McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

Az út és a Nem vénnek való vidék szerzőjének első regénye 1965-ben jelent meg. A kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja már indulásakor megteremtette azt a nagyon erőteljes irodalmi atmoszférát, melyben a magányos hősök, az erőszak és a természetnek való kiszolgáltatottság uralkodnak. Az író debütáló szövege még főleg William Faulkner világát idézi, de már itt is jelen vannak azok a motívumok, amelyek a későbbi szövegek jó részét is meghatározzák. A két világháború között, Tennessee államban játszódó események középpontjában a társadalomból kiszakadt férfiak állnak, akik a természet viszontagságai közt, a perzselő napnak és az özönlő esőnek kitett utakon, a hold világánál, az erdő baljóslatú neszei között járják magányos útjukat. A hét könyve Cormac McCarthy első regénye, A gyümölcskertész.

Kolozsi Orsolya | 2020. október 12. |

Az elliptikusan szerveződő, hiányokkal, kihagyásokkal teli szöveg három férfi története: egy öregemberé, egy fiatalé, és egy, a gyermek- és felnőttkor határára érkezett fiúé. Más generációkhoz tartoznak, de közös bennük, hogy mindhárman igazi magányos farkasok,

olyan emberek, akik számára a társadalom, a törvény érdektelen, saját horizontjukon kívül eső valóság.

Az idős férfi, Arthur Ownby egy rozoga kis kalyibában él öreg kutyájával, az emberektől távol, a Knoxville-től keletre eső hegyek között. Nehezen alszik, sokféle fájdalom kínozza, éjszaka általában a környéket járja az egykor jobb napokat látott gyümölcsöskertje körül. Nem egészen világos, hogy a törvénnyel és annak képviselőivel miért kerül szembe, de többször rálő az őt zaklató rendőrökre. A fiatal férfi Marion Slyder, csempész, akinek sokszor meggyűlik a baja az igazságszolgáltatással, de igazi túlélőként mindig kimenti magát a bajból. A harmadik fontos hős a fiú, John Wesles Rattner, félárva, csendes, magának való kamasz, akit az emberek világa helyett inkább a természet, az állatok, a csapdázás érdekel. Aznap is éppen a csapdáit ellenőrzi, amikor egy baleset szemtanúja lesz, és kimenti Slydert a patakba zuhant autójából. A fiú és a férfi között ezt követően barátság szövődik, amely sokban emlékeztet egy apa-fiú kapcsolatra. A fiú a csapdák kapcsán az öregemberrel is kapcsolatba kerül, így a három férfi valamiféle felszínes kapcsolati hálóba rendeződik, azt azonban csak az olvasó tudja, hogy egy negyedik férfi köti őket össze igazán: a fiú halott apja, akinek az öregember és Slyder közül az egyik a gyilkosa, a másik pedig holttestének rejtegetője.

Cormac McCarthy
A gyümölcskertész
Ford.: Greskovits Endre, Jelenkor, 2020, 284 oldal

Szinte már krimibe illő történet, de a regény mégsem lesz krimi, ugyanis a három férfit összekötő látható és láthatatlan szálak csak nagyon zavarosan engedik láttatni magukat, a narratíva töredezett, az egyes történetek csak lazán kapcsolódnak, viszonylag nagy idő- és térbeli ugrások szabdalják darabokra ezt a nyers erejű szöveget.

A kihagyásos szerkesztés balladaivá teszi a regényt,

ugyanúgy, ahogy a szereplők bemutatása is. A gyümölcskertészben ugyanis nincsenek árnyalt, mély lélekrajzok, az elbeszélő nem avat be a szereplők gondolataiba, érzelmeibe, olvasóként nem érthetjük (legfeljebb sejthetjük) a motivációkat, a figurákat csak tetteiken és visszafogott, szűkszavú megszólalásaikon keresztül ismerhetjük meg. Mint egy szakadozott némafilm, úgy pereg az olvasó előtt McCarthy első regényének cselekménye, melyből egy férfiközpontú, az erőt és a félelem hiányát jutalmazó világ rajzolódik ki.

Az erőszak mindennapos ebben a történetben; verekedések, fenyegetőzés, vagy akár gyilkosság jelentik az emberek közötti alapvető kommunikációt. Ez a zsigeri agresszió pedig mintha a természetből szivárogna az emberekbe.

