Alice Munro az Üvöltő szelek miatt szeretett meg szomorú történeteket írni

Alice Munro az Üvöltő szelek miatt szeretett meg szomorú történeteket írni

Tavaly ünnepelte 90. születésnapját a kanadai Csehovként is emlegetett Alice Munro, aki 2009-ben elnyerte a Man Booker-díjat, 2013-ban pedig az irodalmi Nobel-díjat is. Tavaly jelent meg A Jupiter holdjai című kötetének magyar fordítása, amelyben a tőle jól megszokott egyszerű élethelyzeteken keresztül villant fel komoly problémákat. Cikkünkben most összeszedtünk a szerzőről öt érdekességet és három izgalmas olvasmányt.

Simon Eszter | 2022. február 04. |

A kis hableány és az Üvöltő szelek ösztönözték írásra

Munro gyerekkora nem volt felhőtlenül boldog, szegény munkáscsaládba született. Édesanyja Parkinson-kórban szenvedett, apjától pedig szigorú nevelést kapott, ezért Munro hamar a könyvek varázslatos világába menekült. Hosszú sétákat tett a tanyájuk körül és iskolába menet megállás nélkül történeteket szőtt. A kis hableányt elolvasva, olyan szomorúság fogta el a történet befejezése miatt, hogy átírta a fejében a mese végét. Munro ettől fogva tartja magát történetírónak. A szerző a The Nobel Prize-nak adott interjújában elmesélte, hogy eleinte minden történetét happy enddel zárta, mivel úgy érezte, nem tudna megbirkózni a szomorú végkimenetellel, ám

amikor elolvasta az Üvöltő szeleket, rájött, hogy a tragédiának is megvan a maga szépsége, ettől kezdve pedig szeretett szomorú befejezést írni.

Magyar kiadója először azt hitte, hogy Munro ismeretterjesztő könyveket ír

Munro kötetei a Park Kiadónál jelennek meg magyarul, amit azonban egy egyszerű véletlennek köszönhetnek az olvasók. A kiadó egykori vezetője Rochlitz András 2006-ban hallott a szerzőről egy kanadai barátjától, aki a Hateship, Friendship, Courtship, Loveship, Marriage című novelláskötetéről mesélt neki. A Park Kiadó ekkor még kevés szépirodalmat adott ki és Munro könyvének borítója alapján azt hitték, hogy egy ismeretterjesztő művet fognak kiadni. A kötet magyar fordítója, Borbás Mária azonban néhány sor elolvasása után rájött, hogy szépirodalmi művet tart a kezében, amelyet végül Szeret, nem szeret címmel adtak ki, 2013-ban pedig film is készült a novellákból.

A kanadai táj és az önéletrajzi elemek 

Munro minden kötetében nagy hangsúlyt kap a kanadai táj.

A novellákat olvasva szinte pontos leírást kaphatunk arról, hogy a szerző életének bizonyos időszakaiban Kanada mely pontján élt, ugyanis Munro mindig beleszövi történeteibe az éppen aktuális lakhelyét, így olykor erős önéletrajzi elemekkel találkozhatunk a kötetekben. Szülővárosa, egy Ontarióhoz közeli kis település gyakran más névvel ugyan, de a novellák helyszíne, majd amikor első férjével Vancouverbe költöztek, a novellák helyszínei is megváltoztak. Szintén első férjével nyitotta a mai napig működő, független és impozáns könyvesboltját a kanadai British Columbiában. Gyakran találkozhatunk a novelláiban a gyerekkorát meghatározó családi emlékekkel is, például a tanyavilággal, amely ikonikus helyszíne a történeteinek, ahogy a skót és ír családi háttér is gyakran tükröződik a szövegekben.

Franzen is rajong Munróért

Alice Munróért nem csak az olvasói, de Jonathan Franzen is rajong. Franzen többször is dicsérte a novellistát, sőt Munro Csend, vétek, szenvedély című novelláskötetéhez Franzen írta az ajánlót. Amikor a szerző 2013-ban második kanadaiként és tizenharmadik nőként elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, Franzen így nyilatkozott róla a The Guardiannek: “Több, mint egy évszázadot kellett várnunk, de végre egy tiszta szívű novellista kapta meg a Nobel-díjat”. Egy másik alkalommal pedig így beszélt az íróról: „És ha Észak-Amerikáról beszélünk, akkor Alice Munrót, a világ legnagyobb novellistáját is meg kell említenem. Nálam ő a befutó a legnagyobb kortárs észak-amerikai író címére.”

Munro történetei nőkről, de nem csak nőknek szólnak

Munro híres erős női karaktereiről,

történeteiben a nők állnak a középpontban. A szerző nem vallja magát feministának, amit azzal magyaráz, hogy abban az időben, amikor elkezdte megalkotni bátor, erős főhőseit, még nem létezett a mai értelemben vett feminizmus, azt azonban elismeri, hogy azért ír mindig női főszereplőket, mert ezzel tud azonosulni. A The Nobel Prize-nak adott interjúban arról is mesélt, hogy gyerekkorában azt látta, hogy míg a férfiak egész nap fizikai munkát végeztek a földeken, addig a nők többet olvastak, sőt olykor írtak is. Azt azonban hozzáteszi, hogy ez nem azt jelenti, hogy a történetei kizárólag nőknek szólnának. Munro célja, hogy akár nő, férfi, vagy gyerek olvassa a novelláit, az a fontos, hogy a szöveg képes legyen megszólítani az olvasóját, és előrevinni valamiféle változás irányába. 

Íme három Munro-kötet, amit mindenképp érdemes elolvasni:

Alice Munro
A Jupiter holdjai
Ford.: Elekes Dóra, Park, 2021, 336 oldal
Alice Munro: A Jupiter holdjai

Munro legutóbbi magyar fordításban is megjelent novelláskötetében, A Jupiter holdjaiban ezúttal nem csak az erős női kapcsolatokról olvashatunk, mivel a kötet címadó novellája ezúttal egy apa-lánya történetet beszél el. Az élet és a kapcsolatok múlandósága, amely a történetek egyik vezérfonala, a Munrótól megszokott humoros, ám kissé megrázó hangnemben világít rá az öregedés és az elvesztegetett idő problémájára is. A szerző A Jupiter holdjaiban is önmagából merítkezik, ugyanis mind a tizenegy novella Kanadában, illetve egy-egy tanyán játszódik. A kötetben jelentős szerepet kapnak a távoli rokonok, a hovatartozás, és a kapcsolatok erőssége, vagy olykor pont azok hiánya. A kötet azért is különleges, mert nemcsak egy apa-lánya viszonyt villant fel benne a szerző, de a Látogatók című novellájában ezúttal egy férfi áll a főszerepben, akinek szembesülnie kell azzal, hogy sosem fogja visszakapni azokat az elvesztegetett éveket, amiket a testvére nélkül töltött, és a kötődés hiánya miatt talán soha nem is pótolhatják majd a kimaradt éveket. Munro szinte egyik novellájának sem ír konkrét befejezést. Felvet egy hétköznapinak tűnő, mégis mély kérdést vagy problémát, de a választ az olvasó fantáziájára bízza. A szerző természetesen nem hazudtolja meg önmagát, most is él a tőle jól megszokott női karakterrajzokkal, ugyanis a kötet tele van erős, középkorú női főszereplőkkel és a lírai kanadai tájleírások sem maradnak el. Szereplői nagyrészt valamiféle életközepi válságon próbálnak túljutni több-kevesebb sikerrel, miközben helyt kell állniuk anyaként, feleségként, lányként vagy éppen özvegyként. A Nobel-díjas szerző saját életéből táplálkozik, hiszen maga is feleségként, anyaként, és háztartásbeliként foglalkozott az írással élete nagy részében, így nemcsak ismerősek, de hitelesek is a történetei. 

