Már jó párszor megfordultam Londonban, de még mindig megdöbbenve tapasztalom, hogy az angol házak ablakai olyan csupaszok, hogy a kíváncsi járókelő könnyűszerrel beleshet. Sokszor csak úgy fel-alá sétálok az utcákon, és szemügyre veszem a faltól-falig érő könyvespolcokat, ugyanis szinte kivétel nélkül minden nappali éke egy-egy gyönyörű, könyvektől roskadozó szekrény. Ebből arra következtettem, hogy a britek óriási könyvmolyok, akik órák hosszat olvasnak egy kényelmes karosszékben, miközben kint esik az eső, márpedig Londonban ez gyakran előfordul. Éppen ezért elhatároztam, hogy kiderítem mennyit, mikor, mit, és kik olvasnak a legtöbbet, amihez öt brit és öt magyar segítségét kértem.
Mindenkit arról kérdeztem, hogy hányszor, és mennyit olvas egy héten, melyik műfajt kedveli a legjobban, illetve fel tud-e idézni olyan olvasmányt, amely megszerettette vele az olvasást.
Sikerült egy brit és egy magyar könyvesbolti eladóval is beszélnem, akik megosztották a tapasztalataikat arra vonatkozólag, hogy melyik korosztály milyen műfajú könyvet vásárol a legtöbbször, illetve túlnyomórészt nőkből, vagy inkább férfiakból áll-e a vásárlói körük. Itt persze megint csak fontos megemlíteni, hogy egy-egy eladó és a megkérdezettek véleménye nem igaz a teljes brit és magyar társadalomra, inkább csak arra voltam kíváncsi, hogy a válaszaik vajon mennyiben közelítik meg a statisztikákat. Igyekeztem minden britet egy hasonló korú és társadalmi osztályból érkező magyarral párba állítani, annak érdekében, hogy az összehasonlítás minél relevánsabb legyen.
Mennyit, mit, és mikor olvasnak a nők?
A magyar válaszadó jót mosolygott, amikor arról kérdeztem, hogy mikor jut ideje az olvasásra. A negyvenkét éves családanyának általában hétvégente van néhány szabad órája, amit az olvasásnak szentel, ilyenkor leginkább szórakoztató irodalmat vagy skandináv krimit választ. Elmondása szerint az olvasást kamaszként a Pöttyös könyvek szerettették meg vele. A brit válaszadó egy negyvennégy éves édesanya, aki főleg munkába menet olvas a metrón, most épp Matt Haig The Midnight Library című fantasy regényét, és ha nem fikciót, akkor önéletrajzokat választ a legszívesebben. Elmondása szerint az utóbbi időben alig olvas szépirodalmat, annak ellenére, hogy Emily Brontë Üvöltő szelek című regénye szerettette meg vele az olvasást. A felmérések szerint egyébként a brit nők majdnem fele, vagyis 42 százaléka szépirodalmat olvas, míg a férfi válaszadók mindössze 29 százaléka jelölte meg első helyen a szépirodalmat kedvenc műfajaként.
Mennyit, mit, és mikor olvasnak a férfiak?
A brit és magyar középkorú férfiak válaszaiban már több közös pontot véltem felfedezni, ugyanis mindketten nyaralások és ünnepek alkalmával töltik a legtöbb időt olvasással, amit a brit férfi azzal egészített ki, hogy ha mégis kezébe akad egy letehetetlen könyv, képes egész éjszaka fent maradni. A magyar válaszadó Frei Tamást, a külföldi szerzők közül pedig Dan Brownt említette, csakúgy mint az angol megkérdezett, aki A Da Vinci-kód szerzője mellett J.R.R. Tolkient emelte ki. A magyar férfi az indiánregényeket, míg a brit megkérdezett J. D. Salinger Zabhegyező című regényét tartja élete meghatározó olvasmányának.
Az angol felmérések szerint a férfiak történelmi regényeket, illetve tényirodalmi köteteket olvasnak legszívesebben.
Mennyit, mit, és mikor olvasnak a fiatalok?
