Talán azt gondolnánk, hogy a magyar történelem kevés érdeklődőt mozgat meg, a Hunyadi mégis bebizonyította, hogy ennek pont az ellenkezője igaz, a sorozat első részére közel egymillióan voltak kíváncsiak. Az elmúlt években egyre jobban megnőtt az igény mind a fantasy, mind pedig a történelmi ihletettségű, cselekményközpontú történetek iránt, a Hunyadi pedig pont jókor volt jó helyen. De ki áll a sorozat alapjául szolgáló könyvek mögött, és miért is ilyen népszerű?
A Hunyadi könyvsorozat atyja Bán Mór, polgári nevén Bán János. Újságíróként, majd sci-fi és fantasy íróként kezdte, a 13 kötetes Hunyadi-sorozata 2008-ban indult a Gold Book kiadónál. Bán a 2000-es évek elején egy kezdő Nemere Istvánra hasonlított, számos zsánerkönyvet publikált a Napóleon korabeli űrtársadalomról szóló sci-fitől a vallási háborúkat idéző nemzetállamok csatáiról szóló fantasy-ig.
De jött a Hunyadi ötlete, a Trónok harcával elterjedő nemzetközi fantasy-láz, majd a tény, hogy szinte alig ír valaki magyar történelmi regényt. Ez pedig sikerre juttatta az írót.
Újságíróból regényíró
Bán újságíróként és szerkesztőként kezdte, több megyei lapnál dolgozott. Az irodalommal aktívabban a 2000-es években kezdett el foglalkozni, ekkor még a Cherubion kiadónál több párhuzamosan futó fantasy és sci-fi könyvsorozaton is dolgozott. Mint például az űrben játszódó háborúkat bemutató Dark Space vagy a Kárpát-medencében játszódó Kárpáthia fantasy sorozat. Ezek a zsánerkötetek, de főleg a Kárpáthia, remek alapot nyújt arra, hogy megtalálja a hangját: jellemzően nagy csatákról írt, több karakteren át vezette a történetet.
Bár már korán érdekelte az írás, először 24 évesen kezdett el aktívan regényen dolgozni, amikor bevonult a seregbe.
Jelenleg közel 50 könyv fűződik a nevéhez.
A tavaly pedig egy gödöllői Grassalkovich-kastély történetét bemutató sorozatba fogott, ami Sisi királyné történetével indult.
Már több könyvön is túl volt, amikor a 2000-es évek végén nekilátott a Hunyadi sorozatnak. Ebben a szóban forgó hadvezér és a 15. századi Magyar Királyság mindennapjait dolgozza fel a mohácsi csatától elindulva, egy romantikus nagyregényt kerekítve a Hunyadi család felemelkedéséből.
Az írás mellett viszont a kultúra más területein is dolgozott: például 2020 és 2023 között az M5 oktatási-ismeretterjesztő-kulturális csatorna igazgatója volt, 2021 óta pedig a Színház és filmművészeti egyetem oktatója. Tavaly októberben Kecskemét alpolgármestere lett.
A Hunyadi-sorozat
2008 és 2023 között Bán Mór 13 kötetet írt a sorozathoz, a legutóbbi az Angyal a kapuk felett címet viseli. A könyvek sikerét jól mutatja, hogy a moly.hu oldalon szinte kivétel nélkül minden könyve 90%-os értékelés felett áll, emberek százai tartják kiváló olvasmányoknak.
Egy 2009-es interjú szerint az első két kötet szinte a megjelenés után pár hónappal azonnal elfogyott. De elég csak beírni az író nevét a YouTube-ra, és rengeteg író-olvasó találkozót, bemutatót találunk, ami önmagában nem egy népszerű műfaj, Bán esetében viszont úgy tűnik, mégis az.
Az irodalmi szaklapokban viszont kevés említést találunk róla, úgy tűnik, a Hunyadi az irodalmi köztudaton kívül mozgott: nem nagyon készültek róla kritikák, recenziók, csak néhány interjút és beszélgetést lehet találni a könyvről, de ott is inkább a szerző kerül a középpontba, mint maguk a művek. De ez nem állította meg a könyvsorozatot abban, hogy jól fogyjon:
Bán Mórnak nem volt szüksége irodalmi visszhangra, az olvasók maguktól rátaláltak.
Egy korábbi író-olvasó találkozón mesélt arról, hogy nem Hunyadi volt az első választás a történelmi regényre. Először Corvin Jánossal, majd Mátyás királlyal foglalkozott, viszont annyi előzetes kérdés merült fel mindkét szereplővel kapcsolatban, hogy érdemesebbnek látta Hunyadiig visszamenni. Jelenlegi tervei szerint pedig amint végez a jelenlegi sorozattal, a két másik történelmi alak is megkapja a maga saját sorozatát. Bán talán a névrokonának, Jókai Mórnak a 100 kötetes teljesítményére utazik.
Mindenki ilyet akar olvasni
De vajon mi lehet a Bán Mór-regények sikerének titka?
Minden bizonnyal a szerző piaci rést talált, ez pedig a magyar történelmi regény.
