2023-ban indult a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó gondozásában a Margó Könyvek, a könyvsorozat összesen 18 kötetből áll majd. A tavalyi hatos után ezúttal azt a hat európai prózakötetet mutatjuk be, amelyekkel 2024-ben kiegészül(t) a sorozat. Ráadásul a szerzők egy részével hamarosan találkozhattok is: itt lesznek a szeptember 26-29. között tartott Könyvfesztiválon és az október 10-13. között rendezett őszi Margón.
Arnaud Dudek: Légy észnél
A kötettel Arnaud Dudek 2012-ben megnyerte a legjobb első regénynek járó Goncourt-díjat. A francia regény (olvass bele) hőse a harmincas Martin, akit egy szakítás és egy váratlanul érkező felmondás indít el a lejtőn, de ő nem adja olyan könnyen magát. Fog egy kalapácsot, és elindul a volt főnökéhez.
A hét könyve kritikánkban azt írtuk: „frappáns iróniával vizsgálja az átvertség nemzedéki életérzését és egy Magyarországról nagyon is ismerős társadalmi tapasztalatot”. Az utószóban Fehér Boldizsár azt boncolgatta, miért nehéz ma Franciaországban fiatalnak lenni. Néhány jellegzetes idézetet is kiemeltünk a regényből.
Az íróval szeptember 27-én 16 órakor találkozhattok a Budapest Nemzetközi Könyvfesztiválon, részletek itt.
Martyna Bunda: A kék macska
Különös, évszázadokon átívelő regény ez (olvass bele), melyben nem annyira az egyes szereplők sorsának eseményei a fontosak, hanem azok a láthatatlan szálak és ismétlődő motívumok, eszmék, amelyek összekötik őket. A lengyel és német határvidéken fekvő Kasubföld a történet helyszíne, szereplői apácák, szerzetesek, hóhérok, füvesasszonyok, gondolkodók.
„A baj általában olyankor következik be a regényben, amikor a vakhit és a racionalitás, a megfoghatatlan és a nagyon is anyagi összeütközésbe kerül” – írtuk kritikánkban. A szimbólumokban igen gazdag műben a legfontosabb névtelen karakterek a kék macskák, melyek jelentőségét Papp-Zakor Ilka fejtette meg utószavában.
Martyna Bunda kettős könyvbemutatója október 12-én 19:30 órakor lesz a Margón, részletek itt.
Ivana Bodrožić: Fiaink, lányaink
A horvát író regényében három nő története fonódik egymásba egy baleset miatt (olvass bele). Lucija mozgásképtelenül fekszik a kórházban. Szerelme, Dora/Dorian tulajdon testét ketrecnek érzi, amiből mindenáron szabadulnia kell. Lucija édesanyja pedig megtanulta, hogy ebben a világban nincs helye saját vágyainak és választásainak. Az elbeszélőknek azzal kell számot vetniük, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni.
Utószavában Bencsik Orsolya a felszín alatt munkáló, a szereplőket alattomos módon kísértő háborús és családi traumákról és sebekről írt.
A Fiaink, lányaink könyvbemutatója október 13-án lesz a Margón, részletek hamarosan.
Asko Sahlberg: Ők
Az 1800-as évek első felében játszódó, Shakespeare-drámákat idéző finn regényben (olvass bele) egy egymás ellen forduló testvérpáré és a háborúé a főszerep. Henrik és Erik egy nő, Anna miatt veszik össze, majd a család szétszakadása után ellentétes oldalon harcolnak az orosz-svéd háborúban. A sérelmek az évek során sem enyhülnek.
Kritikánkban azt írtuk: „A rendkívül sűrű, sötét atmoszférájú szövegben a családi titkok mindent és mindenkit tönkretesznek, de az összeomlás talán a tisztázás és az újrakezdés esélyét is megteremtheti”.
Szécsi Noémi az utószóban felteszi a kérdést, hogy kell-e ismernünk Finnország 19. századi történelmét ahhoz, hogy értsük a kisregényt, de arról is ír, hogy melyik klasszikus mű kínál támpontokat a háború és oroszok témát is körüljáró kötethez.
Lana Bastašić: Tejfogak
Szeptember 30-án érkezik a bosnyák Lana Bastašić novelláskötete (olvass bele). Az elbeszélések főszereplői ugyan kisebb-nagyobb gyerekek, azonban ettől csak tragikusabbá válnak Bastašić írásai. A komor hangulatú novellákban a karakterek a felnövés aknamezején botladoznak, egy évtizedek óta erőszaktól átitatott patriarchális, xenofób, nőgyűlölő balkáni kultúrában, így esély sincs ártatlan, védett, habos-babos gyerekkorra. Utószavában Láng Orsolya is arról írt, hogy a novellák szereplői mindig a felnőtt önkényuralom áldozatai, a háborús és egyéb traumáktól súlyosbított történetekben pedig nemigen adatnak nekik olyan szülők, biztonság és szeretet, amilyet megérdemelnének.
A Tejfogak könyvbemutatója október 11-én 18 órakor lesz a Margón, részletek itt.
Silvester Lavrík: Az utolsó k.u.k. bárónő
Szintén szeptember végén kerül a könyvesboltokba a szlovák Silvester Lavrík regénye (olvass bele), melyben nemcsak Czóbel Margit bárónő életét, hanem a Szepesség és egy korszak krónikáját írta meg.
Röviddel a 2. világháború után járunk, a szepességi helyőrséget egy forradalmi nemzeti bizottság irányítja a Vörös Hadsereg őrnagyának felügyelete alatt. Neki engedelmeskedik mindenki, kivéve Czóbel Margitot. Az egykori ifjúkommunista Šlauko azt a feladatot kapja, hogy tartsa őt szemmel és jelentsen róla.
Ruff Orsolya az utószóban így fogalmazott: „A noblesse oblige-ből a második világháború után a noblesse kihullott, kiseprűztetett (...). Életének sajátja maradt viszont az oblige, az a társadalmi rangból eredő belső indíttatás vagy kötelezettség, amely valahogy mégsem tűnt el parancsszóra akkor sem, amikor nem volt már rang”.
Silvester Lavríkkal október 13-án találkozhattok a Margón, részletek hamarosan.
