Tarantino Hollywood-regénye nem utánlövés, hanem egy végigpofázott szerelmeslevél a filmhez

Tarantino Hollywood-regénye nem utánlövés, hanem egy végigpofázott szerelmeslevél a filmhez

Két évvel a Volt egyszer egy… Hollywood után Quentin Tarantino megjelentette első regényét, ami valami egészen más lett, mint amit a film alapján várnánk, de velejéig tarantinós is: lendületes, menő, agresszív, stílusos és lírai egyszerre. A Volt egyszer egy Hollywood elégia egy letűnő generációról és egy korszakváltásról, miközben szemérmetlen rajongással beszél a mozgóképről, moziról és tévéről egyaránt. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2022. január 10. |
Quentin Tarantino
Volt egyszer egy Hollywood
Ford. Sepsi László, Helikon, 2021, 406 oldal
-

Hogy Tarantino mennyire kötődik a fényüket vesztett filmcsillagokhoz, azt már Rick Dalton előtt bizonyította. Ő emelte vissza Hollywood egére Kurt Russellt (Grindhouse, Aljas nyolcas), újraindította John Travolta karrierjét (Ponyvaregény) és kiemelte az elfeledettségből Pam Griert (Jackie Brown), aki az első afroamerikai akciófilm főhősnő volt a hetvenes években. 

A 2019-es Volt egyszer egy… Hollywooddal aztán a megveszekedett filmrajongó Tarantino egy izgalmas átmeneti korszak előtt tisztelgett. A filmet azzal reklámozták, mint amiben hangsúlyos szerepet kap a hatvan évvel azelőtti gyilkosságsorozat, mikor a hippi szektavezér Charles Manson utasítására a követői lemészárolták többek között a terhes Sharon Tate színésznőt és barátait Tate és férje, Roman Polanski otthonában. Aztán a filmben a Manson-szál a várakozásokhoz képest igazából mellékesebbé vált: maga Manson csak egyetlen jelenetben tűnt fel, a Tate-gyilkosság helyett pedig a Tarantinónál szokásos erőszakorgiaként megrendezett jelenetben a Becstelen brigantykban is látott vágybeteljesítő történelemhamisítással a szomszédban élő Rick Dalton (Leonardo DiCaprio) és barátja-kollégája Cliff Booth (Brad Pitt) intézte el a vérszomjas kis hippiket.

A Volt egyszer egy… Hollywood főszereplői a westernszínész Rick és dublőr kaszkadőre, Cliff voltak, valamint az általuk fémjelzett generáció.

A hatvanas évek második felét-végét úgy tartjuk számon mint a vietnami háború, a polgárjogi küzdelmek, a rockzene robbanásának és a hippik korszakát. És ezek azok az évek is, amikor egy városi legenda szerint (bővebben itt olvashatsz róla - a szerk.) egy húszéves srác öltönyben, egy üres aktatáskával a kezében besétált a Universal Pictures stúdióba. Hónapokig tett úgy, mintha ott dolgozna, és senkinek nem tűnt fel, majd végül tényleg kapott egy asszisztensi munkát. Az már filmtörténeti valóság, hogy a srácot Steven Spielbergnek hívták, ő és a haverjai, Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Brian De Palma, George Lucas és John Milius leheltek új életet a krízisben vergődő amerikai filmgyártásba. És hogy mire föl kaptak pénzt? 1969 nyarán (pár héttel a Manson-gyilkosságok előtt) Dennis Hopper és Peter Fonda bemutatta a Szelíd motorosokat, ami az ellenkultúra kultikus filmje és nem utolsósorban hatalmas pénzügyi siker lett. A producerek - felismerve az új nemzedék új igényeiben rejlő anyagi lehetőségeket - zöld utat adtak a “fenegyerekekként” emlegetett rendezőknek, Spielberg és a többiek pedig máig hatóan megreformálták Hollywoodot a hetvenes években.

A fenegyerekek egyenes ági örököse, Tarantino, viszont egy másik történetet mesélt el.

