Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük Füzessy Tamást, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki 2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is.

Könyves Magazin | 2021. július 23. |

Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják.

A podcastben Füzessy Tamás segítségével a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést.

A Gyűrűk Ura magyar kiadásának 40 éves évfordulóján, szerdán ebben a cikkünkben az Arcanum segítségével szemezgettünk abból, hogyan írtak Tolkienről a kádári Magyarországon. A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla

Hallgasd meg: PodbeanApple PodcastSpotifyGoogle Podcast

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

Új podcast-sorozatot indít Ruff Orsolya és Szeder Kata, amelyben hat Austen-regényt tárgyalnak ki - elsőként a Büszkeség és balítéletet.

...
Podcast

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. 

...
Podcast

Dragomán gyerekként már istencsászárról írt

Dragomán György első, akciójelenetekkel felpörgetett, sötét és misztikus könyve, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. Hogyan jutott el a tizenhárom éves korában megírt, istencsászárról szóló novellájától az első regényéig? Dragomán György az első regényéről.

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.