Az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát - ilyen volt az út a tekercsektől a képernyőig

Az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát - ilyen volt az út a tekercsektől a képernyőig

Nagyszabású könyv jelent meg nemrég magyarul is Papirusz címmel a könyvek történetéről. Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig. Ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk még néhány alapművet az olvasás és a könyv történetéről.

ld | 2022. október 19. |

Irene Vallejo: Papirusz – A könyvek története az ókori világban

Irene Vallejo
Papirusz - A könyvek története

Ford.: Boda Benjamin Gábor, Magnolia, 2022, 541 oldal

-

A Papirusz – A könyvek története az ókori világban elvezet Nagy Sándor csatáinak helyszíneire, bebocsátást enged Kleopátra palotáiba és a fortyogó Vezúv lábánál fekvő Papiruszok villájába, megmutatja az első ismert könyvkereskedéseket és kéziratmásoló műhelyeket, de bejárja Oxford földalatti könyvlabirintusát és a leégett szarajevói könyvtárat is. Aktuális témákhoz nyúlva köti össze a klasszikusokat rohanó világunkkal: Arisztophanész a perbe fogott humoristák elődje, Szapphó a kortárs női íróké, Titus Liviusnak voltak elsőként rajongói, Seneca pedig a post-truth úttörője.

A kötetnek a könyveket évezredeken át olvasó emberek a főszereplői: tűzhely mellett mesélő asszonyok, tanárnők, bölcsek, könyvtárosok, írnokok, szerzetesnők, rabszolgák, fordítók és nyomdászok.

Azok, akik hegyvidéki házukban vagy tengerparti otthonukban olvasnak; azok, akik energiától felrobbanó metropoliszokban adják át magukat a könyvek varázsának, és azok, akik békés külvárosokban merülnek bele olvasmányaikba. Egyszerű emberek, akiknek van, hogy fel sem jegyzi a nevét a történelem.

A spanyol Irene Vallejo műve az elmúlt évek egyik legnagyobb európai tényirodalmi sikerkönyve. Már a megjelenése évében, 2019-ben két díjat kapott hazájában, 2020-ban pedig elnyerte a legjobb spanyol nyelvű esszének járó nemzeti díjat, valamint a spanyol könyvesboltok legjobb ismeretterjesztő könyvnek adományozott éves kitüntetését. Mostanra több mint harminc országban jelent meg világszerte. (Olvass bele a könyvbe ITT.)

Marcus Antonius kétszázezer ajándékkönyvvel udvarolt Kleopátrának

Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a a könyv világába: bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.

Tovább olvasok

Guglielmo Cavallo-Roger Chartier: Az ​olvasás kultúrtörténete a nyugati világban

Guglielmo Cavallo-Roger Chartier
Az ​olvasás kultúrtörténete a nyugati világban
Ford. Sajó Tamás, Balassi, Budapest, 2000, 420 oldal
-

Ennek a tanulmánykötetnek a történész szerzői azoknak a nagy kulturális, vallási és politikai fordulatoknak a tükrében tanulmányozzák az olvasás módjainak változásait, amelyek az ókortól máig mozgásban tartják a Nyugat társadalmait. Az olvasás az ő értelmezésükben nem pusztán elvont, intellektuális művelet, hanem magában foglalja a test mozgását, az olvasás folyamatának és módjának elhelyezkedését a térben és időben, a kapcsolatot önmagunkkal vagy másokkal.

Ezért irányul a tanulmányírók figyelme az olvasásnak azon formáira, amelyek mára eltűntek, vagy legalábbis erősen a perifériára szorultak, mint például a hangos olvasás.

Az olvasás gyakorlatának itt bemutatott története a szöveg és az olvasó találkozásának különféle megközelítéseit, megértési lehetőségeit mutatja meg: azt, hogy

az olvasás nem történet és történelem nélküli állandó emberi tényező, és a nyugati ember sem olvasott mindig egyazon módon.

Chartier-Cavallo szerzőpáros a tanulmánykötet bevezetőjében a szöveghasználat tekintetében három korszakot említ, amelyek drasztikusan megváltoztatták olvasási szokásokat.
Azt állítják, hogy bár a 15. században megjelenő, mozgatható betűformák és nyomdai sajtó, Gutenberg találmánya alapvetően megváltoztatta a szövegek reprodukciójának és a könyv előállításának módját, ez mégis pusztán technikai újítás volt,

a szövegfogyasztás második nagy forradalma nem a könyvnyomtatásnak köszönhetően következett be, hanem néhány évszázaddal később.

Cavallo és Chartier az írott szöveg történetének első komolyabb időszakának az ókori papirusztekercsek korszakát tartják. Ekkor nem vált el élesen az írás és a beszéd közti különbség, a tekercseket leginkább a nyilvánosan elmondott szöveg lejegyzésére, emlékeztető gyanánt használták. Az olvasás sem vált el aztán sokáig a beszédtől: minden tekercs egyúttal azt is jelentette, hogy a rajta szereplő jelek felolvasásra kerülnek majd. A második korszak a kódexek megjelenésével köszöntött be, ami nem csak azért hozott újat, mert a hosszanti irányban tekerhető papirusztekercsek helyett mint horizontális, lapozható, az információk visszakeresését könnyebben lehetővé tevő forma terjedt el, hanem mert ebben az időszakban már inkább a rögzítés, a megőrzés lett az írás alapvető funkciója a beszéd lejegyzése, az emlékezet meghosszabbítása helyett.