A kamaszokat, valljuk be, valószínűleg nem az olvasás foglalkoztatja a leginkább, ezért is érdekelt, hogy a brit fiatalok másképp viszonyulnak-e a könyvekhez. Egy 18 és 19 éves fiút kérdeztem arról, mikor és mennyit olvasnak. A magyar gimnazista elmondása szerint csakis annyit olvas, amennyit feltétlenül muszáj. A brit srác hasonlóképp válaszolt, annyi különbséggel, hogy hosszas gondolkodás után végül tudott említeni néhány olyan könyvet, amelyekre jó szívvel emlékezik vissza. Philip Pullman magyarul is megjelent A borostyán látcső című regényét, és Suzanne Collinstól Az Éhezők viadalát említette. A hasonló korú, 17-20 éves lányok ennél valamivel bővebb választ adtak, és kiderült, hogy a TikTok mindkettejük olvasási szokásait alapjaiban meghatározza. A magyar lány elmondása szerint leginkább esténként szakít időt az olvasásra, a brit gimnazista pedig időszakos olvasónak tartja magát, aki, ha olvas, csakis a BookTok ajánlásai szerint választ könyvet, akárcsak a magyar megkérdezett. Mindketten kiemelték Colleen Hoover köteteit, illetve magyar vonatkozásban említésre került John Greentől a Csillagainkban a hiba.
Mennyit, mit, és mikor olvasnak az idősek?
Az angol statisztikák nagyjából megegyeznek a megkérdezettek válaszaival, ami alapján úgy tűnik, az olvasás leginkább az idősebb hölgyek körében népszerű elfoglaltság. Mindkét általam megkérdezett hölgy napi rendszerességgel olvas, és abban is hasonlítanak, hogy előszeretettel olvassák újra kedvenc köteteiket. A magyar és a brit megkérdezettek olvasmányai között nincs átfedés, sőt egészen más típusú könyvekben lelik örömüket. Míg a brit hölgy főként klasszikusokat olvas, a magyar válaszadó a kortárs irodalmat kedveli. Guillaume Musso köteteit, valamint Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényét emelte ki, mint az utóbbi néhány év kedvenc olvasmányait.
Mit tapasztalnak a könyvesbolti eladók?
Ebben a kérdésben egy magyar és egy angol ismerősömet kérdeztem, akik a budapesti Libri, valamint a londoni Hampstead Waterstones könyvesbolt eladói. A magyar tapasztalatok szerint a vásárlók túlnyomó többsége 20-45 év közötti nő, akik leginkább pszichológiai, valamint önsegítő, illetve romantikus regényeket keresnek. Hasonló a helyzet a brit könyvesboltban, ahol 25-60 éves nők vásárolnak és a legtöbbet eladott kötetek között főként fikciós regények, önéletrajzok, szakács- és gyerekkönyvek szerepelnek.
Azokra a kötetekre évek múlva is jól emlékezünk, amelyekhez különleges élmény fűződik. Azt például egészen biztosan nem felejtjük el, ha egy vízen lebegő könyvesboltban, vagy több száz éves üzletben akadunk egy-egy különleges darabra. Londonban járva felkutattuk a legérdekesebb könyvesboltokat, melyekből most tízet megmutatunk képes válogatásunkban.
Mit mondanak a számok?
A Yougov felmérései szerint 2020-ban minden ötödik brit állította magáról, hogy lelkes olvasó, azonban a válaszadók mindössze 19 százaléka olvas napi rendszerességgel. A kutatás szerint az 55 év feletti korosztály olvas a legtöbbet, napi rendszerességgel pedig az említett korosztály 34 százaléka fordít időt a könyvekre. Ezzel szemben a 18-24 évesek mindössze 7 százaléka vesz napi szinten könyvet a kezébe, és annak ellenére, hogy egyre több időt töltenek az okoseszközök használatával, csak 18 százalékuk használ e-bookot.
Azt több kutatás is alátámasztja, hogy a nők jelentősen többet olvasnak, mint a férfiak.
A megkérdezettek hatoda olvas naponta, míg a nők több mint negyede, 27 százaléka fordít időt egy nap könyvekre. A válaszadók 36 százaléka este, lefekvés előtt olvas, 35 százalék pedig nyaralások alkalmával, ami valamelyest összecseng a brit megkérdezett férfi válaszával. A fantasy, akció- és kalandregények, illetve szakácskönyvek nagyjából egyforma népszerűségnek örvendenek, a megkérdezettek 20 százaléka részesíti előnyben az ilyen típusú könyveket.
Nőnek az élelmiszerárak és a gyerekek kevesebbet olvasnak
A feltevésem, miszerint a britek falják a könyveket, egyre inkább megdőlni látszott, különösen miután a brit anyuka felvilágosított arról, hogy egyre kevesebb család engedheti meg magának, hogy új könyveket vásároljon. Elmondása szerint az infláció és a növekvő élelmiszerárak őt is arra kényszerítették, hogy kevesebb könyvet vegyen a gyerekeinek. A National Literary Trust nemrég tett közzé egy felmérést, amely alátámasztja a brit hölgy állításait. Az infláció az angol könyvpiacra is komoly hatással van, ennek következtében pedig az olvasási szokások is változnak. A felmérés szerint minden ötödik szülő kevesebb könyvet vásárol a gyerekének mint korábban, mivel a válaszadók mintegy 40 százaléka anyagi nehézségekkel küzd, amit a kultúrára, így a könyvekre fordított kiadásokkal igyekeznek enyhíteni. Ez viszont aggodalommal tölti el a szülőket, és a megkérdezettek 16 százaléka szerint ennek már látható jelei vannak az iskolai teljesítményen. Éppen ezért több kezdeményezés is arra ösztönzi az iskolásokat, hogy bátran használják az iskolai könyvtárat. Ez valóban jó megoldás lehetne, az egyetlen bökkenő, hogy az iskolákat semmiféle törvény nem kötelezi arra, hogy saját könyvtárat tartsanak fent, és a felmérés szerint ennek következtében 750 ezer diák nem jut könyvekhez az iskolában. A másik nagy probléma, hogy
minden tizedik brit arra panaszkodik, nincs ideje, illetve energiája arra, hogy olvasson a gyerekének, sokan pedig azt állítják, hogy nincs is megfelelő körülmény a közös olvasásra.
Az olvasás csak a gazdagok kiváltsága lesz?
A Kantar 2021-ben megvizsgálta, hogy egy brit átlagos olvasó mennyit költ könyvekre. A felmérés szerint ez az összeg 64,83 font, amiből nagyjából nyolc kötetet lehet venni. Az angol könyvesboltokban nagyjából megegyező árakkal találkozunk, legyen szó akár egy olyan óriásvállalatról, mint a Waterstones, vagy kisebb független kereskedőkről. Egy puhafedeles szépirodalmi kötet nagyjából 9-14 font között mozog, a keménytáblás könyvek ennél drágábbak, a szakácskönyvek és albumok pedig akár 30 fontba is kerülhetnek. A britek 60 százaléka egyébként a puhafedeles köteteket részesíti előnyben, ezt követik 47 százalékkal a keménytáblás kiadványok, 24 százalékkal az e-book olvasók, majd 8 százalékkal a hangoskönyvek. A Kantar felmérése szerint a legtöbb kötetet az 55 évnél idősebb korosztály vásárolja, ők évente nagyjából 195,54 fontot költenek könyvekre, ami pedig szépen egybecseng azokkal az adatokkal, miszerint a brit társadalomban az idősebb korosztály olvas a legtöbbet. Egy korábbi felmérés összefüggésbe hozta az olvasást a politikával. A kutatás arra világított rá, hogy a konzervatív párt tíz éven át tartó hatalma alatt nemcsak a szegénység, a bérek csökkenése vált egyre jellemzőbbé, de az olvasási szokások is megsínylették a toryk kormányzását. Ennek következtében kevesebb pénz jutott a könyvekre, ráadásul számos könyvtárat bezártak.
Ezek alapján világossá vált, hogy a britek akármilyen fantasztikus írókat adtak a világnak, mégsem ők a legnagyobb könyvmolyok. A World Population Review szerint 2017-2022 között Indiában olvastak a legtöbbet, azaz hetente 10 óra 42 percet, majd őt követi Thaiföld és Kína.
Ha kíváncsi vagy melyik európai országban olvasnak a legtöbbet és a legkevesebbet, azt ebben a cikkünkben elolvashatod.
Forrás: Guardian, News18, Literacy Trust, Nothing in the Rulebook, Innovate