Rick Dalton a rendező képzeletének szülötte, aki megtestesíti azt a zavarodott útkeresést, amit a megváltozó Hollywoodban sokan megéltek. Rick nagyot hasított ugyan a Fejvadász című western tévésorozattal az ötvenes évek végén és volt egy-két emlékezetesebb mozis dobása is (például amikor lángszóróval irtotta a nácikat), de 1969-re már csak elpáholnivaló rosszfiúnak hívják meg egy-egy sorozatepizódba. Mentené a karrierjét, de kiborul attól, ha az olasz spagettiwesternek főszerepét ajánlják neki. Rick ugyanis nem érti ezt az új világot. Nem nézi az olasz westerneket, de rossznak tartja őket. Undorodik a retkes lábú hippiktől, és az egyre menőbbnek számító kócos lobonc ellenében még mindig lenyalva hordja a haját. Az ő drogja továbbra is az alkohol, és füstöl, mint a gyárkémény. Rick pontosan érzi, hogy amit ő képvisel, az múlik el, de képtelen fogást találni az újon. Tarantino pedig ennek az elmúlásnak a drámai erejét és a benne rejlő elégikus potenciált ragadta meg a film után írt regénnyel - aminek abszolút nyertese Rick Dalton.

-

A mozifilmek alapján készülő, irodalmilag alacsony presztízsű regényesítések a film hajnala óta kísérik a mozgóképet, Tarantino pedig a saját bevallása szerint falta őket kölyökként. A regényesítések alapvetően a forgatókönyvet szokták bővíteni háttérinformációkkal - de hát nem Tarantinóról lenne szó, ha nem csavart volna ezen is egyet. Az Egyesült Államokban 2021 júniusában megjelent regény hellyel-közzel követi a filmet, de ahhoz képest drasztikusan áthelyezi a súlypontokat, és valójában valami egészen mást kapunk. Ennek talán a legegyértelműbb példája, hogy a filmbeli hippibüntető lángszórós csúcsjelenet itt a könyv első harmadában mintegy mellékesen megemlített esemény. A regény zárása pedig egészen meglepően megható és önmagán túlmutatóan szép.

Éppen ezért, bár adja magát, nem is nagyon van értelme annak a kérdésnek, hogy mit tesz hozzá a könyv a filmhez. Tarantino például már a könyv megjelenése előtt mesélt arról, hogy rengeteget kutatott a filmhez, aminek egy jó része végül persze nem fért bele - ezeket aztán a könyvben használta fel, például mert árnyalni akarta a szereplők személyiségét. Így a regényben feltárul Cliff története is, amiből kiderül, hogy a pletykák igazak, tényleg gyilkos, de emellett leginkább egy hímsoviniszta macsó. A higgadtan marcona karizmája forrásaként pedig a könyv alapján megkockáztatnám, hogy Cliff egyszerűen egy jól funkcionáló pszichopata. Finom kritika a kor vagy úgy általában a kultúránk értékrendjére, hogy Cliff azzal szerzett két Becsület érdemérmet is a második világháborúban, hogy halomra ölte az olaszokat és a japánokat. A hidegvérű gyilkosból lett az ünnepelt hős, akitől aztán elvárnánk, hogy békeidőben másképp működjön. Leszerelését követően Cliff Párizsban el is játszik a gondolattal, hogy lányokat futtasson, de végül elveti az ötletet, mert túl macerás.

-

Tarantino szándéka ellenére ezekkel a fejezetekkel nem sikerül valódi mélységet adni Cliff karakterének: nem változik meg a cselekedetei súlya vagy értelme a jelenben - csak a titokzatosságát veszíti el. És cselekményépítés szempontjából hasonló írói tévútnak bizonyul a Manson család alaposabb bemutatása is, ami teljesen kiheréli annak a jelenetnek a feszültségét, amikor Cliff elviszi a hippilányt a régebben westernforgatásokra használt Spahn Ranchre. Hiszen mire a könyvben Cliff odaér, az olvasó már tudja, hogy a ranch öreg tulaja rendben van.

Amit viszont itt Tarantino elér, hogy nőként pont olyan nyomasztó olvasni ezeket a részeket, mint nézni mondjuk a hatvanas években játszódó Mad Men - Reklámőrültek sorozatot. Az a bizonyos letűnő kor a patriarchális rendszerek megannyi viszolyogtató visszásságától terhes - ebben a miliőben Harvey Weinstein soha nem bukott volna meg. Macsó versengés keveredik a macsó bajtársiassággal, az érzelmi problémákat alkoholba fojtják, egy nő pedig elsősorban a szexuális szolgáltatásai miatt érdekes, vagy hogy melyik fickónak melyik nő volt meg. Illetve, végül is csinálhat karriert egy titkárnő, ha hajlandó felszopni magát egy bizonyos szintig. A kivétel ritka, Tarantinónál egy nyolcéves kislány, Rick színész kollégája válik a regényben komplex és izgalmas kulcsfigurává - de például Sharon Tate a lapokon is megmarad annak az üres “cuki csinibabának”, aminek a filmbeli ábrázolásáért is sok kritika érte Tarantinót.