"Alice Munro minden novellája felér egy regénnyel"
"Alice Munro minden novellája felér egy regénnyel"

A hétvégén ünnepelte 90. születésnapját 2013 irodalmi Nobel-díjasa, Alice Munro, fordítója, Lukács Laura pedig a Nyugati tér blogon köszöntötte.

Tovább olvasok

Alice Munro
Asszonyok, lányok élete
Ford.: Mesterházi Mónika, Park, 2014, 308 oldal
Alice Munro: Asszonyok, lányok élete

Munro 1971-ben írta a nyolc történetből álló novellaciklust, amelyről nyíltan vállalja, hogy önéletrajzi ihletésű. Munro alteregója Del Jordan, aki egy Ontarióhoz közeli településen él édesapjával, aki egy ezüstróka-tenyésztő farmot üzemeltet. Később Del a városba költözik édesanyjához, aki azt szeretné, ha lánya tanult, olvasott felnőtté cseperedne. A kötetben jelentős szerep jut a női emancipációnak, a serdülőkori testi-lelki változások folyamatának, a szexualitásnak, de szó esik benne politikáról és a vallásról. Munro mintha saját felnövéstörténetét jelenítené meg a kötetben. Delt sok erős, határozott nő veszi körül, illetve legjobb barátnője, Naomi, aki kamaszként másra se vágyik, mint hogy férjhez menjen, amely a kor egyik legfőbb elvárása volt a nők felé. A kötet pedig ma, mintegy fél évszázaddal később is megállja a helyét, ugyanis a benne felvillantott női, illetve társadalmi problémák közül sok még mindig megoldásra vár. 

Alice Munro
Juliet
Ford.: Mesterházi Mónika, Park, 2018, 167 oldal
Alice Munro: Juliet

A Juliet című novellaciklusát akár kisregénynek is tekinthetjük, korábban már ebben a cikkünkben írtunk róla. A három egybefüggő novella először a Csend, vétek, szenvedély című kötetében jelent meg. A történetek külön-külön is megállják a helyüket, egymás után olvasva azonban szinte egy teljes életút és fejlődéstörténet bontakozik ki. Az első novellában Juliet Henderson, aki klasszika-filozófia szakos tanárként dolgozik, egy vonatút alkalmával megismerkedik egy férfival, miközben Munro gyönyörű képekkel tárja elénk a hideg kanadai tájat. A második történetben már egyszerre anyaként, és gyerekként láthatjuk Julietet, aki kislányával hazalátogat a szüleihez. A gyermekkori környezetbe visszacsöppenve Julietben felltörnek a régi emlékek, Munro érint néhány érdekes kérdést, mint például a spiritualitást, vagy hogy milyen, ha valaki egy idősebb férfiba lesz szerelmes, de a felszínt csak megkapargatva, az olvasó fantáziájára bízza a válaszadást. A befejező novellában tizenöt év elteltével láthatjuk Julietet, aki ekkor már felnőtt lányával próbál kapcsolatot teremteni, de valami félresiklott anya és lánya között. A kötet azt a problémát is feszegeti, hogy mi történik akkor, ha két ember, akik szeretik egymást eltávolodnak egymástól. A novellákból a spanyol Pedro Almodóvar 2016-ban filmet rendezett. A történet helyszíne Spanyolország, Almodóvar pedig csavart egyet a cselekmény sorrendjén, így a filmben az utolsó novella adta a kezdőpontot, a történet fókuszában pedig a gyász áll. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

"Alice Munro minden novellája felér egy regénnyel"

A hétvégén ünnepelte 90. születésnapját 2013 irodalmi Nobel-díjasa, Alice Munro, fordítója, Lukács Laura pedig a Nyugati tér blogon köszöntötte.

...
Kritika

Munro szelíd derűvel mesél bűnről és halálról

...
Hírek

Ha Munro nem megy a Nobelhez, a Nobel megy Munrohoz

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok Kiss Judit Ágnes új meséjében.

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot