5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

A Netflix Kolumbiában forgatott sorozatot Gabriel García Márquez Száz év magány című regényéből, mi pedig mutatunk öt dolgot, amit lehet, hogy nem tudtál a világhírű alkotásról.

ko | 2024. április 18. |

Szerdán, García Márquez halálának tíz éves évfordulóján mi is beszámoltunk arról, hogy az író Száz év magány című könyvéből sorozat készül. A Netflix már 2019-ben megvette a legendás regény megfilmesítésének jogait, mely a Nobel-díjas író fiainak támogatásával készült el, ugyanúgy, ahogyan utolsó könyvének kiadását is ők engedélyezték. 

gabriel García Márquez
Száz év magány
Ford. Székács Vera, Magvető, 2023, 488 oldal
Gabriel García Márquez: Száz év magány könyv

A sorozathoz készült előzetes megjelenésének apropóján most olyan érdekességeket mutatunk, melyeket nem bitos, hogy tudtál a Buendía család történetét feldolgozó, különleges atmoszférájú kötetről:

A legtöbb példányban eladott spanyol nyelvű könyv a Biblia után

Az 1967-ben kiadott regényt 46 nyelvre fordították le és 50 millió példánynál is többet adtak el belőle szerte a világon. Nemcsak a Száz év magánnyal, hanem többi művével együtt a kolumbiai író ebben a században megelőzte Miguel de Cervantest, a Don Quijote szerzőjét a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók között.

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában
García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

A kolumbiai García Márquez megelőzte Miguel de Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók

Tovább olvasok
 

Márquez nem akarta, hogy filmadaptáció készüljön belőle

Az író úgy érezte, könyvét nem lehet a film nyelvére lefordítani, és nem fér bele egyetlen filmbe, de még talán kettőbe sem. Fiai, Rodrigo és Gonzalo végül eladták a megfilmesítési jogokat, ezért készülhet most egy sorozat a varázslatos regényből. Bár a Szerelem a kolera idején című nagyregényét például megfilmesítették (2007-ben Javier Bardem és Benjamin Bratt főszereplésével), ám amikor a producer, Harvey Weinstein megkereste García Márquezt a Száz év magány kapcsán, akkor kitért az ajánlata elől. 

Megírása előtt a szerző már majdnem feladta az írást 

Ez volt a kolumbiai író ötödik könyve, de annyira el volt keseredve, hogy megalkotása előtt 5 éven át egyáltalán nem írt. Felesége, Mercedes azonban hitt benne, és nemcsak folyamatosan biztatta, hanem arra is ráállt, hogy kenyérkeresővé váljon, míg férje dolgozik. A történet nem hagyta nyugodni az írót, aki mikor végre nekilátott, mindössze tizennyolc hónap alatt befejezte a könyvet.

Márquez világában az a legjobb, hogy el lehet veszni benne
Márquez világában az a legjobb, hogy el lehet veszni benne

95 éve született a kolumbiai Gabriel García Márquez Nobel-díjas író, újságíró, politikai aktivista. Mindenkinek mást kínálnak könyvei, az évforduló pedig jó alkalmat adott arra, hogy felelevenítsük saját irodalmi Márquez-élményeinket.

Tovább olvasok

A regény miatt egy banáncég megváltoztatta a nevét

García Márquez egész életében politizált, és gyakran bírálta a kapitalizmust és a kizsákmányolást. A Száz év magányban leírt gyarmati banángyártó cég olyan egyértelműen a United Fruit Company vállalatra (melyről az író látta, hogy szülővárosában hogyan működött) utalt, hogy a cég végül kénytelen volt átnevezni magát – Chiquita lett az új elnevezésük.

A könyv angol fordítsát szinte jobban szerette, mint az eredetit

A regényt Gregory Rabassa, egy kubai-amerikai irodalomprofesszor fordította angolra, aki hét nyelven tudott, kódokat tört fel a második világháborúban, járt a Fehér Házban és táncolt Marlene Dietrichhel. Egy barátja ajánlotta az író figyelmébe, és ő ragaszkodott is a fordítóhoz, még akkor is, ha egy évet kellett várni a munkájára. Amikor azonban végre megjelent az angol verzió, Márquez azt mondta, hogy jobb, mint az eredeti.

Forrás: Mental Floss

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nézd meg a Márquez Száz év magányából készült sorozat előzetesét!

A Netflix Kolumbiában forgatott sorozatot a Száz év magányból. Mutatjuk a különleges hangulatú előzetest.

...

Márquez fiainak közreműködésével készül az első Száz év magány-sorozat

Negyven éve nyerte el Márquez az irodalmi Nobel-díjat a könyvért, ennek a tiszteletére készül a feldolgozás.

...

A Száz év magány csaknem négyszáz kiadását gyűjtötte össze egy kolumbiai mérnök

Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író Száz év magány című regényét gyűjti tizenhat éve a kolumbiai Jorge Iván Salazar, akinek a tamil, az örmény és az azeri mellett még negyvenöt nyelven van birtokában a regény.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Kiemeltek
...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében