Szenvtelen gyilkosságok központozás nélkül

kovacsbalint | 2008. március 08. |
B+
Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék. Fordította: Bart István. Magvető, 2008, 368 oldal, 2890 Ft

Ugyancsak hiteles korképet fest a magyarországi irodalmi (és általában a kulturális) életről a Faulkner- és Pulitzer-díjas Cormac McCarthy hazai ismertsége, megjelenése és fogadtatása. A most hetvenöt éves írónak idehaza mindeddig egyetlen könyve jelent meg – a Vad lovak –, véletlenül sem a fenti díjakkal elismertek egyike. Ám amint elkészült az amerikai író utolsó előtti – sorrendben kilencedik – regényének óriási sikert aratott filmváltozata, McCarthy rentábilisnak ítéltetett, s berobbant a köztudatba. Avagy egyszerűen és kissé demagóg módon összefoglalva a történetet: Magyarországon az irodalomban sokkal többet jelent egy (négy) Oscar-díj – vagy legalábbis annak lehetősége –, mint valami ócska Pulitzer.

Ez a „pályakép” ugyanakkor még mindig sokkal jobb, mint ha ez a berobbanás soha nem is történt volna meg – amire, valljuk be, megvolt minden esély, és nem az író hibájából. McCarthy az irodalom azon ágát műveli igen értő módon, amely olyannyira idegen a kelet-európai kultúrkörtől, és amelynek jellegzetes hangulatát hajlamosak vagyunk inkább westernfilmekhez, mintsem regényekhez, egyfajta irodalmi stílushoz kötni. És amelyre – ez evidens – nagy igény van a keleti olvasók körében is.

Ajánlott zene: Wilf Carter: Tying A Knot In The Devils Tail


Nem véletlen a fenti párhuzam a (western)filmekkel – a Nem vénnek való vidékből szinte csak a kamera mozgására vonatkozó instrukciók hiányoznak, hogy teljes értékű forgatókönyv legyen. McCarthy nemcsak végtelenül szárazon, szenvtelen részletességgel ír, de mondatainak szuggesztivitása, láttató ereje is hatalmas. Az író mindezt a rá végig jellemző, visszafogott, szájszéli somolygást idéző humorral együtt egyfajta elidegenítésként is használja, mintegy beintve a „mindentudó elbeszélőknek”. Aligha értelmezhetőek legalábbis másként, mint humorként az olyan lényegtelen tényezők szakszerű megörökítései, mint például egy egyébként feszült helyzet leírásának következő drámai részlete: „Az udvaron egy macska osont át. Hirtelen megtorpant. Aztán tovább ment.”

Persze nem volna említésre méltó a humor ilyen visszafogott jelenléte – persze a fenti mondatnál akad azért komikusabb is, például: „Mosst ejtette mert Mossról úgy gondolta hogy majdnem biztosan halott. Akkor marad a rendőrség. Vagy a Matcumbe Petroleum valamelyik embere. Aki valószínűleg azt hiszi hogy ő azt hiszi hogy ők azt hiszik hogy ő azt hiszi róluk hogy nagyon hülyék. Ezen eltöprengett egy kicsit.” –, ha nem lenne a regény mindenütt másutt szokatlanul kegyetlen és brutális.

A történet szerint az író kedvelt helyszínén, a mexikói határvidéken járunk 1980-ban, mikor nem lehet eldönteni, hogy a drogkereskedelem vagy az azzal járó véres magánháborúk okozzák a nagyobb problémát. A Nem vénnek való vidék a megannyi véres harc megannyi véres eseményének egyikét énekli meg: főhősünk egy hullánál talál kétmillió dollárt, melyet el is tulajdonít – nem meglepő hát, hogy a bandáknak ez szúrja a szemét. Az már azonban annál inkább, hogy Chigurh, az őrült és hidegvérű gyilkos is a nyomába ered – márpedig ezt eleddig még senki nem élte túl.

McCarthy mindezt – a kvázi főszereplőnek megtett nyomozó néhány fejezetenként vissza-visszatérő elmélkedése mellett – megdöbbentően szenvtelenül ábrázolja. A regény cselekményének egyébként is rendhagyó végkifejletét például nem is az érintettek szemszögéből, csak mintegy mellesleg, félvállról odavetve írja le, csakúgy, mint a megszámlálhatatlan gyilkosságot. Ezzel egyúttal meg is erősíti a már említett nyomozó számvetésének jelentőségét – mindazonáltal a cselekmény vége után következő jó negyven oldal kissé el is billenti a mérleg nyelvét a seriff töprengései felé, s ez nem tesz jót a regénynek. 

A szikárságot csak fokozza a rendhagyó forma: McCarthy kevesebb központozást használ a megszokottnál, a gyors egymásutánban fűződő-fonódó mondatok magukkal sodorják az olvasót. A fordító viszont ugyancsak radikális módját választja az interpretálásnak: teljesen elhagyja az eredetiben itt-ott azért szereplő vesszőket. Ez nem tűnik jó döntésnek: egyrészt ennek így egész más a hatása a magyar olvasóra, mint az angol eredetinek az angolajkú olvasóra, hiszen az angol nyelvben jóval ritkábban használnak vesszőt, így azok elhagyása sem volna ennyire durva beavatkozás; másrészt jó nyolcvan oldal kell hozzá, hogy megszokjuk: odáig pedig egyszerűen borzasztó idegesítő. (Melyet csak növel az aligha szándékos helyesírási hibák tömkelege: úgy tűnik, a fordító, olvasószerkesztő, korrektor vagy lektor nincs tisztában az egybe- és különírás szabályaival. Bár ezt nem tudni pontosan, mivel az eredeti angol is szándékosan butított, beszélt nyelvi elemekkel dolgozik.)

A Nem vénnek való vidék nincs és nem is lehet végérvényesen lezárva – ez az eltérés a klasszikus western-dramaturgiától pedig rangot ad a regénynek. Túl azon, hogy mitizálja cselekményét, megtagadja az olvasótól a felszabadulást – és jól teszi. Háromszáz oldal kíméletlenség után nincs helye a könyörületnek.

Adalék: a KönyvesBlogos Wostry Ferenc filmkritikája a Geekblogon >>>

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!