-

Mindezekkel együtt a Volt egyszer egy Hollywood egyáltalán nem rossz könyv, sőt! És olvasható a filmtől függetlenül is. Tarantino tulajdonképpen remekül ír, a könyv 400 oldala könnyedén lecsúszik és nagyon szórakoztató. A rendező legfontosabb technikája íróként is a pofázás, a dialógusoknak jó húzása van, és szerencsére a magyar fordítás kellő szabatossággal kezeli a tarantinósan trágár alapanyagot, valamint a régimódi szófordulatok is jól működnek a szövegben. Tarantino a szereplőivel együtt dumál és sztorizik mindenféléről, ami vagy kötődik a cselekményhez, a filmekhez, vagy pedig pusztán arra szolgál, hogy még inkább életre keltse az ötvenes-hatvanas évek amerikai filmgyártásának miliőjét és valós alakjait. És Tarantino teszi ezt úgy, hogy közben egyáltalán nem szépít vagy hízeleg a kornak és ezeknek az embereknek. Viszont teljesen érezhetően rajong értük - azzal a fajta érett rajongással, ami ismeri a kor fényeit és árnyékait is, elfogadja az ellentmondásosságait és összetettségét, és ezzel együtt nagyon mélyen szereti. 

Ez a szeretet pedig ott lüktet a lapokon, ezáltal válik a könyv egyre líraibbá, miközben pont olyan vaskos és agresszív marad, mint bármelyik Tarantino-film.

Tarantino hajdani Hollywoodja elég nyomorult hely, tele emberi roncsokkal, elszalaszott és elbaltázott lehetőségekkel. Nem tabló ez abban az értelemben, hogy tankönyvszerűen felmondaná, kik voltak akkor a nagyok, akiknek sikerül is átmenteniük magukat a következő korszakba, mint Paul Newman, Charles Bronson vagy az oly sokat emlegetett Steve McQueen, hanem a választott békaperspektívából bontja ki szubjektíven egy korszak végének mindennapjait. Mármint annyira szubjektíven, hogy saját magát is beleírja, fikció és valóság pedig végképp összeolvad: abban az alternatív univerzumban, amiben Rick a karrierjével küszködik, a színész egy ponton eldumálgat Tarantino apjával, a rendező pedig a saját filmográfiájához is hozzáilleszt egy fiktív kilencvenes évekbeli filmet, amiben a kis nyolcéves kolleginát már felnőttként szerepelteti. Szintén nagyon tarantinósan elszórakozik az idősíkokkal, és ahogy a vásznon is láthattuk a film-a-filmben jeleneteket, a könyvbe is megírja Rick aktuális szerepének regényesített változatát. Ebben a játékos korrajzban rengeteg a fésületlenség, a széttartó vagy lezáratlan szál, a vége felé pedig végképp fogalmad sincs, mire fogja ezt az egészet kifuttatni, de aztán egyszer csak ott van Tarantino egyértelműen legszebb és legőszintébben vallomásos történetzárása.

Azaz nem is igazi zárás. Az a Tarantino, aki annyira odavan a fényüket vesztett filmcsillagokért, bejelentette, hogy egy könyvben részletesen kifejti Rick Dalton filmográfiáját, valamint kész arra is, hogy leforgassa a Fejvadászt - az első öt rész forgatókönyvét már meg is írta.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tarantino ezért nem támogatja anyagilag az anyját

Quentin Tarantino egy podcast-beszélgetésen árulta el, hogy soha egyetlen pennyvel sem támogatta az anyját – mindennek egy gyerekkori fogadalomhoz és a forgatókönyvíráshoz is köze van.

...
Hírek

Nyugat+zombik: Babits Mihály és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon

...
Hírek

Tarantino előszót is írt a Django-képregény elé

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

Olvass!
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben