Titkok és hazugságok emésztenek fel egy családot a komor finn vidéken 

Titkok és hazugságok emésztenek fel egy családot a komor finn vidéken 

Asko Sahlberg regényében a hallgatás legalább olyan beszédes, mint a kimondott szavak. A rendkívül sűrű, sötét atmoszférájú szövegben a családi titkok mindent és mindenkit tönkretesznek, de az összeomlás talán a tisztázás és az újrakezdés esélyét is megteremtheti.

ko | 2024. augusztus 28. |

Az Ők a tavaly indult Margó Könyvek sorozat tizedik darabja (ITT bele is olvashatsz), sötét hangulatú kisregény, melynek helyszíne a vidéki Finnország, történéseinek időpontja pedig a 19. század legeleje, az az időszak, amikor az orosz-svéd háború után az ország az orosz cár kezére kerül. A történelmi háttér egyértelműen azonosítható, de talán nem a legfontosabb összetevője a szövegnek. Az könyv ugyanis elsősorban nem történelmi regény, sokkal inkább tűnik egy szűkszavú családregény és egy metaforikus rétegekben gazdag ballada elegyének. 

asko sahlberg
Ők
Ford. Panka Zsóka, Helikon - Margó Könyvek, 2024, 137 oldal
Asko Sahlberg: Ők könyv

Az 1964-es születésű, finn Asko Sahlberg 1996 óta Svédországban él, első regényét 2000-ben írta, azóta folyamatosan jelennek meg könyvei, az Ők a kilencedik kötete. 

Testvérviszály

Szécsi Noémi utószavában a regényhez klasszikus irodalmi párhuzamként Shakespeare-t rendeli: „Bosszú és árulás, mint a királydrámákban”. És valóban, az alapkonfliktus, a két testvér viszályának komor, sötét és tragikus tónusa a reneszánsz drámaíró tragédiáinak világát idézi. Az ellentét alapja a két testvér különbözősége, mely már a legelső oldalon hangsúlyt kap: „Henrik szokása szerint lassan és nehézkesen lépked, mintha lábát a föld mélyébe akarná préselni. Mennyire különbözhet egymástól két testvér. Erik sietve és könnyedén lépdel, mintha mindig igyekezne valahová, alig bukkan fel valahol, rögtön tovább is áll.” A két testvér kontrasztja, személyiségük eltérő volta már a járásuk különbözőségében megjelenik, mint ahogy a regénynek az a tulajdonsága is, hogy

nem magyaráz, hanem nagyon sok mindent jelképek, szimbólumok, motívumok segítségével érzékeltet. 

A testvérek közötti ellentét azonban nem a regény egyetlen konfliktusa. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre inkább láthatóvá válik, hogy a fivérek közötti viszály csak az egyik probléma, hiszen bár alig ismerünk meg néhány szereplőt, egyértelmű, hogy mindenkinek mindenkivel feszült a viszonya. Az események időtartama mindössze pár nap (ennél persze több tárul fel a múltból a dialógusokon és a visszaemlékezéseken keresztül), a helyszín egy sivár szobákkal teli vidéki ház, ahol nem jó lenni, a szereplők pedig a család magányos, egymástól elhidegült tagjai. 

Egy család tele feszültséggel

Egy idősödő anya (Gazdasszony), felnőtt fiai (Henrik és Erik), menye (Anna), az udvart rendben tartó segítő (Béres) és egy távolabbi rokon, a házban megtűrt unokatestvér (Mauri) alkotják a borús hangulatban élő, elfojtott érzelmekkel teli családot. A regény sok szempontból olyan, mint egy hosszú elbeszélés, melyben

szűkszavúan és látszólag kevés eszközzel, de hihetetlen érzékenységgel tárul fel egy zárt rendszer,

ez esetben egy család belső dinamikája. A történetbe olvasóként akkor lépünk be, amikor az egyébként is feszültségekkel terhelt família viszonyainak egyensúlya a szokásosnál is jobban megbillen. Egyrészt azért, mert hazatér a „tékozló fiú”, Henrik, akinek igazából senki nem örül, másrészt azért, mert az addig elnyomott, megalázott unokatestvér ráteszi a kezét a családi vagyonra. Amit látunk, az egy összeomlóban lévő család, mely a megváltozott körülmények között kénytelen szembenézni saját hazugságaival és titkaival. 

Titkok sokasága

A családtagok kommunikációja szűkszavú, a hallgatások sokszor több jelentést hordoznak, mint a valóban kimondott szavak. A finnek, a zord vidék szótlansága is tetten érhető a regényben, de a családtagok közötti titkok is felelősek a kommunikáció nehézségeiért. Ahogyan az eseményeket talán még a legobjektívebben figyelő Béres megállapítja:

„Itt mindig így beszéltek a dolgokról: mást mondtak, mint amit gondoltak. Vagy ha nem is teljesen mást, legalábbis sokkal kevesebbet.”

A testvérviszály alapvető okát (mely nem a háború, sokkal inkább a szerelem) és az anya hatalmas, évtizedeken át hurcolt titkát is csak sokára ismerjük fel, és nemcsak mi, olvasók, hanem maguk a szereplők is. Balladai homály fedi a legtöbb titkot, melyekre legfeljebb elejtett félszavakból következtethetünk. Az elhallgatás, a titkolózás mint életstratégia a narrációs technikában is visszaköszön. 

A történetet ugyanis a szereplők külön nézőpontjaiból rakjuk össze, minden egyes szám első személyben megszólaló elbeszélő annyit mond el, amennyit tud. Az egyes narrátorok csak a nagy egész egy-egy részletét látják, azt mesélik el. A váltott nézőpontok használata, az alapvető polifonikusság is azt erősíti, hogy

senki nincs az átfogó tudás birtokában, mindenki csak a maga valóságdarabkáját ismeri,

és legfeljebb az olvasóban áll össze, ha lassan is, valamiféle nagyobb kép. 

Mindenkinek megvan a maga baja

Minden fontos szereplő hangot kap a műben, és ezekből a megszólalásokból nemcsak az derül ki, hogy mindenkinek megvan a maga titka, hanem az is, hogy mindenki boldogtalan. Ennyi személyes fájdalomból persze családi szinten sem állhat össze semmi jó. Az özvegy anya hurcolja az egyik legnagyobb titkot, ő azóta boldogtalan, hogy el kellett hagynia a nagyvárost, Turkut, hogy vidéken élő férjéhez költözzön. Henrik kitaszítottnak érzi magát, aki sem vágyott lovát, sem a vágyott nőt nem szerezhette meg, és haragjával együtt kívül került a családon. Testvére, Erik játékszenvedélyével küzd, unokatestvérük, Mauri pedig folyamatos lenézettsége, mellőzöttsége és megalázottsága miatt elégedetlen. 

Szimbólumok, bibliai párhuzamok

Mindez szűkszavú leírásokból és dialógusokból derül csak ki, a „hallgatag” szöveg sokat bíz az olvasóra. A részletekbe menő leírások hiányát pedig úgy ellensúlyozza, hogy rendelkezik egy erősen szimbolikus, metaforikus réteggel is. Például az utószóban említett shakespeare-i tragédiák mellett

jól ismert bibliai történeteket is bekapcsol az értelmezésbe,

a tékozló fiú példázatát vagy Káin és Ábel testvérgyilkosságig fajuló történetét is belefűzi a regénybe. 

De nemcsak kultúránk nagy történetei bukkannak fel a szövegben, hanem apróbb szimbólumok is sűrítik a művet. A huhogó baglyok, a mindent elfedő hó vagy az egyik legfontosabb motívum, a ló. Az a hatalmas csődör, melyért a fiatal Henrik öt éven keresztül dolgozik a szomszéd birtokán, s mely végül az ígéret ellenére mégsem lesz az övé. A különlegesen szilaj lónak olyan tekintete van, mint egy farkasnak, egy oroszlánnak vagy egy szörnynek és mellé még „háborúszaga” is. Fenséges, félelmetes lény, éppúgy, mint Henrik (aki egyébként pont úgy is jár, ahogyan az állat) – a kezelhetetlen csődör az ő alakmása, de egyben vágyai elérhetetlen tárgya is, sőt, a pont, ahonnan félresiklik az élete. 

Van esély az újrakezdésre?

Az elhallgatásokra épült család végül összeomlik, de a testvérek és az anya fel is lélegeznek, hiszen

megszabadulva titkaiktól és hazugságaiktól az újrakezdés reménye is felcsillan,

bár, hogy élnek-e a lehetőséggel, az a regényből már nem derül ki. De talán ennek az újrakezdésnek a szabadságát érzékelteti a szimbolikus záróelenet, melyben a hatalmas csődört szabadon engedik, kitárják előtte a sötét és dohos istálló ajtaját: „Olyan, mintha hatalmas patáit a föld mélyébe akarná döngölni. Át sem kell ugrania a sövény felett, anélkül lép át fölötte, hogy megszaporázná a lépteit. Csak a mező közepére érve kezd ügetésbe.” De hogy mihez kezd a frissen elnyert szabadságával, az már az olvasó fantáziájára van bízva.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ellenséges testvérek, orosz-svéd háború és nyomasztó családi titkok – Olvass bele Asko Sahlberg regényébe! [MARGÓ KÖNYVEK]

A finn Asko Sahlberg Ők című regényével folytatódik a Margó Könyvek sorozat. Most elolvashatsz egy részletet a háború, a bosszú és az árulás motívumain alapuló kötetből. 

...

Szécsi Noémi: Vajon kit szúrnak hátba a testvérek között dúló háborúban? [MARGÓ KÖNYVEK]

Olvasd el Szécsi Noémi Asko Sahlberg Ők című könyvéhez írt utószavát, amelyből kiderül, kell-e ismernünk Finnország 19. századi történelmét, hogy értsük a kisregényt, és hogy melyik klasszikus mű kínál támpontokat a háború és oroszok témát is körüljáró kötethez.

...

Kis híján Czóbel bárónő életébe kerül a vakmerősége – Olvass bele Silvester Lavrík regényébe! [MARGÓ KÖNYVEK]

Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című kötetében nemcsak Czóbel Margit életét, hanem a Szepesség és egy korszak krónikáját írta meg. Mutatunk egy részletet a könyvből.

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

Hírek
...

John Updike 25 ezer levelet írhatott élete során: most elolvashatjuk ezeket

...

Krasznahorkai is külföldre vitte a hagyatékát

...

Kiderült, hogy eddig nem a teljes szövegét ismertük Szerb Antal Utas és holdvilágának

...

A Katona József Színház segít, hogy fogj hozzá Krasznahorkai László műveinek olvasásához

...

A Magvető felidézte, milyen volt, amikor Kertész Imre Nobel-díjas lett

...

„Féltem, hogy szexrabszolgaként fogok meghalni” – megjelent Virginia Giuffre memoárja