Mit kell tudni Ocean Vuongról?
Vuong 1988-ban Saigon mellett egy rizsföldön született Vinh Quoc Vuong néven. A manikűrösként dolgozó anyja le akart menni a tengerpartra, de a beach szót bitchnek ejtette, ezért azt javasolta neki az egyik vendége, hogy mondjon inkább óceánt. Majd új nevet adott a fiának. Nehéz elhinni, hogy Vuong 11 éves koráig nem olvasott, majd 28 évesen, 2016-ban ő volt a második költő, aki elnyerte a T.S. Eliot-díjat a legjobb első könyvért, ami egy verseskötet volt, Night Sky with Exit Wounds.
Hiába csak egy pályakezdés lehetséges, Ocean Vuong debütált már költőként, majd prózaíróként. A két terület különbözik egymástól, de esetében szorosan összefügg a kettő. Ahogy a verseibe beköltöznek a személyes élettörténet elbeszélhetőségének kérdései, úgy a prózájának természetes része a sokszor elemelt, költői hang. Nem a különbségtevés a fontos, hanem az a nyelv, ahogy Vuong keresi az utat kérdéseinek, történeteinek, problémáinak megszólaltatásához. Testről, queerségről, erőszakról, az amerikaiak vietnámi háborújáról. A regény pedig Vuong egyik verséből kapta címét.
Miről szól a Röpke pillanat csak földi ragyogásunk ?
Ocean Vuong első regénye úgy mesél el egy coming-of-age történetet, hogy közben egy töredékes családregénnyé válik, amiben a Kiskutya nevű elbeszélő édesanyjának és nagyanyjának történetét is megismerjük. A nagymama, Lan szexmunkával élte túl a háborút Vietnámban, az egyik kuncsaftja egy amerikai katona volt, akitől Rose született, és akit emiatt a háborút követő időszakban hátrányosan megkülönböztettek. Kiskutya Vietnámban született, babaként került Hartfordba a 90-es években, ahol a körömszalonban dolgozó, iskolázatlan anyja és a varázsvilágban élő nagymamája nevelte. Az emlékek hol színesek, hol szürkék, hol nincsenek, ahogy például a skizofrén Lan nagyinál, aki sokszor alig emlékszik valamire. Az apafigura leginkább egy árnyékként jelenik meg az elbeszélésben, érezni, hogy bizonyos megvilágításokban elárulja, lebuktatja az árnyék, de önállóan nincs jelen, ami nem csoda, hiszen utoljára akkor lehetett látni, amikor a rendőrség elvitte, miután megverte az anyját.
Ha a háború beköltözik, soha nem hagy el - Könyves magazin
Az első negyedév legérzékenyebb, legköltőibb, legkülönösebb regényét egy vietnámi származású amerikai szerző, Ocean Vuong szállította, akinek Röpke pillanat csak földi ragyogásunk című könyve egyszerre meséli el egy migránscsalád történetét, beszél a szerelemről, az anya hiányáról és mutatja meg költőien saját másságát.
Miért érdemes elolvasni?
A sokszor költőien vagy meseszerűen hömpölygő mondatok, amiket Varga Zsuzsanna fordító magával ragadóan ültetett át magyarra, nem elfedik, hanem felerősítik, hogy a connecticuti Hartfordban élő Kiskutya története mindig arról a másságról szól, ami a többség számára nem az érdekes vagy különleges jelzőkkel párosul, hanem az elkülönböződéssel, a kirekesztéssel. Hol vietnámi származása, hol homoszexualitása miatt, de nem képes feloldódni, megmarad különbözőnek.
Hallgassátok meg Röpke pillanat csak földi ragyogásunkhoz készült lejátszási listát itt!