Bár a könyvnyomtatásnak köszönhetően már nem a kéziratos másolás lett az egyetlen módja a szövegek sokszorosításának, csökkent az előállítási költség és lerövidült az elkészülési idő, valamint megjelent a számos egyforma példányban való reprodukálás lehetősége, a technikai újítás önmagában még nem változtatta meg alapvetően a könyv struktúráját – állítják a szerzők. A nyomtatott könyv a 16. század elejéig legalább a kéziratos könyvfelépítést követte (oldalszámozás, hasábok, bekezdések, lapívek tekintetében),

az írott anyag szervezésének ezen módjait tehát nem Gutenberg találta fel – a nyomdászok is a szerzetesektől vették át.

Az újkor első olvasási forradalma ilyenformán tehát nagymértékben független volt a 15. századi találmánytól. Cavallo-Chartier szerint a változás sokkal inkább a 12- 13. században, az írás funkciójának átalakulásában gyökerezik, ami az újkor elejére odáig vezetett, hogy a hangos olvasás helyett a magányos, csöndes olvasás lett az elfogadott rítus, tehát az olvasás forradalma megelőzte a könyv forradalmát.

Az újkor második forradalmára a nyomdászat nagyiparrá válása előtt került sor, amikor valódi szövegfogyasztóvá váltak a nyugati társadalmak. A 18. században az „intenzív” olvasást (kevés könyvet, többször, rendkívül alaposan) felváltja az „extenzív” (rengeteg nyomtatványt fogyaszt, különféléket is, gyorsan és mohón, kritikus szemmel tekint a szövegekre), ennek következtében növekszik a könyvtermelés, újságok megsokszorozódása, a kis formátum pedig győzelmet arat a vaskos kódexek felett. A könyvek ára csökken, könyvtárak alakulnak, megszerveződik a közoktatás, ezáltal mindenki számára hozzáférhetővé és használhatóvá válik az olvasás.

Az olvasás harmadik forradalma a szövegek elektronikus közvetítésével érkezett el

és az ezáltal implikált olvasásmódokkal, például a képernyőről olvasással. Ez pedig alapvetően definiálja újra a művek „anyagiságát” és az olvasó-szöveg közti viszonyt, mivel az olvasó maga is másolhat, belejavíthat, tördelhet, tehát maga is mintegy társszerkesztővé válik.

A képernyő mintha egyesítené a tekercs és a kódex tulajdonságait, ezáltal a szöveghez való teljesen új viszonyt hoz létre. És mivel bármely olvasót bárhol elérheti az elektronikus szöveg, a térbeli kötöttségek is eltűnnek. A kódextől, vagyis a lineáris szövegről a képernyőre való átállás a szerzők szerint tehát éppolyan fontos volt, mint a tekercstől a kódexig tartó út.

(Forrás: Laborczi Dóra: Szöveg és értelmezés. A bibliai hermeneutika kihívásai a 21. századbanCredo evangélikus folyóirat 2013/4.)

 

Lucien Febvre - Henri-Jean Martin: A könyv születése

Lucien Febvre - Henri-Jean Martin
A könyv születése

Ford.: Csernus Anikó, Szász Géza, Osiris, 2005, 379. o.

-

A könyv első kiadása, 1958 óta semmit sem veszített aktualitásából. A francia történetírói iskola, az Annales utolsó generációjához tartozó szerzőpáros olyan művet alkotott, amely lassan fél évszázada a könyvtörténeti tanulmányok alapja. A nagy siker oka, hogy a szerzők a nyomtatott könyv történetének első három évszázadáról korszakukat megelőző szemlélettel írtak. Nem egyszerűen a könyveket magukat vették kézbe, hanem az előállítás, a kereskedés, az olvasás történetére vonatkozó levéltári forrásokat (összeírások, gazdasági iratok, levelezések, naplók stb.) velük együtt vallatták. A könyv gazdaságtörténetének változásait vették alapul (a nyersanyagok, főként a papír története, a technikák változásai, a kereskedelem szerveződése, a nyomdász, a kiadó és a kereskedő feladatának szétválási folyamata). Fontos fejezet tárgyalja a könyves társadalom kialakulásának történetét. A kéziratosságból a nyomtatott világba való átmenetet a szerzők már 1958-ban mediális forradalomként írták le, megelőlegezve ezzel M. McLuhan, E. Eisenstein és M. Giesecke elméletét. Iskolájuk szemléletéhez hűen azonban nem elméletet, hanem történetet írtak.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Marcus Antonius kétszázezer ajándékkönyvvel udvarolt Kleopátrának

Irene Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a a könyv világába: bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

Az angliai és walesi könyvtárak arra készülnek, hogy idén télen sok rászorulónak kell majd segítséget nyújtaniuk. Az intézményekben menedéket adnak majd azoknak, akik a hideg elől szeretnének behúzódni valahova, és a késedelmi díjakat is el fogják engedni.

...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

Vámos Miklós Palackposta című kötetébe olyan korábbi publicisztikáit gyűjtötte össze a szerző, amelyek a szocializmusban íródtak, de negyven év távlatából is érvényesek.

Hírek
...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Hírek

Könyvesblokk: Jocó bácsi, Laár és Matthew Perry

...
Könyves Advent

Semmihez sem vagyunk öregek, és sosem késő változtatni

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.