Mint minden évben, most is igyekeztünk tartalmas és érdekes cikkeket szállítani nektek, amit ti sok-sok olvasással köszöntetek meg nekünk. De hogy mire voltatok idén a legkíváncsibbak? Csak hogy pár témát említsünk: időutazás, gyász- és traumafeldolgozás, Krasznahorkai László Nobel-díja és a Hunyadi. Ez a best of 2025!
Milyen érzés idős nőként rádöbbenni arra, hogy semmit nem kezdtél az életeddel?
Cecilie Enger regényében egy agyvérzésen átesett hetvenes nő néz farkasszemet a múlttal.
Tovább olvasokAz idei év legolvasottabb cikke egy igen friss darab, december elején jelent meg, mégis szinte azonnal az olvasási toplista tetejére került nálunk. Ez Cecilie Enger Egy perc csend című regényéről írt kritikánk volt, amely olyan fontos témákat dolgoz fel, mint az öregedés, a nyelv elvesztése, a múlt elengedésének problémája, a gyerektelenség vagy éppen az, hogy mit is jelent egy elvesztegetett élet.
„Szembenéz azzal, hogy az élete valójában nem teljesült be (már ha beteljesülhet egy élet egyáltalán), nem vált anyává, nem lett író, sem a karrierje, sem a családi élete nem alakult az elvárások szerint, bár az tény, hogy látszólag kényelmes élet jutott neki.
De olyan élet, melynek a lehetőségei nem teljesedtek ki, melyben minden félbemaradt”
– írtuk a könyvről a kritikánkban.
Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra
A PKÜ vezetője nem akart foglalkozni a frankfurti hírekkel, de úgy látja, megy a hangulatkeltés.
Tovább olvasokOktóber 9-én Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, ezzel pedig a második magyar író lett Kertész Imre után, akit elismertek a rangos kitüntetéssel. Ezt követően nagy port kavart, hogy az október közepén megrendezett Frankfurti Könyvvásáron a szerzőt csak egy A/4-es papírlappal ünnepelte Magyarország, míg más országok ennél jobban kitettek magukért.
A témában Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője is megszólalt: azt emelte ki, hogy a könyvvásár nem a ledfalakról szól, hanem a könyvekről, a szerző kötetei pedig szép számban megtalálhatóak voltak a magyar standnál.
A PKÜ csak a lehetőséget biztosítja a nemzetközi könyvvásárokon, a melót a magyar kiadók helyett nem végzik el. Aki Krasznahorkai Nobel-díjából csak a ledfalat látja, az alighanem félreérti magát a mestert is”
– reagált Demeter egy Facebook-posztban.
Miért döntött úgy Krasznahorkai, Esterházy és Nádas is, hogy külföldre viszi a hagyatékát?
Budapest helyett Bécs vagy Berlin: összefoglaltuk, miért kerülnek külföldre a magyar szerzők hagyatékai.
Tovább olvasokA másik, szintén Krasznahorkairól szóló népszerű cikkünk a szerző hagyatékáról szól, amelyben arról írtunk, hogy vele együtt sok más magyar írónak (Nádas Péter, Esterházy Péter, Kertész Imre) is Bécsben vagy Berlinben található a hagyatéka. Ez természetesen sok kérdést felvet azzal kapcsolatban, hogy a jövőben milyen kutatási lehetőségeket nyújtanak ezek a kéziratok, mennyire hozzáférhetőek a magyar irodalmi szakma számára.
Ennek igyekeztünk részletesen utánajárni, felmerültek politikai és infrastrukturális indokok, ahogy az is, hogy ezen íróknak többsége is jó kapcsolatot ápolt a külföldi Akadémiákkal, így a személyes kapcsolódás is közrejátszhat egy-egy döntésben.
Stephen King szerint ez minden idők 10 legjobb filmje
Mutatjuk, milyen filmeket nézz meg Stephen King szerint.
Tovább olvasokTalán senkit nem lep meg, hogy az év legolvasottabb cikkei között szerepel egy Stephen King is. Az írónak kifejezetten nagy hazai rajongótábora van. Nem is csoda, a termékeny szerzőnek évente több könyve is megjelenik itthon, idén pedig rengeteg adaptáció készült egyik-másik történetéből. A szerző még szeptemberben írt arról a X-en (korábbi Twitter), hogy szerinte melyik az a 10 legjobb film, amit mindenkinek látnia kellene. A listán persze találunk több horrorfilmet is, de meglepő módon vígjáték és maffia-film is helyet kapott rajta.
Javában főleg ’70-es évekbeli klasszikusokról van szó.
Természetesen a saját adaptációt nem sorolta fel, pedig abból jó számban akadnak filmek, amiket kifejezetten szeretett az író.
Edgar Allan Poe időutazó volt? Három történet, ami biztosan meggyőz majd
Egy jó író nemcsak a történetekhez és az emberekhez ért, hanem a jósláshoz is.
Tovább olvasokA nyár egyik legnépszerűbb cikke egy színes irodalomtörténeti érdekesség volt, amelyben összegyűjtöttünk három olyan történetet Edgar Allan Poe életművéből, ami arra enged következtetni, hogy az író akár még időutazó is lehetett. Egyes esetek tényleg meggyőző (vagy legalábbis igen furcsa) tényekkel és egybeesésekkel szolgálnak ahhoz, hogy azt gondoljuk, a zsánerirodalom atyja valahogyan képes volt a jövőbe látni. Csak hogy egy példát is mondjunk, Poe 1838 jelentette meg az Arthur Gordon Pym, a tengerész című elbeszélését, amely egy igen horrorisztikus végkifejletet álmod meg egy fiatal matróznak.
Az eset pedig 46 évvel később szinte egy az egyben megtörtént, sőt még a férfi neve is ugyanaz volt, mint a regényben szereplő karakteré.
Ki lesz a Hunyadi folytatásának főszereplője?
Robert Lantost, a sorozat producerét kérdezték a folytatásról.
Tovább olvasokA Hunyadi már korábban az év legnagyobb irodalmi durranásai cikkünkben is szerepelt, nem is véletlenül, ugyanis a hazai közbeszéd egyik legnagyobb eseménye volt még az év első felében, azóta pedig már külföldet és a Netflixet is megjárta a Hunyadi János életét bemutató akció- és erotikadús sorozat. A Bán Mór azonos című könyvsorozatából készült feldolgozásnál még jobban csak a folytatásra voltak kíváncsiak az olvasók.
A témában Robert Lantos, a sorozat producere nyilatkozott még májusban, és a történelem ismerőinek talán nem is lehet meglepő, hogy ki lehet majd a sorozat következő fejezetének a főszereplője.
Könyvek, amiket sosem ununk meg, és minden olvasással valami mást nyújtanak
Nemrég megkérdeztük olvasóinkat, milyen könyveket olvasnak újra szívesen – mutatjuk, milyen válaszok születtek, és további javaslatokat adunk újraolvasásra érdemes történetekre.
Tovább olvasokTalán nem véletlen, hogy erre a listára egy olyan cikk is felkerült, amelyben éppen a ti véleményeteket, olvasási élményeiteket kérdeztük ki. Még az év elején tettük fel a kérdést a közösségi médiában, hogy mik azok a könyvek, amiket többször is érdemes elolvasni, erre pedig rengeteg izgalmas választ adtatok. Legtöbben Szerb Antal Utas és holdvilág című klasszikusát és Mihail Bulgakov Mester és Margarita című regényét mondtátok, de olyan kötetek is helyet kaptak ezen a listán, mint például a Száz év magány, Az ajtó vagy az 1984. Érdekességképpen viszont a ti választásaitok mellé egy külföldi magazin opcióit is beválogattuk, így összevetve a hazai és nemzetközi olvasási trendeket.
Ha éppen egy jó könyvet kerestek, amire el lehet költeni a karácsonyra kapott utalványokat, akkor itt biztosan találtok egyet, amiben nem fogtok csalódni.
Bűnös az anyám is, de nem ő erőszakolt meg
Neige Sinno francia írónőt gyerekkorában a nevelőapja éveken át szexuálisan bántalmazta, újra és újra megerőszakolta. Megpróbálta könyvben leírni a leírhatatlant – díjnyertes irodalmi szenzáció lett belőle.
Tovább olvasokAz idei év egyik fontos szövege Neige Sinno francia írónő Nyomorult tigris című autófikciós könyve volt, amelyben saját tapasztalatait rögzíti szexuális bántalmazásról, családon belüli erőszakról és az ezzel való felnövésről. A kötetet még a nyár elején mutatták be, ahol Ott Anna, Kiss Kornélia és Terék Anna beszélgetett a megrázó kötetről, az erőszak és a hatalom kapcsolatáról, illetve a családi dinamikákról. „Az, hogy a gyerek nem ellenkezik, nem kiabál, nem védekezik, nem jelent beleegyezést, sem tudatos döntést a részéről, hiszen ezt egy gyereken nem lehet számonkérni.
»A gyerekek nagyon lojálisak maradnak azokhoz, akik bántják őket« – mondta a pszichológus, aki szerint evolúciós vonás, belénk van kódolva a szülők iránt érzett hűség, mert gyerekként tőlük függ a túlélésünk”
– írtuk a bemutatóról.
2025 legjobb könyvei 10-1.
Év végi listánk záró része a – szerintünk – legjobb tízzel!
Tovább olvasokMivel mással lehetne zárni ezt a listát, mint egy másik listával? Az idei év legolvasottabb cikkei között természetesen az év könyvei listánk első tíz helyezettjét bemutató cikk is szerepel, rengetegen voltatok kíváncsiak arra, hogy szerintünk mik voltak az idei év legjobbjai. Talán csak kíváncsiságból, esetleg egy jó karácsonyi ajándékötlet reményében vagy olvasói szolidaritásból, de rengetegen kattintottatok. Krasznahorkai, Nádas, Knausgard és Han Kang is sok éves visszatérők már ezen a listán, viszont az első helyet nem sikerült megszerezniük, ezt mi idén Barnás Ferenc Most és halála óráján című regényének adtuk.
Ha pedig magad szeretnél megbizonyosodni arról, hogy jó könyveket válogattunk-e be, akkor itt bele is tudsz olvasni a kötetekbe.
