Edgar Allan Poe fantáziája és kreativitása nem ismert határokat, szinte játszi könnyedséggel ontotta magából a groteszk, borzongató és mindenféle lelki-testi borzalmat bemutató történeteket, sőt még a krimi műfaját is megalkotta. Viszont a zsenialitáshoz valami más is társult, valami titokzatos és rémisztő. A halálának furcsa körülményein túl több olyan története is van, ami azt sugallja, hogy időutazó lehetett.
Poe 1809-ben született, apja elhagyta, anyja korán meghalt, így árvaként nőtt fel, az írást még a katonai szolgálat alatt kezdte, de hamar rájött, hogy nem való a harcmezőre, idővel csak az irodalomnak kezdett élni. Kiváló kritikus és irodalomszervező volt, költőként és prózaíróként pedig a mai napig ismert.
A titokzatos halál és a misztikus látogató
A titkok viszont átszövik életét. A halála például önmagában elég izgalmas. Poe-ra egy nap eszméletlenül találtak Baltimore utcáin, feltehetőleg leitatták, valaki másnak a ruháját viselte és a kórházban végig egy máig azonosítatlan férfi, egy bizonyos „Reynolds” nevét mondogatta.
Még érdekesebb, hogy egy névtelen figura 75 éven keresztül látogatta a sírt a költő szülinapján és mindig három rózsát és egy konyakot helyezett a kőre.
Írásaiban valami olyasmire volt képes, amire csak nagyon kevesen. Előre ismerte a jövőt. De miért is állíthatjuk, hogy időutazó volt? Ehhez elég három történetét megnéznünk közelebbről.
A tengerész, akit megettek élve
Poe-nak 1838-ban jelent meg az Arthur Gordon Pym, a tengerész című elbeszélése, amely egy tengeren hánykódó hajó történetét mutatja be, A sok napja céltalanul sodródó bárkán zendülés tör ki, sőt, ellátmány hiányában végül arra kényszerülnek a tengerészek, hogy megegyék egyik társukat. Sorsot húznak és egy Richard Parker nevű fiatal srácra esik a választás.
De itt kezd csak igazán érdekes lenni a történet: 1884-ben 46 évvel a regény megjelenése után négy férfi hajótörést szenvedett és reménytelenül hánykolódtak a tengeren. Mivel semmi ételük nem volt, ezért a kannibalizmushoz folyamodtak.
A választásuk pedig egy 17 éves fiúra esett, akit úgy hívtak: Richard Parker.
A hajmeresztő egyezést egy évszázadon át észre sem vették, Parker egyik leszármazottja hívta fel a figyelmet arra, hogy a történet és a valóság mennyire furcsa párhuzamokat mutat.
Jóval az orvostudomány előtt
Hasonló esetet találunk Az üzletember című novellánál. 1848-ban egy vasúti dolgozó, név szerint Phineas Gage súlyos fejsérülést szenvedett munka közben, egy vasrúd teljesen átfúródott a koponyáján, szétroncsolva a frontális lebenyét. Bár túlélte a balesetet, a személyisége teljesen megváltozott. Szocialis készségei romlottak, nehéz természete lett, gyakran ideges és agresszív volt.
Ez volt az első eset az orvostudomány történetében, amit részletesen dokumentáltak és kutattak is.
Phineas Gage, Fotó: Wikipédia
Valahogy Poe mégis előre tudta, hogy mi történik akkor, ha egy vascső kilyukasztja valaki fejét. 8 évvel korábban, 1840-ben Az üzletemben című történetében egy névtelen narrátor arról számol be, hogy fiatalkorában szerzett fejsérülése miatt drasztikusan megváltozott a személyisége, agresszív és kiszámíthatatlan lett.
Poe itt annyira pontosan és részletesen ír az egyes tünetekről, hogy már-már úgy tűnik, mintha előre ismerte volna az orvostudomány felfedezését.
A világ születése
De az író nemcsak a különböző groteszk halál- és balesetekben volt járatos, hanem a fizika és a csillagászat mélyebb összefüggéseiben is.
Ugyanis megjósolta az univerzum létrejöttét 80 évvel korábban, mint hogy azt a tudomány felfedezte volna.
Ez a teljesítmény, amire semmilyen amatőr csillagász nem képes, még komplex távcsövekkel, nemhogy nélküle. Poe-nak mégis sikerült.

Edgar Allan Poe verse inspirálta Nabokovot és Malamudot, megihlette Ravelt és Gauguint, és egy amerikaifoci csapatnak is nevet adott. Megmutatjuk, hogy hangzik A holló, ha Neil Gaiman, Lou Reed, Stan Lee, netán Balsai Móni, David Bowie vagy Miki egér olvassa fel a sorait.
Tovább olvasok1848-ban, egy évvel a halála előtt megalkotta a Heuréka című 150 oldala prózaverset, amiben arról ír, hogy az univerzum egyetlen ősi részecskéből született egy nagy robbanás következtében. De még ennél is tovább megy, választ ad a korban Olbers-paradoxon néven elhíresült logikai problémára, miszerint: hogyan lehet sötét az űrben, ha végtelen számú csillag fénye világítja be? Poe válasza itt is találó: a vers szerint az univerzum tágulása miatt a távoli csillagok fénye még nem érkezett el hozzánk.
Amikor Edward Robert Harrison, brit csillagász 1987-ben publikálta a paradoxont körbejáró könyvét, akkor Poe novelláját is megjelölte a források között, ezzel is jelezve, hogy Poe a modern világ előtt járt.
Vagy tényleg volt egy időutazó gépe. Ezt már csak akkor tudjuk meg, ha a jövőben találkozunk vele.
(Upworthy)
Fotó: Wikipédia