Keresés

Az utóbbi idők egyik legfelkavaróbb és legzavarbaejtőbb könyve Marieke Lucas Rijneveld regénye, amely egy tízéves lány szemszögéből meséli el, mi történik egy családdal, amelyben bekövetkezik az elképzelhető legnagyobb tragédia. Az este kín a hét könyve.

Nem is Tarantino lenne, ha nem csavart volna ezen is egyet: a Volt egyszer egy Hollywood csak hellyel-közzel kapcsolódik a filmhez, ehelyett önálló műként mesél egy hollywoodi korszakváltásról. Lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre, ez a hét könyve.

Douglas Stuart önéletrajzi ihletettségű debütáló regénye Booker-díjat ért 2020-ban. Nyolcvanas évek, munkásosztály, munkanélküliség, alkohol, erőszak: a Shuggie Bain a hét könyve.

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.

Jonathan Franzen legújabb könyvében minden úgy működik, ahogy egy Franzen-regényben működnie kell: miközben elmerülünk a szereplők lelki nyomorában, a hetvenes évek Amerikájával is megismerkedünk. A Keresztutak a hét könyve.

Dezső András új könyve a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A Fedősztori a hét könyve. 

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.