Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy írjon egy kisregényt (vagy novellát), amiben majdnem 250 oldalon ostorozza az ipart és az érzelmi fejlődésben megrekedt rajongókat – miközben persze napnál világosabb, hogy ő maga mennyire szereti a képregényt. A Megvilágosodások a hét könyve.

Sándor Anna | 2024. február 26. |
ALAN MOORE
Megvilágosodások
Ford. Tamás Gábor, Roboz Gábor, Gabo, 2023, 472 oldal
-

„Szerintem komoly és aggasztó következményekkel jár a jövőre nézve, ha felnőttek milliói állnak sorba Batman-filmekért. Mert ez a fajta infantilizáció ‒ az egyszerűbb idők, egyszerűbb valóságok iránti vágy ‒ gyakran a fasizmus előfutára lehet” – idézte fel Alan Moore azt a 2011-es kijelentését, amivel képregény- és szuperhősfilm-rajongók tömegeit háborította fel. Bő tíz éve a két képregényes óriás, a Marvel és DC filmes univerzumépítési lázban égett, a mozikat elöntötték a maszkos igazságosztók. 

Az, hogy a fenti kritika éppen a két lábon járó képregényes legendától érkezett, a rajongóknak felért egy tőrdöféssel. 

Ezt a részt akkor olvasd el, ha nem tudod, miért olyan nagy szám Alan Moore

Moore munkásságának tükrében egyáltalán nem meglepő a véleménye: azon alkotók közé tartozik, akik a nyolcvanas évek folyamán elementáris erővel újították meg a képregényt. Érettebbé és sötétebbé formálták annál, mint hogy csak a gyerekkori fantáziák beteljesítője legyen, és a nagyközönség számára is egyértelművé tették, hogy a médium alkalmas az emberi drámák reflektált bemutatására.

Először is, Moore volt az első angol, aki fajsúlyos karaktereken dolgozhatott az Egyesült Államokban. A DC égisze alatt írt sztorit Supermannek (Whatever Happened to the Man of Tomorrow?) és neki köszönhetjük A gyilkos tréfát, amiben pszichológiai alapú előtörténetet adott Batman ősellenségének, Jokernek. Ezzel a darabbal a szakmai és rajongói elismeréseken túl rendezők sorát inspirálta Tim Burtontől (Batman, 1989) Christopher Nolanen át (A sötét lovag, 2008) Todd Phillipsig (Joker, 2019).

Alan Moore élete első műve A hamelni patkányfogó átirata volt nyolcévesen
Alan Moore élete első műve A hamelni patkányfogó átirata volt nyolcévesen

Októberben érkezik az első novelláskötete, az Illuminations.

Tovább olvasok

Ám ami még fontosabb, a kiábrándult, cinikus vagy éppen elembertelenedő egykori hősök sorát felvonultató Watchmennel (1986-87) elemeire szedte az úgynevezett képregényes ezüstkor szuperhősös zsánerét, kíméletlenül bemutatva annak önellentmondásait és megkérdőjelezhető konvencióit.

Mellettük letette az asztalra a disztópikus elnyomó rezsim elleni lázadásról szóló V mint vérbosszút (1982-88), a Hasfelmetsző Jack-gyilkosságokat újragondoló A pokolbólt (1989-1998), vagy a 19. századi regényalakokkal és zsánerekkel zsonglőrködő Különleges úriemberek szövetségét (1999-2019). Ezek mostanra magától értetődően kapnak helyet a valaha készült legjobb képregényeket felvonultató listákon, alátámasztva, hogy Moore esetében nem zsurnalizmus olyan jelzőket használni, mint a legendás vagy a kultikus.

Szex Apokalipszis idején, avagy Moore rákapcsol

Az idén 71 éves Moore 2019-ben jelentette be, hogy felhagy a képregényírással, amit azzal magyarázott, hogy bár imádja ezt a médiumot, számára elviselhetetlenné vált a képregényipar és a hozzá kapcsolódó jelenségek.

