ÉLETÚT
Cormac McCarthy a Rhode Island állambeli Providence-ben született 1933. július 20-án, és 2023. június 13-án hunyt el az Új-Mexikóbéli Santa Fében. Művei főként a déli gótikához, a westernhez és a posztapokaliptikus irodalmi hagyományhoz sorolhatók, illetve ezek megújításaként értelmezhetők. Az amerikai Délről, illetve Délnyugatról szóló regényei elsősorban erőszakosságukról, sűrű prózapoétikájukról és stiláris összetettségékről ismertek.
McCarthy a Tennessee állami egyetem hallgatója volt, majd 1953 és 1956 között az amerikai légierőnél szolgált. Ezt követően visszatért ugyan a bölcsészkarra, hogy folytassa a tanulmányait, de végül nem szerzett diplomát. Sokan William Faulkner, Ernest Hemingway, James Joyce és Herman Melville örökösének tartják, de ‒ ha még messzebb tekintünk ‒ gondolhatunk rá akár Shakespeare, Dante, a bibliai próféták vagy a görög tragédiaírók életművének folytatójaként is. Harold Bloom amerikai irodalmár Thomas Pynchon, Don DeLillo és Philip Roth mellett a kortárs amerikai regényírók legjobbjai között emlegeti. „McCarthy prózája olyan, mintha Móricz Zsigmond és Bodor Ádám a Károli-Bibliából olvasnának fel egymásnak a vadnyugaton, közben a háttérben Tom Waits énekelne csendesen-fájdalmasan” ‒ fogalmazta meg az amerikai prózaíró 85 születésnapján a Könyves Magazinnak Dragomán György.
Az 1985-ben kiadott Véres délkörök című könyvét a New York Times az utolsó negyedszázad legjobb amerikai regényei közé sorolta. Számos elismerése, és írói ösztöndíja ellenére McCarthy élete során sokat küszködött a pénztelenséggel. Az anyagi sikert az 1992-ben megjelent Vad lovak című kötete hozta meg számára, amelyért kiérdemelte a Nemzeti Könyvdíjat. Az ezt követő években írta meg a Határvidék trilógia további két kötetét, az Átkelést és A síkság városait. Ezeket követte a 2005-ös Nem vénnek való vidék, amelyből a Coen testvérek készítettek Oscar-díjas filmet 2008-ban. A 2006-ban megjelent, Az út című regényéért Pulitzer-díjat kapott (John Hillcoat pedig sikeres filmet készített belőle), és ebben az évben fejezte be The Sunset Limited című színművét is. 2023. június 13-án, 89 éves korában hunyt el.
KÖNYVEI
A gyümölcskertész (magyarul 2020-ban jelent meg)
Az eredetileg 1965-ben megjelent regény egy Tennessee állambeli férfi és két mentorának történetét meséli el. McCarthy már indulásakor megteremtette azt a nagyon erőteljes irodalmi atmoszférát, melyben a magányos hősök, az erőszak és a természetnek való kiszolgáltatottság uralkodnak. Az író debütáló szövege még főleg William Faulkner világát idézi, de már itt is jelen vannak azok a motívumok, amelyek a későbbi szövegek jó részét is meghatározzák. A két világháború között, Tennessee államban játszódó események középpontjában a társadalomból kiszakadt férfiak állnak, akik a természet viszontagságai közt, a perzselő napnak és az özönlő esőnek kitett utakon, a hold világánál, az erdő baljóslatú neszei között járják magányos útjukat.
A gyümölcskertész 2020 októberében A hét könyve lett a Könyvesen.
Odakint a sötétség (magyarul 2019-ben jelent meg)
Az 1968-ben napvilágot látott második McCarthy-regény két vérfertőző testvérről szól. A pusztulás és pusztítás balsejtelme járja át az Odakint a sötétség sorait, amelyben Culla és Rinthy bolyongásait követhetjük végig. A báty kiteszi az erdőbe a lány tőle fogant gyermekét, aki aztán a keresésére indul. Culla is útra kel, a többszörös bűn terhe alatt, ám mindenhonnan menekülnie kell három démonszerű férfi elől, akik rejtélyes módon követik őt. A történetet átszövő fény-árnyék játék mindig a sötétséget hangsúlyozza, a szépség is félelmetes külsőben jelenik meg.
Az ember jelenléte pusztulást visz a természeti tájba – írtuk 2020-ban az Odakint a sötétről.
Isten gyermeke (magyarul 2017-ben jelent meg)
Az Isten gyermeke egy magányos férfi romlásba süllyedését beszéli el. Cormac McCarthy korai remekművében a rá annyira jellemző szikár költőiséggel, érzékenységgel és komor szépséggel mutatja közelről az emberszámba se vett, kisemmizett Lester létezésének bestiális harcát, kegyetlen-keserves küzdelmét. Borzasztóan sötét ez a könyv, ami a maga módján ebből a rengeteg ocsmányságból hoz létre valami egészen poétikus dolgot, amelynek az alapvető kérdése mégis az, hogy milyenek is vagyunk mi, mindannyian.
