- Éppen száz éve írták alá a trianoni békeszerződést így Nagy József rögtön azzal indította beszélgetést, mit csinál az aláírás pontos pillanatában (azaz 16.30-kor) a történész. Ungváry elmondta, hogy ő biztosan meg fog állni, hiszen abban az időpontban beszédet tart a 9. kerületben, ahol egy installációt adnak át: 100 fát ültetnek el, amelyeket határon túli magyar városok neveivel címkéznek fel.
- Nagy József Ungváryt „a magyar Horthy-kutatás Liszt Ferenceként”, illetve állócsillagaként vezette fel, majd idézett egy minapi facebook-posztjából, amelyben a történész azt írta, hogy az egykori kormányzót bár sok ponton rokonszenves, ugyanakkor kicsit ostoba, ezzel együtt belső értékrenddel rendelkező figurának tartotta az 1944-es szerepléséig, véleménye pedig annál rosszabb lett róla, minél többet foglalkozott vele. Erre reflektálva Ungváry elmondta, rokonszenves vonásnak találta Horthy antikommunizmusát, hozzátéve: bizonyos mértékig a modernitásellenességéből is adódott, hogy antifasiszta volt. Nem rokonszenvezett annyira Hitlerrel sem, nem volt sohasem felhőtlenül pozitívan elfogult a németekkel szemben. Ennek viszont nagyrészt rasszista okai voltak: „Horthy nem demokratikus alapon tartott Németországtól, hanem mert faji veszélyt látott bennük”.
- Ungváry szerint voltak Horthynak korlátai, amelyek bizonyos döntésektől néha meg tudták óvni. A problémát viszont azt jelenti, hogy például Horthy antiszemitizmusának milyen következményei lettek. Ungváry szerint Horthy konkrétan elhitte a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, ami „olyan szintű szellemi lesüllyedés, ami egy magyar államférfihoz méltatlan”.
- Ungváry a kötetet nem írta volna meg, ha számos kollégája, elsősorban Turbucz Dávid, ne foglakoztak volna Horthyval már korábban is nagyon intenzíven. Az új könyv nem is új levéltári forrásokat tárt fel, hanem új szempontrendszer alapján összegezte a Horthy-kutatás jelenlegi állását. Így a könyv legfontosabb újdonsága a kérdésfeltevésben keresendő.
- Emellett új elemként említette azt a részt, amely a kegyelmezési jogkört, a mentesítés kérdését járja körül. Ez azt kutatja, pontosan hogyan történt a kegyelmezés, mi volt a menete, mennyire slendriánul kezelték ezt az ügyet, ami számára is újdonság volt. Fontos dokumentum volt annak a jegyzőnek a visszaemlékezése, aki 1944-ben a mentesítéseket intézte. Ez a Veritasnál jelent meg, de nem kapott kellő figyelmet, holott megrázó dokumentum.
- Ungváry elmondta, hogy Horthy Miklós emlékiratait nagymértékben nem a volt kormányzó, hanem a menye írta. Sokan igaznak hiszik, ami ott le van írva, de ez nem így van: „Ez egy utólagos, rehabilitáló céllal írt szöveg”.
Ungváry Krisztián: Horthyban az a legfélelmetesebb, hogy nem értett semmit - Összekötve - Könyves magazin
Horthy Miklós - A kormányzó és felelőssége 1920-1944 címmel jelent meg Ungváry Krisztián legújabb kötete. Ebben mintegy a vádlottak padjára állítja a történelmi emlékezetben jelentős államférfiként ábrázolt politikust. A szerző a június elején online megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztiválon mutatja majd be kötetét, amelynek kapcsán most saját Horthy-képének átalakulásáról, az egykori kormányzó politikai inkompetenciájáról, illetve ennek következményeiről is beszélt az Összekötve hétfői műsorában.
- Az általános kegyelmi jogkörre Ungváry szerint Horthynak saját pozíciója tisztára mosása miatt volt szüksége, hiszen a különítményesei részben a kormányzó személyes felbujtására gyilkoltak. Annak érdekében, hogy az általa felbujtott személyeket ne ítéljék el és ne valljanak rá, szüksége volt erre a jogkörre: „Ezt szerintem nem legitimálja semmi”.
- A szelektív kegyelmezési politika nem ért véget 1922-ben, a negyvenes években is vannak nyomai. Ungváry Hámori Károly esetét hozta fel példaként, aki zászlósként szolgált a határvadászoknál, 1941-ben pedig parancsot adott a Magyarországról a Szovjetunióba menekülők agyonverésére. Horthy fontosnak tartotta, hogy Hámori kegyelmet kapjon, mert azt gondolta, a nyilvános tárgyalás ártana a honvédség tekintélyének: „Olyan szörnyű bűnről van szó, aminek az elkövetőjét nem lett volna szabad simán futni hagyni. Márpedig itt ez történt.” Ha ekkor ennyire kényes volt a kormányzó a pedigréjére, akkor 1942-ben miért nem volt kényes arra, hogy egy csomó embert egzisztenciálisan teljesen tönkretesznek a magyar jogszabályok? – tette fel a kérdést Ungváry.
- Nagy József utalt Edmund Veesenmayerre (Hitler teljhatalmú megbízottja Magyarország német megszállása után – a szerk.), aki szerint Horthyn a háború utolsó éveiben már a szenilitás jelei mutatkoztak. Ungváry viszont a jóra való restséget emelte ki, és azért nem gondolja, hogy Horthy ekkor már szenilis lett volna, mert voltak pillanatok, amikor adott esetben jó döntéseket is hozott. „A világos pillanatok és az elmebaj váltakozik ebben az emberben” – vélte Ungváry, aki kiszámíthatatlannak nevezte a volt kormányzót, és szerinte felmerül a kérdés, hogy egy ilyen kvalitású ember hogyan lehetett államfő.
- Arra a kérdésre, hogy hány szobrot állítana Horthynak, Ungváry azt válaszolta, hogy nullát: „Közterületen közpénzből nem jár szobor egy ilyen embernek”.
Ungváry Krisztián Horthy felelősségét elemzi - Könyves magazin
Éppen száz esztendeje annak, hogy 1920 márciusában Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Személye és közel negyedszázados regnálása körül azonban mind a mai napig komoly emlékezetpolitikai és közéleti viták dúlnak. Hívei szerint ő konszolidálta az országot, mindent megtett azért, hogy Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki a háborúból, ráadásul a magyar zsidóság egy részének megmenekülése is neki köszönhető.
- Nagy felidézte, hogy Orbán Viktor 2017-ben kivételes államférfinak nevezte Horthyt, mire Ungváry azt mondta, hogy szerinte a miniszterelnök eléggé olvasott és rendkívül tudatos: mint a hamelni patkányfogó sajátos muzsikával magához édesgeti a választókat, mert tudja, hogy rezonálni fog, ha a nemzeti ártatlanságot, az ország áldozatszerepét emeli ki. Szerinte Horthy is ennek a szimfóniának egy alakja, és amikor a miniszterelnök Horthyt dicséri, nem azért teszi, „mert van egy történelmi meggyőződése”, hanem egyértelműen szavazatokat akar szerezni: Orbán Viktor szerinte pontosan tudja, ki volt Horthy, éppen ezért még súlyosabb a kijelentése.
- Vajon máshol tartana az ország, ha Horthy okosabb, tisztességesebb lett volna? Ungváry szerint nagyon máshol tartana, főleg a jobboldala. Szerinte nem lehetett volna megúszni több 100 ezer halottat a második világháborúban, de ha 1944 októberében Horthy nem kapitulált volna, hanem hősi halált hal a saját palotáját védve kétszáz testőrrel, ma valóban lenne egy több méter magas szobra közterületen („én is vinnék rá virágot”), ráadásul a mai jobboldalban kevesebb frusztráció, önbecsapás lenne. Ez esetben ugyanis lett volna egy olyan alakja, akire fel lehet nézni, hiszen Horthy a saját bűneit is jóvátette volna, ha így hal meg. Ungváry példaként Nagy Imrét hozta fel, aki egy moszkovita kommunista volt, ma mégsem gyűlölik, hiszen halálával megváltotta saját magát.