A saját alkotói nyughatatlanságát persze jól illusztrálja, hogy pénteken arról adtunk hírt, hogy mégis megjelentet egy utolsó képregényt, vagy hogy magával a történetmondással egyáltalán nem állt le, csak médiumot váltott.

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik
Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

A Watchmen és A pokolból szerzőjének misztikus és hátborzongató alkotására októberig kell várni.

Tovább olvasok

A 2016-os, kísérleti regénymonstruma, a több mint ezeroldalas és egymilliós szavas Jerusalem után tovább játszott a próza lehetőségeivel: a 2022-es Megvilágosodások tavaly év vége óta magyarul is olvasható, és elvileg érkezik majd egy fantasy sorozata is Long London címmel.

A Megvilágosodások kilenc szöveget tartalmaz, ezek közül öt korábbi megjelenés, négyet viszont az elmúlt három évben írt, ez utóbbiak közé tartozik a kisregény is (már ha az, de erről még lesz szó), ami a kötet legérdekesebb darabja.

Emellett persze valamennyi hű tükre Moore felfedező kedvének. A Gyíkparadoxon (ford. Roboz Gábor) például egy bordélyban mesél szerelmi bosszúról és barátságról. És miközben tartalmi meglepetést nem okoz, jó bevezető Moore – érthető módon – vizuálisan is erőteljes, érzékletes írói univerzumába. A Legenda sem (ford. Tamás Gábor) szórakoztatóan mondja el egy olyan társaság történetét, ami fantasztikus lények és jelenségek felderítésével foglalkozik, aztán sajnos tényleg belefut egybe.

A kötet A fél tizenegyes ügyfélben (ford. Robor Gábor) kapcsol nagyobb sebességre, amikor a bibliai második eljövetel eseményei közepette mutat be egy szexbe torkolló kisvárosi ingatlan-adásvételt. Majd a Valószínűtlenül bonyolult, nagy energiájú állapot (ford. Tamás Gábor) olvasása közben éreztem, hogy 

na, megérkeztünk, itt már kapaszkodni kell.

A Valószínűtlenül bonyolult… az 1960-as évek science fictionje előtt tisztelegve egy Boltzmann-agy szexuális kalandjairól szól a Teremtés első femtoszekundumában. Hasonló főhajtás az Amerikai fény – Laudáció (ford. Tamás Gábor), amiben Moore ironikusan azt fitogtatja, hogy képes egyszerre írni az amerikai beatköltők és a nyolcvanas évek irodalomtudósainak stílusában is.

Ez a kettősség, a kritikus szemszög és a nyilvánvaló elköteleződés süt az Amit Thundermanről tudhatunk (ford. Roboz Gábor) soraiból is, amiben mintegy 240 oldalon szedi ízekre az amerikai képregényipart. Hasonló dekonstrukciós munka ez, mint amit Moore a Watchmenben végzett el: egyszerre dühös és szenvedélyes, emlékművet épít vele a nagy alkotóknak, miközben röhejesen gusztustalanra vetkőzteti az őket kizsákmányoló gépezetet és rúg egyet bizonyos rajongói csoportokba is. Olvasás közben gyakran beugrott Tarantino Volt egyszer egy Hollywoodja: ahogy azt a könyvet, ezt is csak egy olyan ember tudta megírni, aki minden ízében ismeri a közeget és közben továbbra is nagyon szereti a filmet, illetve a képregényt.

Tarantino Hollywood-regénye nem utánlövés, hanem egy végigpofázott szerelmeslevél a filmhez
Tarantino Hollywood-regénye nem utánlövés, hanem egy végigpofázott szerelmeslevél a filmhez

Nem is Tarantino lenne, ha nem csavart volna ezen is egyet: a Volt egyszer egy Hollywood csak hellyel-közzel kapcsolódik a filmhez, ehelyett önálló műként mesél egy hollywoodi korszakváltásról. Lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre, ez a hét könyve.

