Újra megérkezett az év egyik legfontosabb és legizgalmasabb időszaka: az Ünnepi Könyvhét. Június 11. és 14. között újra könyvekkel, olvasókkal és írókkal telik meg a Vörösmarty tér, ami pedig a nagy forgatagon túl azt is jelenti, hogy sok új megjelenéssel várják az olvasókat. Ha csak a versesköteteket nézzük, az idei év nem volt karcsú: új hangokat és jól ismert alkotókat is találunk. Politika, Lukács György, háború, Isten, cigány mesék, emlékezés, kutya-gondolatok és üresség – csak pár téma az alábbi 12 verseskötetből, amelyben a humor és a trauma egymást váltogatva mutatja fel a magyar nyelv legszebb és legszellemesebb mondatait.
Vida Kamilla: Demográfiai csúcs
Hogyan határozza meg az életünket a politika? Mit jelent anyának lenni egy olyan országban, aminek kilátástalan a jövője? És lehet-e hinni egy szebb jövőben? Ezekkel a kérdésekkel érkezett meg áprilisban Vida Kamilla második kötete, amely a Konstruktív bizalmatlansági indítvány politikai témáit tovább bontogatva az áprilisi országgyűlési választások aprópóján egy igen izgalmas kötetet rakott le az olvasók elé.
Provokatív és árnyalt gondolatok, hol cinikus, hol optimista jövőkép, éles humor és persze a mindezt összefogó lírai leleményesség (olvass bele!).
A szerzővel a kötet kapcsán interjúban is beszélgettünk a Memento Park szocialista szobrai között.
Erdős Virág: Isten
Mit jelent a 2020-as években az Isten fogalma? Milyen hiányt, akaratot vagy igényt fejez ki a mindennapjainkról az, miképpen beszélünk egy mindenható entitásról? Erdős Virág legújabb verseskötete a líra, sőt az emberiség egyik legősibb és talán legtöbbet tárgyalt témájához nyúl: az istenhez. Korábbi közéleti tematikájú kötetei után – mint például a biciklisfutár életét bemutató könnyei című könyve – most a teremtő nyomába ered, hogy hol zavarbaejtő, hol felemelő formában járja körbe Isten és ember kapcsolatát (olvass bele).
De ahogy olvassuk, rádöbbenünk, hogy ez sokkal inkább rólunk, mint az Alkotóról szól.
A kötetet a szerző rajzai egészítik ki.
Veszprémi Szilveszter: Vijjogók
Veszprémi Szilveszter még 2024-ben mesélt nekünk arról, miképpen formálják írásművészetét és gondolkozását a cigány mesék.
A szerző arra vállalkozott akkor, hogy egyszerre idézze meg egy közösség történelmét és kulturális közösségét, miközben a kortárs emberek dilemmáiról is beszél alanyi verseken keresztül.
Ennek érdekében született meg aztán a Vijjogók című kötet, amelyben közösségi traumák és egyéni sérelmek kerülnek párhuzamban, miközben a mesék, átkok, hiedelmek és imák nyelve egy egyszerre régi és örök világot teremt, és az ősi rend kifürkészhetetlen, mégis megnyugtató vonalai rajzolódnak ki (olvass bele).
Bocsik Balázs: Alanyiság és osztálytudat
Az alanyi versekben minden az énről szól, a saját megélésről, tapasztalatról, ez pedig az utóbbi évtized magyar verstermését nagyban meghatározta. Ez persze rengeteg előnnyel és hátránnyal jár, körberajzolja a határait, miközben folyton próbál kitörni belőlük az életesemények el nem apadó mormolásával. Bocsik jól tudja ezt, és a mindennapoknál sokkal nagyobb horizontot céloz meg verseivel.
Ebben a kötetben ott lüktet Esterházy Péter humora és posztmodern öröksége, Lukács György politikaszemlélete, a történelem el nem múló fogaskerekeinek kattogása, és egy traumákkal, irodalmi ambíciókkal teli fiatal felnövéstörténete.
Ljuba Jakimcsuk: Donbaszi sárgabarackok
Donbasz vagy más néven Donyec-medence Ukrajna legkeletibb régiója, egyben pedig a 2014 óta zajló orosz-ukrán háború által legtöbbet súlytott terület, ahol a bombázások, gyilkosságok és eltűnt emberek nemcsak a hétköznapok, hanem a költészet részeivé is váltak. Ljuba Jakimcsuk első magyarul olvasható verseskötete a kortárs ukrán líra egyik fiatal és erőteljes hangját mutatja meg, amely képes olyan látszólag ellentétes fogalmakat összefűzni mint az otthon és megszállt terület, harckocsik és tejbegríz, bombázás és esti mese (olvass bele).
A versekben dadogásokon, szójátékokon és nyelvbotlásokon keresztül bomlik ki egy játékos és bátor nyelv, mintegy kényszerként, hogy megőrülés nélkül legyünk képesek szembenézni a világ összeomlásával.
Számvetés, látlelet és napló egy elmúlt és megszülető világrendről.
Terék Anna: Jég
Hogyan képes a vers utat találni a háború világában? Terék Anna Jég című könyve (olvass bele) 100 év háború és béke történeteit mutatja be verseken keresztül, amelyek hol a Balkánon, hol Amerikában vagy éppen a Vajdaságban játszódnak. 1920 és 2020 között járunk a Délvidék tragikus eseményei megszilárdítják és képet adnak a fájdalomnak: folyton változó országhatárok, örök hontalanság és váratlan idegenségérzet a saját otthonunkban, az erőszakról nem is beszélve.
Terék nagyszabású versesregénye Erzsébet és János szerelméből kiindulva követi végig egy szétszakadó család és ország történetét, amelynek a végén csak emlékek és a nyelv marad.
A kötet korábban a hét könyve volt, illetve a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon tartott bemutatóról is beszámoltunk.
Kovács Edward: A másik éj
Hol ér össze az emlékezés és elmúlás, milyen határokat tudunk kijelölni az emlékeken belül? Kovács Edward verseskötete egy filozófiai útra hív, amelyben a mindennapi reflexeink, traumáink és álmaink időszerűtlen, időn kívüli egységbe rendeződnek, hogy elérjenek a végső sötétséghez.
De mit találunk ebben a sötétben? Hol az a fény, amivel utat találunk benne?
Erre nincs konkrét válasz, mindenkinek magának kell megtalálnia. Kovács versei mitikus történeteken, filozofikus gondolatmeneteken és érzéki tapasztalatokon keresztül vezeti olvasóját, hogy a néhol ritmikus, emelkedett és nemegyszer liturgikus hangoltságú versek megnyissák az utat a meditáció, a prédikáció és az ima univerzális tapasztalatához (olvass bele).
Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma
El lehet-e mesélni Jézus és a kereszténység történetét egy kutya szemszögéből?
Schein Gábor verseskötete egy igen bravúros történetet tár az olvasója elé: főszereplője Jácint, a kutya, aki Názáretben szegődik Jézus mellé, hogy kísérje az utján.
Persze, állati jelleméből kifolyólag nem érti az emberi szavakat vagy gesztusokat, a maga benyomásai szerint értelmezi és látja a világot, más-más dolgokra és jelenségekre felfigyelve, mint ahogy azt egy ember tenné (olvass bele). De a kötet csavar egyet a történeten, ugyanis Jácint lejegyzett kalandjai Godova Sándor, az egykori dél-amerikai teológuson és Schein Gábor jóbarátján keresztül érkezik meg a szerzőhőz, aki kommentekkel és jegyzetekkel egészíti ki a kutya evangéliumát. Mellette pedig egy barátság története is kirajzolódik.
Korsós Gergő: Szomorújáték
Mihez kezd a költő, ha már a költészet is csak árnyéka tud lenni önmagának? Mond-e még valamit nekünk a katarzis vagy a szüntelen fogyasztás világában a beteljesülés és felszabadulás, vagy helyettük csak a folyamatos ki nem elégülés és üresség marad? Korsós Gergő egy mindennapi, de annál jelentősebb problémával néz szembe, miszerint el tudjuk mondani az érzéseinket, le tudjuk írni a világunkat, sőt még úgy is tudunk tenni, mintha ez jelentene bármit is, de valójában már képtelenek vagyunk átélni.
A hiány nem ideiglenes és egyedi, hanem általános és mindenben érzett léttapasztalat.
Korsós pedig ehhez jól válogatja a nyelvi készletét, az internetes és popkulturális nyelv, az abszurd és humoros képek önmagukat mutatják fel, tükröt a kiéhezett fogyasztónak.
Purosz Leonidasz: Honvágy
A honvágy a nosztalgia mellett talán az egyik legösszetettebb emberi érzés, mivel egyszerre ébreszt rá minket arra, hogy nem jó helyen vagyunk, miközben felidézi az egykori emlékek és helyszínek kellemes nyugodtságát és kényelmét. Idegenség és rossz közérzet követi, amivel gyakran nehéz mit kezdeni.
Purosz Leonidasz könyvében a honvágynak egynél több arca van, ugyanúgy megjelenik a kényszerrel elhagyott haza, a felfedezésre váró ismeretlen, és az irodalmi közösség működése vagy működésképtelensége.
Mindeközben pedig a versekben ott dolgozik a férfiszerepekkel való szembenézés, egy emigráns görög család magyarországi letelepedésének története és a soha el nem múló idegenség (olvass bele).
Rostás Mihály: Módszerek a kazal öngyulladásának megelőzésére
Álmok és klasszikusok, káromkodások és olcsó slágerek, természetfilmek és falusi legendák, felhalmozott hazugságok és visszafoghatatlan őszinteség, ezek a párhuzamosok szövik keresztül-kasul Rostás Mihály első verseskötetét, amelyben a sportcsarnok mellé munkásszálló, a menetrendszerűen közlekedő troli mellé pedig Szoboszlai, Spar és Karmelita terem.
Egy titkos, mégis ismerős világba csöppenünk, a történetet nem ismerjük, részleteit is csak töredékeken és félbehagyott mondatokon keresztül érthetjük meg, mégsincs hallgatás, az elsüllyedt generációkról egy hang kényszeresen és leállíthatatlanul beszél tovább, csak oda kell hallgatnunk rá.
Seres Lili Hanna: Istenek a körfolyosón
Hogyan kerülnek a görög istenek Erzsébetváros közepébe? Seres Lili Hanna második verseskötete egyszerre működik szerelmeslevélként a gyerekkorhoz és a 7. kerülethez, miközben egy sokszínű világot illeszt rá a jól ismert budapesti mindennapokra.
A kötetben egyszerre ér össze James Joyce, Walter Benjamin és Borbély Szilárd, az ókori irodalom és a hétköznapok nyelve.
Seres számára fontos kérdés volt a kötet írásakor, hogy mit jelent a városi identitás, miként lehet hozzá kapcsolódni, és összességében hogyan alakul ki az emberben. Erről a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon is mesélt a kötet bemutatóján.
