghalt?
Egy lázadó fiatal nő faképnél hagyta a családját, és meg sem állt egy másik kontinensig, egy másik életig. Eltelt harminc év, nem volt jelen apja betegségénél, halálánál, temetésén, nem ismeri húga gyermekeit. Családja nehezteléséből, dühéből lassan idegenség, hamu alatt parázsló gyűlölet lett. Hogyha harminc év után tékozló gyermekként megpróbál visszatérni anyjához, vajon újra tud-e éledni a szülő-gyermek viszony? Vajon feltámad-e az ősi, zsigeri, ösztönből fakadó szeretetkapcsolat?
Vigdis Hjorth 1959-ben született Oslóban. Gyermekkönyvekkel kezdte írói pályáját, azóta több mint harminc kötete jelent meg. Jellemző rá, hogy a legkínosabb, szőnyeg alá söpört témákat sokszor természetes, közvetlen, akár humoros hangon tárgyalja. Makacsul kutatja a diszfunkcionális család ártalmas működését, egyre mélyebbre ás a titkok, elhallgatások, traumák világába és brutális őszinteséggel tárja elénk, amit talál.
A Polar kiadásában magyarul is olvasható a 18 nyelvre lefordított Örökség című regénye, ami a kirobbanó nemzetközi sikert hozta el számára, valamint A tanárnő dala és a Henrik Falk című könyve. Az Anya meghalt? című regényben tökéletes képet fest a generációs traumáról, hitelesen ábrázolja, hogyan jelöl meg bennünket a gyerekkor, hogyan vándorol át a fájdalom szinte akadálytalanul egyik generációból a másikba.
A szerzővel Ott Anna beszélget.
Mikor, hol? Október 11. péntek, 16.30, Könyves Magazin Színpad
További infó ITT.
Lana Bastašić: Tejfogak
Lana Bastašić történetei (itt elolvashatsz közülük egyet) a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. Itt elolvashatod Láng Orsolyának a Tejfogakhoz írt utószavát.
Lana Bastašić (1986) boszniai írónő élt és dolgozott Szarajevóban, Barcelonában, Toszkánában, Belgrádban és Berlinben. Számos hazai és nemzetközi irodalmi díjat nyert, folyóiratokban és antológiákban publikált. Az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett Kapd el a nyulat! című regényét eddig tizenöt nyelvre fordították le, magyarul is megjelent.
Mikor, hol? Október 11. péntek, 18 óra, Könyves Magazin Színpad
További infó ITT.
Sofi Oksanen: Ugyanaz a folyó ‒ Putyin háborúja a nők ellen
Sofi Oksanen esszéjében fontos történetek olvashatók, bűn elhallgatni őket, beszélni kell róluk. Ahhoz, hogy megértsük, és felismerjük a mögöttük álló jelenségeket, a szerző történelmi, kultúrtörténeti és társadalmi kontextusba helyezi Ukrajna és az Orosz Föderáció háborúját.
Azt járja körül, hogyan használja fel Oroszország újra a korábbi háborúk forgatókönyveit Ukrajnában, és miért akarja elhallgattatni a nőket belföldön és külföldön egyaránt. A Nyugat elhitte, hogy ilyen Európában nem ismétlődhet meg. Megismétlődött, és a szemünk előtt ismétlődik meg újra és újra. A szerző véleménye szerint Oroszország háborúja egyszersmind a női egyenjogúság ellen vívott háború is, amely során a népirtásban fegyverként használják a nemi erőszakot.
Az Ugyanaz a folyó megrázó és hiteles összefoglaló a háború egy olyan aspektusáról, amelyet a mai napig mély hallgatás övez.
Sofi Oksanen (1977) napjaink egyik legnépszerűbb északi szerzője. A finnországi Jyväskyläban született, észt anyától és finn apától, és mindkét örökség óriási nyomással nehezedett gyermek- és kamaszkorára.
Műveiben azóta is erőteljesen jelen van Finnország, a Szovjetunió és az elnyomás alatt fuldokló Észtország történelme, illetve a női lét, a nők ellen irányuló erőszak kérdései. 2003-ban a Sztálin tehenei című könyvével robbant be az északi irodalomba. 2005-ben jelent meg a Baby Jane, 2008-ban a világhírt hozó Tisztogatás, s 2013-ban a Mikor eltűntek a galambok.
A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget.
Mikor, hol? Október 11. péntek, 18.30, Nagyterem.
További infó ITT.
Terézia Mora: Muna, avagy az élet fele
Muna Appelius a berlini fal leomlásának évében tölti be a tizennyolcat, és találkozik össze a húszas éveiben járó vonzó fotóssal és franciatanárral, Magnussal. Bár a férfi egyetlen közös éjszaka után eltűnik, Munát pedig lefoglalja az egyetem és a külföldi ösztöndíjak – gondolatai mégis folyamatosan a titokzatos Magnus körül forognak. Hét év elteltével újra összesodorja őket a véletlen, s a lány lassanként egyre mélyebbre merül a gyötrelmes és megalázó viszonyban. Mikor az egyenlőtlen, kínzó kapcsolat sorozatos verbális és fizikai erőszakba torkollik, Munának el kell döntenie, mihez kezd magával, az életével. Úgy tűnik, író lesz belőle – de ez már egy másik történet.
Terézia Mora biztos érzékkel szólaltatja meg a rajongás, függés, kiszolgáltatottság regisztereit megbízhatatlan elbeszélője, Muna szatirikusságot sem nélkülöző szólamán keresztül. S miközben feszült figyelemmel és együttérzéssel követjük a hősnő sorsának alakulását, a regény könyörtelenül szembesít azzal is, milyen képtelenül nehéz a mindennapokat átszövő hatalmi játszmákból kimenekülni. (Itt elolvashatsz a könyvből egy részletet.
Terézia Mora 1971-ben született Sopronban, német nyelvű családban, 1990 óta Berlinben él. Regényein kívül elbeszéléseket és forgatókönyveket ír, elnyerte a Német Könyvdíjat és a Georg Büchner-díjat. A kortárs magyar irodalom, többek között Esterházy Péter, Örkény István, Parti Nagy Lajos és Tompa Andrea műveinek fordítója.
A szerzővel Németh Gábor beszélget, közreműködik: Radnay Csilla.
Mikor, hol? Október 11. péntek, 19.30, Könyves Magazin Színpad
További infó ITT.
Jens Liljestrand: Ha minden véget ér is
Az élet megy tovább – akkor is, ha lángolnak az erdők; ha elfogyott az élelem és az üzemanyag, a családoknak pedig gyalogszerrel kell menekülniük a tűzvész elől; akkor is, ha tüntetők rombolják le a városokat. A klímaválság olyan, akár egy rémálom, mégis van, ami nem változik: a kamaszok szerelmesek lesznek, a házasságok megromlanak, a fiatalok identitásválságba kerülnek, és lankadatlan intenzitással lázadnak rettenetes szüleik ellen.
Didrik negyvenéves média-tanácsadó, aki az erdőtűz elől menekülve igyekszik hősiesen viselkedni, családja megmentésére irányuló erőfeszítései azonban kudarcba fulladnak. Melissa klímatagadó influenszer, tele elveszett álmokkal. André egy kiöregedett teniszcsillag megnyomorított fia, aki arra használja a válságban egyre inkább elharapódzó erőszakot, hogy leszámoljon szörnyeteg apjával. Vilja, Didrik tinédzser lánya, aki elszakad a családjától, és a cselekvésre képtelen felnőttek helyébe lép a menekültek vezetőjeként.
Jens Liljestrand nem túl távoli jövőbe helyezett disztópiájában (amiből itt elolvashatsz egy részletet) négy ember küzd nemcsak az életben maradásért, hanem a boldogság fel-felvillanó érzésének megtartásáért is, miközben Svédország lángokban áll.
Jens Liljestrand svéd újságíró és író. Korábban a Sydsvenskan és a Dagens Nyheter kritikusa, az Expressen kulturális rovatszerkesztője. Vilhelm Mobergről írt életrajzi bestsellerét August-díjra jelölték. A Ha minden véget ér is az első regénye.
A szerzővel Sándor Anna beszélget, közreműködik: Eke Angéla.
Mikor, hol? Október 12. szombat, 16.30, Könyves Magazin Színpad.
További infó ITT.