Cormac McCarthy hőse számára nincs visszaút
A 2017-es év legjobb könyveit bemutató toplistánkon az Isten gyermeke a 28. helyen szerepelt.
James Franco sosem hagyja békén Cormac McCarthyt
Suttree (magyarul 2018-ban jelent meg)
A részben önéletrajzi ihletésű, eredetilg 1979-ben megjelent regény eltér McCarthy korai írásaitól abban, hogy a magányos, maguknak való hősök (mint például A gyümölcskertész figurái) helyett szereplők tucatjait mutatja be egy társadalmi tablón. Főszereplője egy lakóhajón él a Tennesse folyón, a kötet témája pedig ezúttal is az amerikai Dél, ahol az ötvenes évek kocsmáinak bűnözői, alkoholistái, hajléktalanjai és prostituáltjai tűnnek fel. Ennek a szövegnek a könnyedsége, impresszionizmusa szemben áll az első három regényének koromsötét állatiasságával. Noha nem tipikus McCarthy-próza, mégis az egyik legjobb, kritikusai szerint a Suttree a legfontosabb amerikai egzisztencialista regények egyike.
A Suttree-nak szerintünk helye van McCarthy legemlékezetesebb kötetei között.
Greskovits Endre fordító a Suttree-t ajánlotta a McCarthy-univerzumba belépők első olvasmányaként.
Itt pedig részletet közöltünk a regényből.
Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen (magyarul 2009-ben jelent meg)
McCarthy ötödik regénye az életmű egyik legpokolibb darabja. Lapjain egy fiatal és nincstelen vándor története elevenedik meg, aki kóborlása közben csapódik a törvényen kívülieket és skalpvadászokat tömörítő Glanton-bandához, melynek tagjai indiánokat irtottak Texas és Mexikó határvidékén, az 1840-es évek végén ‒ a helyi elöljárók megbízásából. Gyilkosságok tömkelegét írja le részletesen a szöveg, vannak itt skalpolások, karcolások, akasztások és egyszerű, gyors tarkólövések. A kötet hátborzongató, mégis a legmagasabb szintű művészetté emeli az emberi gonoszságot és erőszakosságot.
Antiszakrament címmel közöltünk kritikát a kötetről.
Részlet is olvasható a regényből a Könyves Magazinon.
Illetve közöltük az eredeti kezdőmondatait is.
A Véres délkörök egyébként Stephen King tíz kedvenc könyvének az egyike.
Vad lovak (magyarul 2011-ben jelent meg)
A Határvidék-trilógia első része a tizenhat éves John Grady Cole felnőtté válásának szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. A modernkori westernt a kritika az életmű egyik csúcsaként tartja számon, mely a 20. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait örökíti tovább. A Vad lovak szikár párbeszédekkel és az íróra olyannyira jellemző gyönyörű tájképek közé foglalva meséli el a férfivá érés történetét. Ezúttal is rengeteg az erőszak, és olyan leírások is előfordulnak a regényben, amelyek azt taglalják, hogyan vágják el valakinek a torkát, mégis ott van benne a lágyság – abban, ahogy az emberek a lovakról beszélnek, ahogy egy fiú beleszeret egy lányba, vagy ahogyan az elbeszélő a virágokat írja le.
Hírt adtunk a kötet magyar nyelvű megjelenéséről.
Részletet is közöltünk a Vad lovakból.
Átkelés (magyarul 2012-ben jelent meg)
A Határvidék-trilógia második kötete, az Átkelés 1994-ben jelent meg. A Vad lovakhoz hasonlóan szintén az Egyesült Államok délnyugati államaiba és a szomszédos Mexikó kietlen és kegyetlen tájaira kalauzolja el az olvasót. A második világháború idején játszódó megrázó történet egy testvérpár, a tizenhat éves Billy Parham és öccse, Boyd megpróbáltatásairól, kalandjairól és felnőtté válásáról szól. Billy megszállottan üldözi a jószágaikat prédáló, Mexikóból átkóborolt nőstényfarkast. Miután a fiú csapdába ejti a vemhes állatot, úgy dönt, nem öli meg, hanem átkel vele a határon, és szabadon engedi a hegyek közt. A tragikusan végződő útról hazatérve örökre megváltozik az élete.
Dragomán György az Átkelés című kötetből magyarított részlettel lett hivatalos McCarthy-fordító.
Az Átkelésről a regényt fordító Totth Benedekkel is készítettünk interjút.
Kritikát is közöltünk a könyvről.
A 2012 legfontosabb megjelenéseit összegző toplistánkon pedig 9. helyezett lett.
A síkság városai (magyarul 2014-ben jelent meg)
A Határvidék-trilógia záró darabjában, A síkság városaiban minden benne van, amiért Cormac McCarthyt nagyra tartják tisztelői: a vadnyugat alkonya elemi erejű, egyszerre realista és mégis jelképessé váló ábrázolásának lenyűgöző eszköztára. A Vad lovak és az Átkelés című könyvekben megismert cowboyok, John Grady Cole és Billy Parham története A síkság városaiban végzetszerűen fonódik egybe. Az Egyesült Államok déli határvidékén játszódó történetben múlt és jelen, Amerika és Mexikó konfliktusos találkozása szikrázik fel.
Cormac McCarthy minden szempontból öntörvényű szerző
Nem vénnek való vidék (magyarul 2008-ban jelent meg)
McCarthy eredetileg forgatókönyvnek írta ezt a regényt, ami magyarázatot adhat arra, hogy ez az írás némileg eltér a megszokott stílusától. A történet egy brutális mese, amely az amerikai Nyugat sötét oldalát tárja fel. A Texas és Mexikó határán virágzó kábítószerüzlettel foglalkozik, egy texasi seriff és egy szociopata gyilkos közötti őrült hajszára összpontosít, a szöveg az erőszak, az elszigeteltség és a rendíthetetlen férfiasság felfedezése. McCarthy ebben a regényében kiválóan vegyíti a krimi, a thriller, az akció, a western és a dráma elemeit. A könyv története ellenére nem tipikus zsáner, egy nagyon hangsúlyos bölcseleti szála is van, szereplői a bűnről és az emberi természetről is sokat filozofálnak.
A kötetről megjelent kritikánk itt olvasható.
2008 legjobb külföldi könyvének választottuk a Nem vénnek való vidéket a Könyvesen.
Az út (magyarul 2014-ben jelent meg)
Az út, amit üszkös romok és rothadó tetemek szegélyeznek. Az út, amin éhes útonállók hordái és tébolyult koldusok portyáznak. A semmibe tart. Az út, amin egy apa és a fia halad… A fekete égből por és hamu hullik a hideg földre, a fény, az élet és az értelem kiveszett a világból. A fiú sosemvolt gyermekkorának játékait rejtegeti a rongyos pokróca alatt. Az apa egy pisztolyt, két golyóval, hogy bármikor véget vethessen a szenvedésüknek. McCarthy lecsupaszított világában az emberi lét alapvető kérdéseinek súlyával szembesülünk. Van-e helye a túlélés puszta ösztönén túl a szeretetnek és az egymás iránt érzett felelősségnek? Van-e értelme az elviselhetetlen körülmények ellenére reménykedni egy jobb jövő létezésében? És végül lesz-e erőnk nem fölfalni egymást?
Az út című McCarthy-regényből magyar nyelvű megjelenése előtt közöltünk részletet.
Itt hosszabban méltattuk a kötetet.
Amely az évtized legemlékezetesebb külföldi könyveit összegző listánkon is szerepelt.
Az utas / Stella Maris (magyarul várhatóan 2023-ban jelennek meg)
Az utas főszereplőjét, a mentőbúvárként dolgozó Bobby Westernt egy tengerbe zuhant repülőhöz riasztják. A gépben kilenc holttest ül beszíjazva, a tizedik utasnak, a pilóta táskájának és a fekete doboznak nyoma vész. A Stella Maris központi alakja, Alicia Western, ifjú matematikazseni, aki húszévesen önként vonult kórházba. A paranoid skizofréniával diagnosztizált lány és pszichiátere, Dr. Cohen terápiás beszélgetéseiből különös világ bontakozik ki. Aliciát őrületbe kergeti bátyja, Bobby iránt érzett, „égi törvények ellenére” való szerelme, hallucinációiban pedig leginkább a matematika és a kvantumfizika törvényei mutatnak irányt. McCarthy ‒ ahogy erre több mint 50 éve, az 1968-as Odakint a sötétség című könyve óta készült ‒ újra különleges női főhőst alkotott. Bobby és Alicia párregénye megkérdőjelezi az Istenről, az igazságról és a létről alkotott elképzeléseinket.
A párregény megjelenéséről hírt adtunk a Könyvesen.
A szövegek fordításának szépségeiről és nehézségeiről Greskovits Endre beszélt nekünk.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Cormac McCarthy, az élő legenda
5 dolog, amiért szeretjük Cormac McCarthyt
A sötétség mesterének 80. születésnapja alkalmából írt méltatásunk itt olvasható.
Dragomán György is írt nekünk Cormac McCarthyról.
Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának – írtuk egy róla szóló cikkünkben.
Ebben a cikkben McCarthy könyveinek borítóit vettük górcső alá.
Itt az általa jegyzett A jogász című forgatókönyvből közöltünk részletet.
Ide kattintva pedig Cormac McCarthy halálakor írt, róla szóló portrénk olvasható.