McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

Az út és a Nem vénnek való vidék szerzőjének első regénye 1965-ben jelent meg. A kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja már indulásakor megteremtette azt a nagyon erőteljes irodalmi atmoszférát, melyben a magányos hősök, az erőszak és a természetnek való kiszolgáltatottság uralkodnak. Az író debütáló szövege még főleg William Faulkner világát idézi, de már itt is jelen vannak azok a motívumok, amelyek a későbbi szövegek jó részét is meghatározzák. A két világháború között, Tennessee államban játszódó események középpontjában a társadalomból kiszakadt férfiak állnak, akik a természet viszontagságai közt, a perzselő napnak és az özönlő esőnek kitett utakon, a hold világánál, az erdő baljóslatú neszei között járják magányos útjukat. A hét könyve Cormac McCarthy első regénye, A gyümölcskertész.

Kolozsi Orsolya | 2020. október 12. |

Az elliptikusan szerveződő, hiányokkal, kihagyásokkal teli szöveg három férfi története: egy öregemberé, egy fiatalé, és egy, a gyermek- és felnőttkor határára érkezett fiúé. Más generációkhoz tartoznak, de közös bennük, hogy mindhárman igazi magányos farkasok,

olyan emberek, akik számára a társadalom, a törvény érdektelen, saját horizontjukon kívül eső valóság.

Az idős férfi, Arthur Ownby egy rozoga kis kalyibában él öreg kutyájával, az emberektől távol, a Knoxville-től keletre eső hegyek között. Nehezen alszik, sokféle fájdalom kínozza, éjszaka általában a környéket járja az egykor jobb napokat látott gyümölcsöskertje körül. Nem egészen világos, hogy a törvénnyel és annak képviselőivel miért kerül szembe, de többször rálő az őt zaklató rendőrökre. A fiatal férfi Marion Slyder, csempész, akinek sokszor meggyűlik a baja az igazságszolgáltatással, de igazi túlélőként mindig kimenti magát a bajból. A harmadik fontos hős a fiú, John Wesles Rattner, félárva, csendes, magának való kamasz, akit az emberek világa helyett inkább a természet, az állatok, a csapdázás érdekel. Aznap is éppen a csapdáit ellenőrzi, amikor egy baleset szemtanúja lesz, és kimenti Slydert a patakba zuhant autójából. A fiú és a férfi között ezt követően barátság szövődik, amely sokban emlékeztet egy apa-fiú kapcsolatra. A fiú a csapdák kapcsán az öregemberrel is kapcsolatba kerül, így a három férfi valamiféle felszínes kapcsolati hálóba rendeződik, azt azonban csak az olvasó tudja, hogy egy negyedik férfi köti őket össze igazán: a fiú halott apja, akinek az öregember és Slyder közül az egyik a gyilkosa, a másik pedig holttestének rejtegetője.

Cormac McCarthy
A gyümölcskertész
Ford.: Greskovits Endre, Jelenkor, 2020, 284 oldal

Szinte már krimibe illő történet, de a regény mégsem lesz krimi, ugyanis a három férfit összekötő látható és láthatatlan szálak csak nagyon zavarosan engedik láttatni magukat, a narratíva töredezett, az egyes történetek csak lazán kapcsolódnak, viszonylag nagy idő- és térbeli ugrások szabdalják darabokra ezt a nyers erejű szöveget.

A kihagyásos szerkesztés balladaivá teszi a regényt,

ugyanúgy, ahogy a szereplők bemutatása is. A gyümölcskertészben ugyanis nincsenek árnyalt, mély lélekrajzok, az elbeszélő nem avat be a szereplők gondolataiba, érzelmeibe, olvasóként nem érthetjük (legfeljebb sejthetjük) a motivációkat, a figurákat csak tetteiken és visszafogott, szűkszavú megszólalásaikon keresztül ismerhetjük meg. Mint egy szakadozott némafilm, úgy pereg az olvasó előtt McCarthy első regényének cselekménye, melyből egy férfiközpontú, az erőt és a félelem hiányát jutalmazó világ rajzolódik ki.

Az erőszak mindennapos ebben a történetben; verekedések, fenyegetőzés, vagy akár gyilkosság jelentik az emberek közötti alapvető kommunikációt. Ez a zsigeri agresszió pedig mintha a természetből szivárogna az emberekbe.

McCarthy a természetet nem idilli, az ember számára kényelmet, bőséget és szépséget jelentő térként jeleníti meg,

hanem veszélyes, vad és sokszor kegyetlen, sötét tónusú környezetként. Az Appalache-hegység szakadékait, erdőit, a Red Branch nevű település környékét lefestő bekezdésekből rengeteg van a szövegben és ezek mindegyike a természetnek egy olyan perspektívából történő megfigyelése, amely nem a szépséget, sokkal inkább a fenséget láttatja:

„A hold már magasabban járt most, hogy bement a szárcsagyökér mellett a gyümölcsösbe,  a fák megfeketedett ágai lapos papírként nyúltak át az ösvény fölött, és a tócsaszerű hold úgy mozgott, ahogy ő, siklott ázott masszaként ágtól ágig, nagy alattomban nézett, ahogy ő. Az öreg lába előtte járt testetlenül és ismeretlenül, átúszott a sávos árnyékokon, a citromzöld fű suhogott és meghajolt, megtört a szárak reszkető alja, ahogy az üveg reped halkan, elkapta a gyenge fényt, aztán gyorsan visszabújt a sötétbe. A tücskök kontrapunktján kívül nem hallatszott hang.”

Az ember sokkal közelebb áll itt a természethez, mint a másik emberhez.

A természettel való kommunikációja természetes, míg a másik emberhez intézett szavai mögött mindig a megértés lehetetlensége bujkál.

A három szereplő közül különösen az öreg az, aki érti a természet szavát. Hogy az emberek világánál fontosabbnak tartja, azt nagyon jól szemlélteti a jelenet, mikor megszólítják, de nem az őt kérdező emberre néz, hanem ekkor is a tájat vizsgálja:

„Az öreg már megállt. A férfira nézett, aztán el mellette tejeskék és derűs szemmel, egy galamb alászálló röptét figyelte, és azon túl a zöld hegyekig húzódó lejtős rétet, a távoli égbe nyújtózó vékony, kék csúcsokat …”

Az ember és a táj egymásba íródik, sokszor elválaszthatatlan, hogy kiről is van szó, a természetről vagy a benne élő emberről. Az egész környezetben – legyen vakító nyár vagy fagyos tél – van valami baljóslatú, mintha minden azt sugallaná, hogy aki itt él, együtt lélegzik ezzel a tájjal, annak valamikor egészen biztos rosszra fordul a sorsa, nincs lehetőség boldog befejezésre. És így is történik: börtön, elmeotthon, menekülés; talán csak a fiú az, akinek lesz még esélye az újrakezdésre, aki ki tud törni ebből a világból. Abból a valóságból, amelyben a férfiak nézése általában „nem tükröz se reményt, se csodálkozást, se kétségbeesést”. A hegyek között élő hallgatag férfiak ezt a zárkózott, látszólag érzelemmentes viszonyulást adják tovább generációról generációra, még akkor is, ha nincsenek saját fiaik. A rendíthetetlenség, az érzelmek sivársága persze lehet, hogy csak látszólagos, az öregnek se családja, se barátja, de idős kutyájához való ragaszkodása szembetűnő, a szöveg egyik legerősebb jelenete pedig éppen az, mikor a ronccsá öregedett kutya követni próbálja a kocsit, amelyben letartóztatott gazdáját elviszik.

Az egész regény sötét, apokaliptikus hangulatot áraszt, pedig végítéletről szó sincs. Mégis, annak a világnak, melyet a regény megjelenít, vége van. Mikor a fiú évek múltán visszatér a szülőhelyére, rádöbben, hogy ez a szülőföld elveszett,

nincs visszatérés az egykori világba.

McCarthy A gyümölcskertész lapjain megjelenített helyszínen született és nőtt fel, a környék minden egyes zugát ismeri, első regényével ennek a valaha volt helynek állít emléket. Annak a világnak, amely helyszínként ugyan megmaradt, nem tűnt el a föld színéről, de egykori esszenciáját elveszítette. A regény utolsó mondatai is ezt visszhangozzák:

„Eltűntek már. Elmenekültek, elvonultak a halálba vagy száműzetésbe, elvesztek, megszűntek. A vidéken a nap és a szél még mindig mozgott, hogy süsse és hajlítgassa a fákat, füveket. Ezeknek az embereknek sem testi valójuk, sem nyomuk nem marad. Az itt lakozó furcsa nép ajkán nevük már csak mítosz, legenda, por.”

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Dragomán: Cormac McCarthy egy apokaliptikus amerikai Móricz Zsigmond

...
Hírek

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

...
Nagy

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Hírek
...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Hírek

Meghalt Móricz Zsigmond fia, aki sosem akart irodalmi pályára lépni

...
Hírek

Egy harvardi prof szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket

...
Hírek

Sorozat lesz Az igazság ára-könyvekből

...
Hírek

Így illusztrálták ötszáz éve a könyveket

...
Hírek

Bookline top50: Kepes vitte a decembert

...
Hírek

Szeptemberben jelenik meg Sally Rooney harmadik regénye

...
Hírek

Az évtized könyvét keresi a Merítés-díj

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

...
Gyerekirodalom

Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika decemberben lett 83. éves, ebből az alkalomból pedig Szekeres Niki, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke készített vele interjút gyerekkorról, az első könyvről és mesekönyvei külföldi fogadtatásáról.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!