McCarthy a természetet nem idilli, az ember számára kényelmet, bőséget és szépséget jelentő térként jeleníti meg,

hanem veszélyes, vad és sokszor kegyetlen, sötét tónusú környezetként. Az Appalache-hegység szakadékait, erdőit, a Red Branch nevű település környékét lefestő bekezdésekből rengeteg van a szövegben és ezek mindegyike a természetnek egy olyan perspektívából történő megfigyelése, amely nem a szépséget, sokkal inkább a fenséget láttatja:

„A hold már magasabban járt most, hogy bement a szárcsagyökér mellett a gyümölcsösbe,  a fák megfeketedett ágai lapos papírként nyúltak át az ösvény fölött, és a tócsaszerű hold úgy mozgott, ahogy ő, siklott ázott masszaként ágtól ágig, nagy alattomban nézett, ahogy ő. Az öreg lába előtte járt testetlenül és ismeretlenül, átúszott a sávos árnyékokon, a citromzöld fű suhogott és meghajolt, megtört a szárak reszkető alja, ahogy az üveg reped halkan, elkapta a gyenge fényt, aztán gyorsan visszabújt a sötétbe. A tücskök kontrapunktján kívül nem hallatszott hang.”

Az ember sokkal közelebb áll itt a természethez, mint a másik emberhez.

A természettel való kommunikációja természetes, míg a másik emberhez intézett szavai mögött mindig a megértés lehetetlensége bujkál.

A három szereplő közül különösen az öreg az, aki érti a természet szavát. Hogy az emberek világánál fontosabbnak tartja, azt nagyon jól szemlélteti a jelenet, mikor megszólítják, de nem az őt kérdező emberre néz, hanem ekkor is a tájat vizsgálja:

„Az öreg már megállt. A férfira nézett, aztán el mellette tejeskék és derűs szemmel, egy galamb alászálló röptét figyelte, és azon túl a zöld hegyekig húzódó lejtős rétet, a távoli égbe nyújtózó vékony, kék csúcsokat …”

Az ember és a táj egymásba íródik, sokszor elválaszthatatlan, hogy kiről is van szó, a természetről vagy a benne élő emberről. Az egész környezetben – legyen vakító nyár vagy fagyos tél – van valami baljóslatú, mintha minden azt sugallaná, hogy aki itt él, együtt lélegzik ezzel a tájjal, annak valamikor egészen biztos rosszra fordul a sorsa, nincs lehetőség boldog befejezésre. És így is történik: börtön, elmeotthon, menekülés; talán csak a fiú az, akinek lesz még esélye az újrakezdésre, aki ki tud törni ebből a világból. Abból a valóságból, amelyben a férfiak nézése általában „nem tükröz se reményt, se csodálkozást, se kétségbeesést”. A hegyek között élő hallgatag férfiak ezt a zárkózott, látszólag érzelemmentes viszonyulást adják tovább generációról generációra, még akkor is, ha nincsenek saját fiaik. A rendíthetetlenség, az érzelmek sivársága persze lehet, hogy csak látszólagos, az öregnek se családja, se barátja, de idős kutyájához való ragaszkodása szembetűnő, a szöveg egyik legerősebb jelenete pedig éppen az, mikor a ronccsá öregedett kutya követni próbálja a kocsit, amelyben letartóztatott gazdáját elviszik.

Az egész regény sötét, apokaliptikus hangulatot áraszt, pedig végítéletről szó sincs. Mégis, annak a világnak, melyet a regény megjelenít, vége van. Mikor a fiú évek múltán visszatér a szülőhelyére, rádöbben, hogy ez a szülőföld elveszett,

nincs visszatérés az egykori világba.

McCarthy A gyümölcskertész lapjain megjelenített helyszínen született és nőtt fel, a környék minden egyes zugát ismeri, első regényével ennek a valaha volt helynek állít emléket. Annak a világnak, amely helyszínként ugyan megmaradt, nem tűnt el a föld színéről, de egykori esszenciáját elveszítette. A regény utolsó mondatai is ezt visszhangozzák:

„Eltűntek már. Elmenekültek, elvonultak a halálba vagy száműzetésbe, elvesztek, megszűntek. A vidéken a nap és a szél még mindig mozgott, hogy süsse és hajlítgassa a fákat, füveket. Ezeknek az embereknek sem testi valójuk, sem nyomuk nem marad. Az itt lakozó furcsa nép ajkán nevük már csak mítosz, legenda, por.”

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Dragomán: Cormac McCarthy egy apokaliptikus amerikai Móricz Zsigmond

...
Hírek

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

...
Nagy

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

„A boldogságot meg lehet venni?” – teszi fel a kérdést az olasz szerzőpáros képeskönyve. A boldogságárus lenyűgözően szép könyvtárgy, melyben nem a szöveg, hanem a képek dominálnak.

...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe.