Titkok és hazugságok emésztenek fel egy családot a komor finn vidéken 

Titkok és hazugságok emésztenek fel egy családot a komor finn vidéken 

Asko Sahlberg regényében a hallgatás legalább olyan beszédes, mint a kimondott szavak. A rendkívül sűrű, sötét atmoszférájú szövegben a családi titkok mindent és mindenkit tönkretesznek, de az összeomlás talán a tisztázás és az újrakezdés esélyét is megteremtheti.

ko | 2024. augusztus 28. |

Az Ők a tavaly indult Margó Könyvek sorozat tizedik darabja (ITT bele is olvashatsz), sötét hangulatú kisregény, melynek helyszíne a vidéki Finnország, történéseinek időpontja pedig a 19. század legeleje, az az időszak, amikor az orosz-svéd háború után az ország az orosz cár kezére kerül. A történelmi háttér egyértelműen azonosítható, de talán nem a legfontosabb összetevője a szövegnek. Az könyv ugyanis elsősorban nem történelmi regény, sokkal inkább tűnik egy szűkszavú családregény és egy metaforikus rétegekben gazdag ballada elegyének. 

asko sahlberg
Ők
Ford. Panka Zsóka, Helikon - Margó Könyvek, 2024, 137 oldal
Asko Sahlberg: Ők könyv

Az 1964-es születésű, finn Asko Sahlberg 1996 óta Svédországban él, első regényét 2000-ben írta, azóta folyamatosan jelennek meg könyvei, az Ők a kilencedik kötete. 

Testvérviszály

Szécsi Noémi utószavában a regényhez klasszikus irodalmi párhuzamként Shakespeare-t rendeli: „Bosszú és árulás, mint a királydrámákban”. És valóban, az alapkonfliktus, a két testvér viszályának komor, sötét és tragikus tónusa a reneszánsz drámaíró tragédiáinak világát idézi. Az ellentét alapja a két testvér különbözősége, mely már a legelső oldalon hangsúlyt kap: „Henrik szokása szerint lassan és nehézkesen lépked, mintha lábát a föld mélyébe akarná préselni. Mennyire különbözhet egymástól két testvér. Erik sietve és könnyedén lépdel, mintha mindig igyekezne valahová, alig bukkan fel valahol, rögtön tovább is áll.” A két testvér kontrasztja, személyiségük eltérő volta már a járásuk különbözőségében megjelenik, mint ahogy a regénynek az a tulajdonsága is, hogy

nem magyaráz, hanem nagyon sok mindent jelképek, szimbólumok, motívumok segítségével érzékeltet. 

A testvérek közötti ellentét azonban nem a regény egyetlen konfliktusa. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre inkább láthatóvá válik, hogy a fivérek közötti viszály csak az egyik probléma, hiszen bár alig ismerünk meg néhány szereplőt, egyértelmű, hogy mindenkinek mindenkivel feszült a viszonya. Az események időtartama mindössze pár nap (ennél persze több tárul fel a múltból a dialógusokon és a visszaemlékezéseken keresztül), a helyszín egy sivár szobákkal teli vidéki ház, ahol nem jó lenni, a szereplők pedig a család magányos, egymástól elhidegült tagjai. 

Egy család tele feszültséggel

Egy idősödő anya (Gazdasszony), felnőtt fiai (Henrik és Erik), menye (Anna), az udvart rendben tartó segítő (Béres) és egy távolabbi rokon, a házban megtűrt unokatestvér (Mauri) alkotják a borús hangulatban élő, elfojtott érzelmekkel teli családot. A regény sok szempontból olyan, mint egy hosszú elbeszélés, melyben

szűkszavúan és látszólag kevés eszközzel, de hihetetlen érzékenységgel tárul fel egy zárt rendszer,

ez esetben egy család belső dinamikája. A történetbe olvasóként akkor lépünk be, amikor az egyébként is feszültségekkel terhelt família viszonyainak egyensúlya a szokásosnál is jobban megbillen. Egyrészt azért, mert hazatér a „tékozló fiú”, Henrik, akinek igazából senki nem örül, másrészt azért, mert az addig elnyomott, megalázott unokatestvér ráteszi a kezét a családi vagyonra. Amit látunk, az egy összeomlóban lévő család, mely a megváltozott körülmények között kénytelen szembenézni saját hazugságaival és titkaival. 

