McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

McCarthy első regénye olyan, mint egy szakadozott némafilm

Az út és a Nem vénnek való vidék szerzőjének első regénye 1965-ben jelent meg. A kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja már indulásakor megteremtette azt a nagyon erőteljes irodalmi atmoszférát, melyben a magányos hősök, az erőszak és a természetnek való kiszolgáltatottság uralkodnak. Az író debütáló szövege még főleg William Faulkner világát idézi, de már itt is jelen vannak azok a motívumok, amelyek a későbbi szövegek jó részét is meghatározzák. A két világháború között, Tennessee államban játszódó események középpontjában a társadalomból kiszakadt férfiak állnak, akik a természet viszontagságai közt, a perzselő napnak és az özönlő esőnek kitett utakon, a hold világánál, az erdő baljóslatú neszei között járják magányos útjukat. A hét könyve Cormac McCarthy első regénye, A gyümölcskertész.

Kolozsi Orsolya | 2020. október 12. |

Az elliptikusan szerveződő, hiányokkal, kihagyásokkal teli szöveg három férfi története: egy öregemberé, egy fiatalé, és egy, a gyermek- és felnőttkor határára érkezett fiúé. Más generációkhoz tartoznak, de közös bennük, hogy mindhárman igazi magányos farkasok,

olyan emberek, akik számára a társadalom, a törvény érdektelen, saját horizontjukon kívül eső valóság.

Az idős férfi, Arthur Ownby egy rozoga kis kalyibában él öreg kutyájával, az emberektől távol, a Knoxville-től keletre eső hegyek között. Nehezen alszik, sokféle fájdalom kínozza, éjszaka általában a környéket járja az egykor jobb napokat látott gyümölcsöskertje körül. Nem egészen világos, hogy a törvénnyel és annak képviselőivel miért kerül szembe, de többször rálő az őt zaklató rendőrökre. A fiatal férfi Marion Slyder, csempész, akinek sokszor meggyűlik a baja az igazságszolgáltatással, de igazi túlélőként mindig kimenti magát a bajból. A harmadik fontos hős a fiú, John Wesles Rattner, félárva, csendes, magának való kamasz, akit az emberek világa helyett inkább a természet, az állatok, a csapdázás érdekel. Aznap is éppen a csapdáit ellenőrzi, amikor egy baleset szemtanúja lesz, és kimenti Slydert a patakba zuhant autójából. A fiú és a férfi között ezt követően barátság szövődik, amely sokban emlékeztet egy apa-fiú kapcsolatra. A fiú a csapdák kapcsán az öregemberrel is kapcsolatba kerül, így a három férfi valamiféle felszínes kapcsolati hálóba rendeződik, azt azonban csak az olvasó tudja, hogy egy negyedik férfi köti őket össze igazán: a fiú halott apja, akinek az öregember és Slyder közül az egyik a gyilkosa, a másik pedig holttestének rejtegetője.

Cormac McCarthy
A gyümölcskertész
Ford.: Greskovits Endre, Jelenkor, 2020, 284 oldal
-

Szinte már krimibe illő történet, de a regény mégsem lesz krimi, ugyanis a három férfit összekötő látható és láthatatlan szálak csak nagyon zavarosan engedik láttatni magukat, a narratíva töredezett, az egyes történetek csak lazán kapcsolódnak, viszonylag nagy idő- és térbeli ugrások szabdalják darabokra ezt a nyers erejű szöveget.

A kihagyásos szerkesztés balladaivá teszi a regényt,

ugyanúgy, ahogy a szereplők bemutatása is. A gyümölcskertészben ugyanis nincsenek árnyalt, mély lélekrajzok, az elbeszélő nem avat be a szereplők gondolataiba, érzelmeibe, olvasóként nem érthetjük (legfeljebb sejthetjük) a motivációkat, a figurákat csak tetteiken és visszafogott, szűkszavú megszólalásaikon keresztül ismerhetjük meg. Mint egy szakadozott némafilm, úgy pereg az olvasó előtt McCarthy első regényének cselekménye, melyből egy férfiközpontú, az erőt és a félelem hiányát jutalmazó világ rajzolódik ki.

Az erőszak mindennapos ebben a történetben; verekedések, fenyegetőzés, vagy akár gyilkosság jelentik az emberek közötti alapvető kommunikációt. Ez a zsigeri agresszió pedig mintha a természetből szivárogna az emberekbe.

McCarthy a természetet nem idilli, az ember számára kényelmet, bőséget és szépséget jelentő térként jeleníti meg,

hanem veszélyes, vad és sokszor kegyetlen, sötét tónusú környezetként. Az Appalache-hegység szakadékait, erdőit, a Red Branch nevű település környékét lefestő bekezdésekből rengeteg van a szövegben és ezek mindegyike a természetnek egy olyan perspektívából történő megfigyelése, amely nem a szépséget, sokkal inkább a fenséget láttatja:

„A hold már magasabban járt most, hogy bement a szárcsagyökér mellett a gyümölcsösbe,  a fák megfeketedett ágai lapos papírként nyúltak át az ösvény fölött, és a tócsaszerű hold úgy mozgott, ahogy ő, siklott ázott masszaként ágtól ágig, nagy alattomban nézett, ahogy ő. Az öreg lába előtte járt testetlenül és ismeretlenül, átúszott a sávos árnyékokon, a citromzöld fű suhogott és meghajolt, megtört a szárak reszkető alja, ahogy az üveg reped halkan, elkapta a gyenge fényt, aztán gyorsan visszabújt a sötétbe. A tücskök kontrapunktján kívül nem hallatszott hang.”

Az ember sokkal közelebb áll itt a természethez, mint a másik emberhez.

A természettel való kommunikációja természetes, míg a másik emberhez intézett szavai mögött mindig a megértés lehetetlensége bujkál.

A három szereplő közül különösen az öreg az, aki érti a természet szavát. Hogy az emberek világánál fontosabbnak tartja, azt nagyon jól szemlélteti a jelenet, mikor megszólítják, de nem az őt kérdező emberre néz, hanem ekkor is a tájat vizsgálja:

„Az öreg már megállt. A férfira nézett, aztán el mellette tejeskék és derűs szemmel, egy galamb alászálló röptét figyelte, és azon túl a zöld hegyekig húzódó lejtős rétet, a távoli égbe nyújtózó vékony, kék csúcsokat …”

Az ember és a táj egymásba íródik, sokszor elválaszthatatlan, hogy kiről is van szó, a természetről vagy a benne élő emberről. Az egész környezetben – legyen vakító nyár vagy fagyos tél – van valami baljóslatú, mintha minden azt sugallaná, hogy aki itt él, együtt lélegzik ezzel a tájjal, annak valamikor egészen biztos rosszra fordul a sorsa, nincs lehetőség boldog befejezésre. És így is történik: börtön, elmeotthon, menekülés; talán csak a fiú az, akinek lesz még esélye az újrakezdésre, aki ki tud törni ebből a világból. Abból a valóságból, amelyben a férfiak nézése általában „nem tükröz se reményt, se csodálkozást, se kétségbeesést”. A hegyek között élő hallgatag férfiak ezt a zárkózott, látszólag érzelemmentes viszonyulást adják tovább generációról generációra, még akkor is, ha nincsenek saját fiaik. A rendíthetetlenség, az érzelmek sivársága persze lehet, hogy csak látszólagos, az öregnek se családja, se barátja, de idős kutyájához való ragaszkodása szembetűnő, a szöveg egyik legerősebb jelenete pedig éppen az, mikor a ronccsá öregedett kutya követni próbálja a kocsit, amelyben letartóztatott gazdáját elviszik.

Az egész regény sötét, apokaliptikus hangulatot áraszt, pedig végítéletről szó sincs. Mégis, annak a világnak, melyet a regény megjelenít, vége van. Mikor a fiú évek múltán visszatér a szülőhelyére, rádöbben, hogy ez a szülőföld elveszett,

nincs visszatérés az egykori világba.

McCarthy A gyümölcskertész lapjain megjelenített helyszínen született és nőtt fel, a környék minden egyes zugát ismeri, első regényével ennek a valaha volt helynek állít emléket. Annak a világnak, amely helyszínként ugyan megmaradt, nem tűnt el a föld színéről, de egykori esszenciáját elveszítette. A regény utolsó mondatai is ezt visszhangozzák:

„Eltűntek már. Elmenekültek, elvonultak a halálba vagy száműzetésbe, elvesztek, megszűntek. A vidéken a nap és a szél még mindig mozgott, hogy süsse és hajlítgassa a fákat, füveket. Ezeknek az embereknek sem testi valójuk, sem nyomuk nem marad. Az itt lakozó furcsa nép ajkán nevük már csak mítosz, legenda, por.”

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Dragomán: Cormac McCarthy egy apokaliptikus amerikai Móricz Zsigmond

...
Hírek

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

...
Nagy

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Hírek
...
Hírek

Dragomán egypercesben írta meg az SZFE körüli helyzetet

...
Hírek

Újra streamel a Radnóti Színház!

...
Hírek

Minisorozatot készít az HBO Nesbo A fiújából

...
Hírek

Nem jelenhetett meg a Péterfy-Novák Évával készült interjú a 168 órában

...
Hírek

Jövőre két Philip Roth-életrajz jön Amerikában

...
Hírek

A cyberpunktól a Dűnéig - Hétfőtől ismét Világok Találkozása

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

A tárgyalóteremben az igazság néha különösen rossz védelem

Graham Moore egy olyan „ki tette?” típusú krimit alkotott, ami mindamellett, hogy fontos témákat boncolgat a törvény, igazságosság, lelkiismeret és rasszizmus tengelyén, veszettül szórakoztató is - írtuk kritikánkban a Bűnösökről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Hogyan őrizzük meg humorunkat és ép eszünket vesztegzár idején?

Mihez kezd egy nagymama, ha karanténba kerül? Pataki Éva sok humorral átszőtt regényéből ez is kiderül. Mutatunk egy részt belőle.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.