McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

Az út és a Nem vénnek való vidék szerzőjének első regénye 1965-ben jelent meg. A kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja már indulásakor megteremtette azt a nagyon erőteljes irodalmi atmoszférát, melyben a magányos hősök, az erőszak és a természetnek való kiszolgáltatottság uralkodnak. Az író debütáló szövege még főleg William Faulkner világát idézi, de már itt is jelen vannak azok a motívumok, amelyek a későbbi szövegek jó részét is meghatározzák. A két világháború között, Tennessee államban játszódó események középpontjában a társadalomból kiszakadt férfiak állnak, akik a természet viszontagságai közt, a perzselő napnak és az özönlő esőnek kitett utakon, a hold világánál, az erdő baljóslatú neszei között járják magányos útjukat. A hét könyve Cormac McCarthy első regénye, A gyümölcskertész.

Kolozsi Orsolya | 2020. október 12. |

Az elliptikusan szerveződő, hiányokkal, kihagyásokkal teli szöveg három férfi története: egy öregemberé, egy fiatalé, és egy, a gyermek- és felnőttkor határára érkezett fiúé. Más generációkhoz tartoznak, de közös bennük, hogy mindhárman igazi magányos farkasok,

olyan emberek, akik számára a társadalom, a törvény érdektelen, saját horizontjukon kívül eső valóság.

Az idős férfi, Arthur Ownby egy rozoga kis kalyibában él öreg kutyájával, az emberektől távol, a Knoxville-től keletre eső hegyek között. Nehezen alszik, sokféle fájdalom kínozza, éjszaka általában a környéket járja az egykor jobb napokat látott gyümölcsöskertje körül. Nem egészen világos, hogy a törvénnyel és annak képviselőivel miért kerül szembe, de többször rálő az őt zaklató rendőrökre. A fiatal férfi Marion Slyder, csempész, akinek sokszor meggyűlik a baja az igazságszolgáltatással, de igazi túlélőként mindig kimenti magát a bajból. A harmadik fontos hős a fiú, John Wesles Rattner, félárva, csendes, magának való kamasz, akit az emberek világa helyett inkább a természet, az állatok, a csapdázás érdekel. Aznap is éppen a csapdáit ellenőrzi, amikor egy baleset szemtanúja lesz, és kimenti Slydert a patakba zuhant autójából. A fiú és a férfi között ezt követően barátság szövődik, amely sokban emlékeztet egy apa-fiú kapcsolatra. A fiú a csapdák kapcsán az öregemberrel is kapcsolatba kerül, így a három férfi valamiféle felszínes kapcsolati hálóba rendeződik, azt azonban csak az olvasó tudja, hogy egy negyedik férfi köti őket össze igazán: a fiú halott apja, akinek az öregember és Slyder közül az egyik a gyilkosa, a másik pedig holttestének rejtegetője.

Cormac McCarthy
A gyümölcskertész
Ford.: Greskovits Endre, Jelenkor, 2020, 284 oldal

Szinte már krimibe illő történet, de a regény mégsem lesz krimi, ugyanis a három férfit összekötő látható és láthatatlan szálak csak nagyon zavarosan engedik láttatni magukat, a narratíva töredezett, az egyes történetek csak lazán kapcsolódnak, viszonylag nagy idő- és térbeli ugrások szabdalják darabokra ezt a nyers erejű szöveget.

A kihagyásos szerkesztés balladaivá teszi a regényt,

ugyanúgy, ahogy a szereplők bemutatása is. A gyümölcskertészben ugyanis nincsenek árnyalt, mély lélekrajzok, az elbeszélő nem avat be a szereplők gondolataiba, érzelmeibe, olvasóként nem érthetjük (legfeljebb sejthetjük) a motivációkat, a figurákat csak tetteiken és visszafogott, szűkszavú megszólalásaikon keresztül ismerhetjük meg. Mint egy szakadozott némafilm, úgy pereg az olvasó előtt McCarthy első regényének cselekménye, melyből egy férfiközpontú, az erőt és a félelem hiányát jutalmazó világ rajzolódik ki.

Az erőszak mindennapos ebben a történetben; verekedések, fenyegetőzés, vagy akár gyilkosság jelentik az emberek közötti alapvető kommunikációt. Ez a zsigeri agresszió pedig mintha a természetből szivárogna az emberekbe.

McCarthy a természetet nem idilli, az ember számára kényelmet, bőséget és szépséget jelentő térként jeleníti meg,

hanem veszélyes, vad és sokszor kegyetlen, sötét tónusú környezetként. Az Appalache-hegység szakadékait, erdőit, a Red Branch nevű település környékét lefestő bekezdésekből rengeteg van a szövegben és ezek mindegyike a természetnek egy olyan perspektívából történő megfigyelése, amely nem a szépséget, sokkal inkább a fenséget láttatja:

„A hold már magasabban járt most, hogy bement a szárcsagyökér mellett a gyümölcsösbe,  a fák megfeketedett ágai lapos papírként nyúltak át az ösvény fölött, és a tócsaszerű hold úgy mozgott, ahogy ő, siklott ázott masszaként ágtól ágig, nagy alattomban nézett, ahogy ő. Az öreg lába előtte járt testetlenül és ismeretlenül, átúszott a sávos árnyékokon, a citromzöld fű suhogott és meghajolt, megtört a szárak reszkető alja, ahogy az üveg reped halkan, elkapta a gyenge fényt, aztán gyorsan visszabújt a sötétbe. A tücskök kontrapunktján kívül nem hallatszott hang.”

Az ember sokkal közelebb áll itt a természethez, mint a másik emberhez.

A természettel való kommunikációja természetes, míg a másik emberhez intézett szavai mögött mindig a megértés lehetetlensége bujkál.

A három szereplő közül különösen az öreg az, aki érti a természet szavát. Hogy az emberek világánál fontosabbnak tartja, azt nagyon jól szemlélteti a jelenet, mikor megszólítják, de nem az őt kérdező emberre néz, hanem ekkor is a tájat vizsgálja:

„Az öreg már megállt. A férfira nézett, aztán el mellette tejeskék és derűs szemmel, egy galamb alászálló röptét figyelte, és azon túl a zöld hegyekig húzódó lejtős rétet, a távoli égbe nyújtózó vékony, kék csúcsokat …”

Az ember és a táj egymásba íródik, sokszor elválaszthatatlan, hogy kiről is van szó, a természetről vagy a benne élő emberről. Az egész környezetben – legyen vakító nyár vagy fagyos tél – van valami baljóslatú, mintha minden azt sugallaná, hogy aki itt él, együtt lélegzik ezzel a tájjal, annak valamikor egészen biztos rosszra fordul a sorsa, nincs lehetőség boldog befejezésre. És így is történik: börtön, elmeotthon, menekülés; talán csak a fiú az, akinek lesz még esélye az újrakezdésre, aki ki tud törni ebből a világból. Abból a valóságból, amelyben a férfiak nézése általában „nem tükröz se reményt, se csodálkozást, se kétségbeesést”. A hegyek között élő hallgatag férfiak ezt a zárkózott, látszólag érzelemmentes viszonyulást adják tovább generációról generációra, még akkor is, ha nincsenek saját fiaik. A rendíthetetlenség, az érzelmek sivársága persze lehet, hogy csak látszólagos, az öregnek se családja, se barátja, de idős kutyájához való ragaszkodása szembetűnő, a szöveg egyik legerősebb jelenete pedig éppen az, mikor a ronccsá öregedett kutya követni próbálja a kocsit, amelyben letartóztatott gazdáját elviszik.

Az egész regény sötét, apokaliptikus hangulatot áraszt, pedig végítéletről szó sincs. Mégis, annak a világnak, melyet a regény megjelenít, vége van. Mikor a fiú évek múltán visszatér a szülőhelyére, rádöbben, hogy ez a szülőföld elveszett,

nincs visszatérés az egykori világba.

McCarthy A gyümölcskertész lapjain megjelenített helyszínen született és nőtt fel, a környék minden egyes zugát ismeri, első regényével ennek a valaha volt helynek állít emléket. Annak a világnak, amely helyszínként ugyan megmaradt, nem tűnt el a föld színéről, de egykori esszenciáját elveszítette. A regény utolsó mondatai is ezt visszhangozzák:

„Eltűntek már. Elmenekültek, elvonultak a halálba vagy száműzetésbe, elvesztek, megszűntek. A vidéken a nap és a szél még mindig mozgott, hogy süsse és hajlítgassa a fákat, füveket. Ezeknek az embereknek sem testi valójuk, sem nyomuk nem marad. Az itt lakozó furcsa nép ajkán nevük már csak mítosz, legenda, por.”

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Dragomán: Cormac McCarthy egy apokaliptikus amerikai Móricz Zsigmond

...
Hírek

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

...
Nagy

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Nézegess ritkán látott képeket Esterházy Péterről!

...
Hírek

Budapest megpályázza a Világ Könyvfővárosa címet

...
Hírek

Natalie Portmannel forog az új Ferrante-adaptáció

...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

...
Hírek

Így fog kinézni Sally Rooney új regénye

...
Hírek

Gutenberget ünnepli a Google Doodle

...
Gyerekirodalom

Októberben érkezik J.K. Rowling új gyerekkönyve

...
Hírek

Esterházy Péter születésének évfordulójára 40 plakát kerül ki Óbudán

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

...
Gyerekirodalom

A középsulis lány milliárdos lesz, csak előtte meg kell fejtenie egy rejtélyes ház titkait

Az Örökösök viadala bár címében kissé Suzanne Collins sorozatát idézi, cselekménye inkább olyan, mintha a Neveletlen hercegnőt egy merész mozdulattal a Tőrbe ejtve filmmel mosták volna össze. Ha lehántjuk a tini szappanoperás sallangokat, mindenesetre egy jó kis nyomozós-rejtvényfejtős ámokfutást kapunk. U18.

...
Gyerekirodalom

Süvöltő és gólyatöcs – Gyönyörű, játékos verseskötet vezet be a madarak világába

A madárnak szereplőként és motívumként is óriási hagyománya van a magyar (gyerek)irodalomban, elég csak Lázár Ervin seregélyére és feketerigójára vagy Tandori Dezső verebeire gondolni.  Ezt a hagyományt folytatja új könyvében Balázs Imre József: a MadárÁBÉCÉ egyszerre madárhatározó, versgyűjtemény, ábécéskönyv és gyönyörű lapozgató.

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!