- Korábbi költői munkái nem köszönnek vissza az új versekben. Pályája kezdetén összesen három kötetet írt: 23 éve jelent meg az Angyalkacsinálás, amelyet négy évvel később, a kereskedelmi forgalomba nem került Caspar hauser című követett. Visszatekintésében a szerző felidézte az internet korai időszakát, amikor még a kollégiumi számítógép ftp-szerveren küldte el verseit az azóta már sajnos megszűnt JAK-füzetek sorozatba.
- Ezután, egészen a Rájátszás produkció indulásáig nem írt verset. Az új médium hatására nyúlt vissza először a megzenésíthető, kötöttebb formákhoz.
- A Magamról többet című kötetben megjelenő hang radikálisan új: korábbi munkáihoz képest is sokkal alanyibb, személyesebb írásokkal találkozunk. A régi verseire jellemző tárgyias megszólalás teljesen kikopott belőle, ez a hang a költő számára már teljesen elveszett.
- Egyedül a költészeten keresztül tudta a betegség traumáját kibeszélni, feldolgozni. Ebben az időszakban talált rá Babitsra, akit, sokakhoz hasonlóan, korábban ő sem tudott teljesen megérteni, értékelni. A közös tapasztalattal, a betegség és a némaság megélésével átértelmeződött számára a nagy költő munkássága, és a rá jellemző, alázatos, könyörgő hang.
- A szerencsétlen sorsközösség hatására merült bele Babits történetébe. Megszállottan kutatta a költő életét, akinek hangját az elsők között rögzítették, és akinek írásaiban némaságának tanúsága, sőt svédországi kezelő intézetében még betegségének tényleges nyomai is fennmaradtak. Ez a kutatómunka pedig egyfajta terápiának bizonyult abban a realitását vesztett, abszurd élethelyzetben, amelyben a korábbi életének valóságát csak annak perfériájáról követhette.
- A betegség megélésében és a jelenlegi helyzetben van egyfajta párhuzam: ez is az egymás való elszakítottság, a saját valóságunkba zárkózás időszaka, most mégsem vagyunk teljesen egyedül, nem kell a passzívan, kívülállóként szemlélnünk, ahogy a világ megy tovább nélkülünk.
- Bár kevésbé radikálisan, de nemcsak költészetében, hanem prózaíróként is új hangot keres. Ennek első lenyomata az az Index.hu-n jelentkező tárcasorozat is, amelyben az egyszer széttartó, máskor pedig épp egymást keresztező történetekkel mutatja be a pillangószárny-effektust, a sors szövedékeinek változatosságát.
- A Magamról többet című kötetben radikálisan szokatlan módon közelített a korábban prózáiban kiépített személyes, lírai világához. Ezzel az új hanggal, a költői formában tudott csak kellően mélyre fúrni ahhoz, hogy őszintén, álarc nélkül beszéljen a hatalmas tétekről, a félelem, a féltés és az öröm radikális megéléséről.
- Az új kötetben megjelennek az apaság versei is. Ez a hatalmas élmény az ember egész létezését megváltoztatja, mégsem tudunk beszélni róla, nincsenek rá szavaink, fordulataink. A apaság feldolgozásának a magyar irodalomban sincs különösebb hagyománya, ami bizonyos szempontból nagy szabadságot adott: sok más témával szemben az apaságé, a szülővé válásé nincs nyelvileg leuralva. Élve az újszerűség szabadságával ő az események azonnali narrálásával dokumentálta élményeit.
- A versírás mellett a prózai alkotómunkát sem hanyagolta el: a tavaly megjelent Vera című regénye az idei Libri irodalmi díj 10-es listájára került fel. A közönségdíjra az olvasók május közepéig itt szavazhatnak.
- A versekre jellemző közelítéssel szemben az új prózát látszólag távolítás jellemzi, ez azonban csak a felszínen igaz: A szereplők, helyzetek tényleg eltérnek a Grecsónál korábban megszokottól, de a mélyebb rétegek gerincét továbbra is a traumák, a transzgenerációs élmények adják. A Verában egy központi problémahelyzetet akart kibontani: Hogyan válhat hőssé egy kislány annak megértésével, hogy nem lehet mindig igazat mondani, annak ellenére is, hogy az ő közvetlen traumája éppen az, egy hazugság.
- A regénnyel kapcsolatban a mai napig rengeteg levél: kérdés, visszajelzés érkezik hozzá. A meghatóan sok olvasói értelmezés foglalkozik a címszereplő, Vera sorsával: vajon meghal-e a kislány a történet végén. Legtöbben amellett érvelnek, igen, jóllehet a szerző szerint a történet legalább három lehetséges végkifejlettel zárulhat.
- A Jelmezbál az a központi novelláskötet, amelyhez a Vera is kapcsolódik. Ennek világából, könnyen elképzelhető, hogy egy önálló univerzum is kiépül majd. Már dolgozik kapcsolódó történeteken, ötletekben, inspirációban nincs hiány.
- Az apaság élményének újdonsága a gyermekversek felé fordulás is. Esetében ezek nem azonosak a hétköznapokban kislányának improvizált mondókákkal, hanem a hagyományos versekhez hasonlóan, de sokkal vidámabb hangulatban íródnak. Az alkotási folyamat szokatlansága, hogy sokat jegyzetel, egy-egy hirtelen felbukkanó jó rímet vagy témát azonnal rögzítenie kell. Műveit leginkább a gyermeki nézőponttal és egyszerű témákkal dolgozó kortárs magyar gyermekirodalom és a kicsikre felnőttként tekintő svéd típusú gyermekversek inspirálták.