Tovább olvasok

Sátáni Sam konteója és egy igazi meghallgatás

Négy rajongóból lett író ül be enni és pletykálkodni egy New York-i étkezdébe, amikor egyikük, a főszerkesztő váratlanul meghal, ezzel utódjaként pozícióba hozva kollégáját. Mindeközben valaki az asztalnál éppen véresre rágja a száját.

A Thunderman… laza epizódokból építkezik (Moore maga nem is nevezte (kis)regénynek, szerinte a 240 oldal ellenére novella): az amerikai szuperhősös füzetek elmúlt 70 évének különböző pillanataiban ugrál, a képregényes panelekhez hasonló, mozaikszerű szerkezetből pedig elkezd formálódni egy történet íve. Két férfi sorsának alakulását követjük kisfiú koruktól kezdve, amikor összetalálkoztak az első képregényfesztiválon. A Thunderman… kezdetén pedig ott ülnek az étkezde asztalánál, majd az egyikük valóban előrelép a ranglétrán, a másik pedig évtizedek után, az események hatására otthagyja a bizniszt.

"Az ember pontosan olyan jó író lesz, amilyen jó olvasó"

Kiből lehet jó író? Erre a kérdésre ki más adhatná meg a választ, mint az ismert és elismert írók - legalábbis a World Book Day alkalmából a Guardian egy rakás szerzőt kérdezett meg arról, hogy szerintük mi a titok, mitől lesz valaki jó író. A tanácsok bár némileg eltérhetnek, a megkérdezettek egyvalamiben mind egyetértettek.

Tovább olvasok

Moore egyszerű, de hatásos és egyben ironikus eszközt választ a jogi problémák elkerülésére: fikcionalizálja a közeget, de nagyon felismerhetően, így olvasás közben gyorsan kialakul a belső szótárunk. A két rivális iparági óriás nála Massive (=Marvel) és American (=DC), a címben foglalt Thunderman természetesen Superman, míg Batman King Bee néven fut, és például a Bosszúállókra Bosszúvágyókként ismerünk rá.

Moore a bennfentesség érzetére ráerősítve, gunyorosan szúr oda Sátáni Samnek, azaz Stan Lee-nek, akiről azt állítja, a nevéhez köthető, dicsőséges Marvel-korszak indulása 1961-ben

valójában egy CIA által irányított hidegháborús propagandaterv része volt.

De egy másik alternatív fejezetben felidézi azt a valós 1954-es szenátusi meghallgatást is, amikor William Maxwell Gainesnek (ő adta ki a Mad magazint is) kellett tanúskodnia arról, hogy a képregények erkölcsileg rossz útra terelik-e a gyerekeket.

Moore magabiztosan keveri a megtörtént eseteket azokkal, amiknek (valószínűleg) semmi alapja, és ezzel arra is késztet, hogy nyomozzunk – például a kevésbé egyértelmű easter eggek után. Ez utóbbi főleg az amerikai szuperhőskultúrát jól ismerőknek okoz majd extra szórakozást, igaz, én is félretettem a könyvet, hogy belevesszek az online filmtörténeti kincskeresésbe, mikor Moore gonzós közvetlenséggel számba vette Superman/Thunderman mozgóképes feldolgozásait és a hozzájuk kötődő anekdotákat.

Trump, a nép szuperhőse

A Thunderman… mindenekelőtt tételregény. Moore amellett érvel, hogy az amerikai képregényipar dehumanizál és abszurd alternatív valóságot teremt.

A menedzsment kizsákmányolja az alkotókat (több ötletlopás megtörtént esetét is felemlegeti), előbb a munkásosztálybeli tehetségeket, majd azokat a mai, egykori rajongókból lett írókat, rajzolókat, színezőket stb., akik már csupán asszisztálhatnak a márkaépítő óriáscégek törekvéseihez, hogy a tömegkultúrában elburjánzó felszínes, eszképista fantáziákat táplálják.

