Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? És mi köze az ő elképzelt világának a mi történelmi valóságunkhoz? A kérdések apropója, hogy idén decemberben lesz húsz éve, hogy bemutatták Peter Jackson első Tolkien-filmjét, A Gyűrű Szövetségét, és ezért a filmet levetítették a cannes-i filmfesztiválon is. Egy beszélgetés erejéig megkerestük Füzessy Tamást, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökét, aki 2007 óta Tolkien-kurzusaival az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatója is.

Könyves Magazin | 2021. július 23. |

Amikor A Gyűrűk Ura először megjelent az Egyesült Államokban, a hippik megőrültek érte, és “Gandalf for President” meg “Frodo lives” kitűzőket gyártottak. Azt is tudni lehet, hogy Beatles is meg akarta filmesíteni a regényt, és ebben John Lennon játszotta volna Gollamot. Tolkien népszerűsége azóta is töretlen, generációk nőttek fel a könyvein, a filmekkel pedig valódi világsikert ért el. Az is igaz, hogy sokan nem szeretik a filmeket, a regényt pedig egyenesen unalmasnak és meghaladottnak tartják.

A podcastben Füzessy Tamás segítségével a tolkieni jelenség mögé pillantunk, és szóba kerül, mi olyan figyelemre méltó Tolkien mítoszteremtő képességében, tudnánk-e a nemestündék nyelvén társalogni, miért olyan nehéz fordítani és egységesíteni a tolkieni korpuszt magyarul, vagy hogy a szakértő várja-e az Amazon Tolkien-sorozatát. Ha hard core rajongó vagy, azért, ha nem érted, mi akkora szám Tolkienban, akkor azért ajánljuk a beszélgetést.

A Gyűrűk Ura magyar kiadásának 40 éves évfordulóján, szerdán ebben a cikkünkben az Arcanum segítségével szemezgettünk abból, hogyan írtak Tolkienről a kádári Magyarországon. A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla

Hallgasd meg: PodbeanApple PodcastSpotifyGoogle Podcast

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

Új podcast-sorozatot indít Ruff Orsolya és Szeder Kata, amelyben hat Austen-regényt tárgyalnak ki - elsőként a Büszkeség és balítéletet.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

A Szolgálólány meséjének legújabb, negyedik évadáról és a történet sikerének titkáról beszélgettünk a Könyves Magazin legfrissebb podcastjében. 

...

Dragomán gyerekként már istencsászárról írt

Dragomán György első, akciójelenetekkel felpörgetett, sötét és misztikus könyve, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. Hogyan jutott el a tizenhárom éves korában megírt, istencsászárról szóló novellájától az első regényéig? Dragomán György az első regényéről.

...

Puskás Panni: Az első novellámat remegve küldtem el az Élet és Irodalomnak

...

Ismernünk kell a Földet, hogy változtatni tudjunk – a Zöld könyv podcast könyvajánlója

...

Ezeket te is megteheted a Föld védelméért – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

Kiemeltek
...

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve. 

...

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

...

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.