Titkok sokasága

A családtagok kommunikációja szűkszavú, a hallgatások sokszor több jelentést hordoznak, mint a valóban kimondott szavak. A finnek, a zord vidék szótlansága is tetten érhető a regényben, de a családtagok közötti titkok is felelősek a kommunikáció nehézségeiért. Ahogyan az eseményeket talán még a legobjektívebben figyelő Béres megállapítja:

„Itt mindig így beszéltek a dolgokról: mást mondtak, mint amit gondoltak. Vagy ha nem is teljesen mást, legalábbis sokkal kevesebbet.”

A testvérviszály alapvető okát (mely nem a háború, sokkal inkább a szerelem) és az anya hatalmas, évtizedeken át hurcolt titkát is csak sokára ismerjük fel, és nemcsak mi, olvasók, hanem maguk a szereplők is. Balladai homály fedi a legtöbb titkot, melyekre legfeljebb elejtett félszavakból következtethetünk. Az elhallgatás, a titkolózás mint életstratégia a narrációs technikában is visszaköszön. 

A történetet ugyanis a szereplők külön nézőpontjaiból rakjuk össze, minden egyes szám első személyben megszólaló elbeszélő annyit mond el, amennyit tud. Az egyes narrátorok csak a nagy egész egy-egy részletét látják, azt mesélik el. A váltott nézőpontok használata, az alapvető polifonikusság is azt erősíti, hogy

senki nincs az átfogó tudás birtokában, mindenki csak a maga valóságdarabkáját ismeri,

és legfeljebb az olvasóban áll össze, ha lassan is, valamiféle nagyobb kép. 

Mindenkinek megvan a maga baja

Minden fontos szereplő hangot kap a műben, és ezekből a megszólalásokból nemcsak az derül ki, hogy mindenkinek megvan a maga titka, hanem az is, hogy mindenki boldogtalan. Ennyi személyes fájdalomból persze családi szinten sem állhat össze semmi jó. Az özvegy anya hurcolja az egyik legnagyobb titkot, ő azóta boldogtalan, hogy el kellett hagynia a nagyvárost, Turkut, hogy vidéken élő férjéhez költözzön. Henrik kitaszítottnak érzi magát, aki sem vágyott lovát, sem a vágyott nőt nem szerezhette meg, és haragjával együtt kívül került a családon. Testvére, Erik játékszenvedélyével küzd, unokatestvérük, Mauri pedig folyamatos lenézettsége, mellőzöttsége és megalázottsága miatt elégedetlen. 

Szimbólumok, bibliai párhuzamok

Mindez szűkszavú leírásokból és dialógusokból derül csak ki, a „hallgatag” szöveg sokat bíz az olvasóra. A részletekbe menő leírások hiányát pedig úgy ellensúlyozza, hogy rendelkezik egy erősen szimbolikus, metaforikus réteggel is. Például az utószóban említett shakespeare-i tragédiák mellett

jól ismert bibliai történeteket is bekapcsol az értelmezésbe,

a tékozló fiú példázatát vagy Káin és Ábel testvérgyilkosságig fajuló történetét is belefűzi a regénybe. 

De nemcsak kultúránk nagy történetei bukkannak fel a szövegben, hanem apróbb szimbólumok is sűrítik a művet. A huhogó baglyok, a mindent elfedő hó vagy az egyik legfontosabb motívum, a ló. Az a hatalmas csődör, melyért a fiatal Henrik öt éven keresztül dolgozik a szomszéd birtokán, s mely végül az ígéret ellenére mégsem lesz az övé. A különlegesen szilaj lónak olyan tekintete van, mint egy farkasnak, egy oroszlánnak vagy egy szörnynek és mellé még „háborúszaga” is. Fenséges, félelmetes lény, éppúgy, mint Henrik (aki egyébként pont úgy is jár, ahogyan az állat) – a kezelhetetlen csődör az ő alakmása, de egyben vágyai elérhetetlen tárgya is, sőt, a pont, ahonnan félresiklik az élete. 

Van esély az újrakezdésre?

Az elhallgatásokra épült család végül összeomlik, de a testvérek és az anya fel is lélegeznek, hiszen

megszabadulva titkaiktól és hazugságaiktól az újrakezdés reménye is felcsillan,

bár, hogy élnek-e a lehetőséggel, az a regényből már nem derül ki. De talán ennek az újrakezdésnek a szabadságát érzékelteti a szimbolikus záróelenet, melyben a hatalmas csődört szabadon engedik, kitárják előtte a sötét és dohos istálló ajtaját: „Olyan, mintha hatalmas patáit a föld mélyébe akarná döngölni. Át sem kell ugrania a sövény felett, anélkül lép át fölötte, hogy megszaporázná a lépteit. Csak a mező közepére érve kezd ügetésbe.” De hogy mihez kezd a frissen elnyert szabadságával, az már az olvasó fantáziájára van bízva.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ellenséges testvérek, orosz-svéd háború és nyomasztó családi titkok – Olvass bele Asko Sahlberg regényébe! [MARGÓ KÖNYVEK]

A finn Asko Sahlberg Ők című regényével folytatódik a Margó Könyvek sorozat. Most elolvashatsz egy részletet a háború, a bosszú és az árulás motívumain alapuló kötetből. 

...
Beleolvasó

Szécsi Noémi: Vajon kit szúrnak hátba a testvérek között dúló háborúban? [MARGÓ KÖNYVEK]

Olvasd el Szécsi Noémi Asko Sahlberg Ők című könyvéhez írt utószavát, amelyből kiderül, kell-e ismernünk Finnország 19. századi történelmét, hogy értsük a kisregényt, és hogy melyik klasszikus mű kínál támpontokat a háború és oroszok témát is körüljáró kötethez.

...
Beleolvasó

Kis híján Czóbel bárónő életébe kerül a vakmerősége – Olvass bele Silvester Lavrík regényébe! [MARGÓ KÖNYVEK]

Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című kötetében nemcsak Czóbel Margit életét, hanem a Szepesség és egy korszak krónikáját írta meg. Mutatunk egy részletet a könyvből.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

...
Nagy

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

Knausgard a halálról beszél, miközben fordulatos cselekményt alakít, kiváló karaktereket épít és hatalmas műveltséganyagot is játékba hoz. A Hajnalcsillag-sorozat második része, Az öröklét farkasai lett a hét könyve, melyből most öt izgalmas idézetet mutatunk. 

Szerzőink

...
hhz

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
ko

A kötelező olvasmányokat utálni szokás, pedig vannak köztük ma is hatásos kötetek

...
Vass Norbert

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Kiemeltek
...
Szórakozás

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Az Addig írok, amíg élek állatbarát sztoikusként ábrázolja Nemere Istvánt. Szalma Sándor dokumentumfilmjének főszereplője az írásnak rendeli alá mindenapjait, közben egy kicsit mintha unná már a saját történeteit.

...
Nagy

Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.

...
Szórakozás

Beképzelt Zeusz, Lenú és Lila, a Pingvin – szeptemberi streaming kedvencek

Ebben a hónapban is számos adaptáció érkezik a streaming platformokra: jön a Briliáns barátnőm utolsó évada, visszatérnek a lúzer kémek, Jeff Goldblumot pedig öntelt Zeuszként láthatjuk.

Hírek
...
Nagy

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Szórakozás

John Malkovich Bolaño-szöveggel lép fel a Magyar Zene Házában

...
Szórakozás

A Netflix animációs sorozatban kelti életre az Alkonyat vámpírjait

...
Hírek

Vajon Merlin sírját találták meg Dél-Skóciában?

...
Szórakozás

„Ez a gyerek király lesz!” ‒ itt a Hunyadi-sorozat első előzetese