De megkapják a magukét a rajongók is, akik már nem értékelik az egyedi ötleteket és az alkotókat, viszont gyerekes sértődékenységgel ragaszkodnak a kedvenc karaktereikhez. Őket Moore azokhoz a kokainistákhoz hasonlítja, akik nem tudnak lejönni a szerről, és 

miközben már csak az ócska crackhez jutnak hozzá, még mindig az első élmény aranyló csodájára vágynak.

Moore nem finomkodik a közegben uralkodó szexizmussal és visszaélésekkel kapcsolatban sem, az ő tálalásában az iparnak átható ondószaga van. Sőt, néha már-már olyan benyomásom volt, mintha dühében azt állítaná, hogy a szuperhős-rajongók és az ipar számos képviselője tulajdonképpen az érzelmi infantilizmus állapotában megrekedt, szociálisan ügyefogyott, szexuálisan kiéhezett proto-incel.

Amivel nem is lőttem annyira mellé, mert Moore beleszövi a cselekménybe a 2021. január 6-i eseményeket, a Capitolium ostromába torkolló trumpizmust pedig ugyanazon jelenség tünetének látja, mint a szuperhősök reneszánszát: „Abban az évben a tizenkét legtöbb pénzt termelő mozis produkció szuperhősfilm volt, és Porlock úgy okoskodott,

az emberek talán egyszerűbb világra vágytak, olyanra, amelyet értenek is.

Nagy, drámai fenyegetéseket és ellenségeket szerettek volna látni, akkor is, ha azok már szétfeszítették a hihetőség határait, továbbá szükségük volt egy valószerűtlen, emlékezetes figurára, aki egyszerű megoldásokat kínál nekik, amelyek ugyanolyan hihetetlenek, mint a képzelt veszélyek, amelyektől az illető ígérete szerint megvédi őket.”

Moore annyiszor és annyiféleképpen elmondja a kritikáit, hogy – függetlenül attól, hogy ezekről olvasóként mit gondolok – óhatatlanul megfogalmazódik: ez írástechnikailag azért nem túl elegáns, arról nem is beszélve, hogy tényleg a legrosszabb sztereotípiákkal azonosítja a szuperhősös képregények olvasóit. Ezekkel szemben viszont ott a tény, hogy Moore lendületes kreatív szabadsággal játszik a stílusokkal, nézőpontokkal, idősíkokkal, ami érdekessé teszi a Thunderman…-t. 

Olyan ember könyve ez, aki a médium történetében korszakváltó jelentőségű alkotó volt, és most azt kell végignéznie, ahogy pont azok a működések és tartalmak erősödnek fel, amik ellen ő a nyolcvanas években olyan markánsan fellépett. A dühe vagy aggodalma mögött persze ott lehet az a keserű felismerés is, amire a könyvben többször figyelmeztet: a képregényipari anekdoták végül mind rossz véget érnek.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

A Watchmen és A pokolból szerzőjének misztikus és hátborzongató alkotására októberig kell várni.

...
Hírek

Alan Moore élete első műve A hamelni patkányfogó átirata volt nyolcévesen

Októberben érkezik az első novelláskötete, az Illuminations.

...
Hírek

Egymillió szavas regényt írt Alan Moore

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...
...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Természetesen olvasok
...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

...
Zöld

Karikó Katalin eldöntötte, mihez kezd a Nobel-díj mellé kapott pénzzel

...
Zöld

Megrendezik az első szépségversenyt az AI-modelleknek, vajon Bíró Ada indul?

...
Zöld

Diétázol? Ebben a 3 ételben rejtőzhet cukor, pedig nem is számítasz rá

...
Zöld

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Bíró Ada a köztévé új bemondója, csak épp nem ember

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!