Mert bárhogy is nézzük, a kortárs irodalmi kánonban szinte alig érdeklődnek a téma iránt, és a klasszikusok közül is szinte csak Jókai Mór maradt fenn, mint a műfaj képviselője. Erről maga a szerző is beszélt egy interjúban: „A kortárs magyar történelmiregény-írók között jószerivel alig akad, aki az úgynevezett kánonból érkezett volna, majd mindnyájan amatőrként, a maguk szorgalmának köszönhetően kerültek a magyar könyvpiacra.”
A könyvpiac pedig itt egy fontos fogalom. Bán esetében nem elsősorban irodalmi, esztétikai szempontokról van szó, hanem hogy nemzetközi és hazai szinten is nagy igény vagy a könnyen olvasható, cselekményközpontú sci-fi és fantasy könyvek iránt (lásd. Trónok harca, Dűne, Fourth Wing stb.). Ehhez pedig társul az, hogy magyar történelemről van szó, ami már csak azért is vonzhatja az olvasókat, mert egyszerre ismerős és új, plusz könnyebb kapcsolódni hozzá, mint egy külföldi történelmi regényhez.
Úgy hiszem, a magyar olvasókban elemi vágy ég, hogy valamiből erőt meríthessenek a hétköznapok küzdelmeihez.
Szerintem minden nép, így a magyar is szívesen olvas ősei helytállásáról. A magyar olvasó szíve is hevesebben dobog, ha magyar győzelmekről olvas, és reményeim szerint elgondolkodik, amikor egy-egy sötétebb időszakhoz érünk: miért alakultak úgy az események, ahogy alakultak” - nyilatkozta Bán korábban a 24.hu-nak.
Egy 2017-es cikkben, ha már történelmi regényről van szó, a 444 utánajárt, hogy mennyire tekinthetőek ezek az írások hitelesnek. Ebből kiderül, hogy Bán leginkább 19. század végi és szocializmus-korabeli írásokat használ, és néhány esetben inkább esszéket, mint tanulmányokat. Persze, a szerző nem kutatást ír, hanem irodalmat, de a félreértések elkerülése végett a 7. kötettől kezdve több helyen is dőlt betűvel szedi azokat a részeket, amiket maga talált ki egy-egy karakter hátteréhez.
Az író a könyv hitelességéről így fogalmazott egy könyvbemutatón: „Mivel ez a kötet egy olyan korszakot dolgoz fel, amely rendkívül jól dokumentált, bármilyen furcsa, a legmeglepőbb részletek egytől egyig valódiak – felelte Bán Mór. –
Régen rájöttem, hogy nincs az az író, aki jobbat tud kitalálni a valódi történeteknél.”
A magyar Trónok harca?
A regényfolyamot feldolgozó Hunyadi sorozat pedig nagy durranás lett: ez lett minden idők legdrágább magyar sorozata, összesen 25,6 milliárd forintból készült. Több külföldi résztvevő is szerepelt a készítésében, mint pl. a magyar származású kanadai producer, Robert Lantos, a német Beta Film és az osztrák közmédia is. A március 8-ai premiert közel egymillióan követték a tévében.
A könyvek már egészen hamar vászonra kívánkoztak, a könyvsorozat filmes jogai állítólag már 2012 körül elkeltek. A Hunyadi-soroztatot viszont csak 2021 után kezdték el forgatni, ezt pedig exkluzív módon az amerikai Variety magazin jelentette be, akkor a sorozat nemzetközi címével, ami a „Rise of the Raven” lett.
A végeredmény pedig nem lett rossz, a látványvilág és a koncepció akár még a nemzetközi streaming-platformokon is megállná a helyét.
Az persze más kérdés, hogy az alkotás milyen közéleti-kulturális kontextusba érkezett, és ennek fényében ki mit gondol róla. Nemrég viszont a sorozat forgatókönyvéből egy önálló kötet is készült, így már szövegváltozatban is olvasható.
A sorozat fogadtatásában nagy hangsúlyt kapott, hogy sok a szexuálisan túlfűtött jelenet került bele, ennek megfelelően március 15-én egy szexmentes verziót is leadtak belőle, hogy minden korcsoport élvezhesse. Érdekesség azonban, hogy a szexualitás nem csak a Trónok Harca-sorozatból szivároghatott át (bár a népszerűséget ez alapozta meg), hiszen Bánk Mór már az első kötetében is sok erotikus jelenetet használt, és célja is volt, hogy úgy ábrázolja a kort, amilyen az valójában lehetett: erőszakos, kegyetlen és szexszel teli.
Hogy a 10 részes Hunyadi sorozat hosszú távon vajon milyen visszhangot hagy majd maga után, az még kérdéses. Az biztos, hogy továbbra is nagy igény van a történelmi és fantasy sorozatokra, akár könyvben, akár sorozatban, és úgy tűnik, a magyar történelmet feldolgozó alkotásokra szívesen adnak állami támogatást is. Így nem kizárt, hogy akár egy második évad is készül valamikor, tekintve, hogy a könyves alapanyag bőven megvan hozzá.
Fotó: Youtube
