Grecsó: Nagy tétekről csak álarc nélkül lehet beszélni - Összekötve

Grecsó: Nagy tétekről csak álarc nélkül lehet beszélni - Összekötve

A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb prózaírójáról, Grecsó Krisztiánról viszonylag kevesen tudják, hogy költőként indult. Ismertségét a Pletykaanyu alapozta meg, a legnagyobb szakmai sikere a Mellettem elférsz című regényért kapott Aegon Irodalmi Díj volt, könyveit nagy példányszámban szeretik az olvasók. A Libri irodalmi díjra jelölt Vera című regénye után idén februárban Magamról többet címmel jelentetett meg a Magvető Kiadónál verseskötetet. A szerző 19 év után tért vissza a vershez, a Magamról többet című kötetről, lírai hangjának újrafelfedezéséről és ezt ösztönző tapasztalatairól: betegségéről és apává válásáról mesélt a Könyves Magazin naponta jelentkező online beszélgetéssorozatában. A költői visszatérésről, a Libri irodalmi díjra jelölt Vera című regényéről, most kibontakozó gyermekverseiről és jövőbeli terveiről is beszélt az Összekötve keddi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 01. |


  • Korábbi költői munkái nem köszönnek vissza az új versekben. Pályája kezdetén összesen három kötetet írt: 23 éve jelent meg az Angyalkacsinálás, amelyet négy évvel később, a kereskedelmi forgalomba nem került Caspar hauser című követett. Visszatekintésében a szerző felidézte az internet korai időszakát, amikor még a kollégiumi számítógép ftp-szerveren küldte el verseit az azóta már sajnos megszűnt JAK-füzetek sorozatba. 
  • Ezután, egészen a Rájátszás produkció indulásáig nem írt verset. Az új médium hatására nyúlt vissza először a megzenésíthető, kötöttebb formákhoz.
  • A Magamról többet című kötetben megjelenő hang radikálisan új: korábbi munkáihoz képest is sokkal alanyibb, személyesebb írásokkal találkozunk.  A régi verseire jellemző tárgyias megszólalás teljesen kikopott belőle, ez a hang a költő számára már teljesen elveszett. 
  • Egyedül a költészeten keresztül tudta a betegség traumáját kibeszélni, feldolgozni. Ebben az időszakban talált rá Babitsra, akit, sokakhoz hasonlóan, korábban ő sem tudott teljesen megérteni, értékelni. A közös tapasztalattal, a betegség és a némaság megélésével átértelmeződött számára a nagy költő munkássága, és a rá jellemző, alázatos, könyörgő hang.
  • A szerencsétlen sorsközösség hatására merült bele Babits történetébe. Megszállottan kutatta a költő életét, akinek hangját az elsők között rögzítették, és akinek írásaiban némaságának tanúsága, sőt svédországi kezelő intézetében még betegségének tényleges nyomai is fennmaradtak. Ez a kutatómunka pedig egyfajta terápiának bizonyult abban a realitását vesztett, abszurd élethelyzetben, amelyben a korábbi életének valóságát csak annak perfériájáról követhette.
  • A betegség megélésében és a jelenlegi helyzetben van egyfajta párhuzam: ez is az  egymás való elszakítottság, a saját valóságunkba zárkózás időszaka, most mégsem vagyunk teljesen egyedül, nem kell a passzívan, kívülállóként szemlélnünk, ahogy a világ megy tovább nélkülünk.
  • Bár kevésbé radikálisan, de nemcsak költészetében, hanem prózaíróként is új hangot keres. Ennek első lenyomata az az Index.hu-n jelentkező tárcasorozat is, amelyben az egyszer széttartó, máskor pedig épp egymást keresztező történetekkel mutatja be a pillangószárny-effektust, a sors szövedékeinek változatosságát.
  • A Magamról többet című kötetben radikálisan szokatlan módon közelített a korábban prózáiban kiépített személyes, lírai világához. Ezzel az új hanggal, a költői formában tudott csak kellően mélyre fúrni ahhoz, hogy őszintén, álarc nélkül beszéljen a hatalmas tétekről, a félelem, a féltés és az öröm radikális megéléséről.
  • Az új kötetben megjelennek az apaság versei is. Ez a hatalmas élmény az ember egész létezését megváltoztatja, mégsem tudunk beszélni róla, nincsenek rá szavaink, fordulataink. A apaság feldolgozásának a magyar irodalomban sincs különösebb hagyománya, ami bizonyos szempontból nagy szabadságot adott: sok más témával szemben az apaságé, a szülővé válásé nincs nyelvileg leuralva. Élve az újszerűség szabadságával ő az események azonnali narrálásával dokumentálta élményeit.
  • A versírás mellett a prózai alkotómunkát sem hanyagolta el: a tavaly megjelent Vera című regénye az idei Libri irodalmi díj 10-es listájára került fel. A közönségdíjra az olvasók május közepéig itt szavazhatnak.
  • A versekre jellemző közelítéssel szemben az új prózát látszólag távolítás jellemzi, ez azonban csak a felszínen igaz: A szereplők, helyzetek tényleg eltérnek a Grecsónál korábban megszokottól, de a mélyebb rétegek gerincét továbbra is a traumák, a transzgenerációs élmények adják. A Verában egy központi problémahelyzetet akart kibontani: Hogyan válhat hőssé egy kislány annak megértésével, hogy nem lehet mindig igazat mondani, annak ellenére is, hogy az ő közvetlen traumája éppen az, egy hazugság.
  • A regénnyel kapcsolatban a mai napig rengeteg levél: kérdés, visszajelzés érkezik hozzá. A meghatóan sok olvasói értelmezés foglalkozik a címszereplő, Vera sorsával: vajon meghal-e a kislány a történet végén. Legtöbben amellett érvelnek, igen, jóllehet a szerző szerint a történet legalább három lehetséges végkifejlettel zárulhat. 

  • A Jelmezbál az a központi novelláskötet, amelyhez a Vera is kapcsolódik. Ennek  világából, könnyen elképzelhető, hogy egy önálló univerzum is kiépül majd. Már dolgozik kapcsolódó történeteken, ötletekben, inspirációban nincs hiány.
  • Az apaság élményének újdonsága a gyermekversek felé fordulás is. Esetében ezek nem azonosak a hétköznapokban kislányának improvizált mondókákkal, hanem a hagyományos versekhez hasonlóan, de sokkal vidámabb hangulatban íródnak. Az alkotási folyamat szokatlansága, hogy sokat jegyzetel, egy-egy hirtelen felbukkanó jó rímet vagy témát azonnal rögzítenie kell. Műveit leginkább a gyermeki nézőponttal és egyszerű témákkal dolgozó kortárs magyar gyermekirodalom és a kicsikre felnőttként tekintő svéd típusú gyermekversek inspirálták.
Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Grecsó Krisztián gyerekverseket ír a karantén alatt

Mit csinálnak az írók a karantén alatt, mit olvasnak, és min dolgoznak éppen? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Nyáry Krisztián új beszélgetéssorozata, amelynek Grecsó Krisztián volt az első vendége.

...
Nagy

Grecsó Krisztián: Szeged egy vágyott szerelem [videó]

...
Nagy

Grecsó Krisztián a gyerekkori szorongást átadta a regénybeli Verának

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...