„Áthozni egy McCarthy-mondatot, az maga az istenkísértés”

A nyolcvankilenc évesen elhunyt Cormac McCarthy prózáját nevezték már öntörvényűnek, lírainak, erőszakosnak, apokaliptikusnak. Még az idén megjelenik itthon is két legutolsó regénye, amelyeket Greskovits Endre fordít magyarra. Őt és Totth Benedeket a McCarthy-szövegekhez való személyes viszonyukról kérdeztük, és kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy kezdő McCarthy-olvasónak mit ajánlanának.

Ruff Orsolya | 2023. június 14. |

Nyolcvankilenc éves korában meghalt a kortárs amerikai próza egyik megkerülhetetlen alakja, a Vad lovak és a Véres délkörök írója, Cormac McCarthy. Az írónak az Egyesült Államokban tavaly jelent meg – egy hónap különbséggel – két regénye (The Passenger / Stella Maris), amelyek még az idén a Jelenkor Kiadó gondozásában jelennek majd meg. Itthon több műfordító ültette át magyarra a műveit (a McCarthy-prózáról ebben a szülinapos cikkben meséltek), a két új regény fordításán pedig jelenleg is dolgozik Greskovits Endre, akit a benyomásairól kérdeztünk, és arra kértünk, helyezze el az új regényeket a McCarthy-féle próza-univerzumban.

Cormac McCarthy
Stella Maris / Az utas
Ford.: Greskovits Endre, Jelenkor, 2023, 648 oldal
-

„Az életmű lezárásaként mindenképp különös regény született (avagy párregény, de az egyszerűség kedvéért tekintsük ezt most egynek), amely sok szempontból magán viseli a szerző erőteljes megkülönböztető jegyeit, de a hosszú, 16 éves érlelés és McCarthy megváltozott érdeklődése miatt sok mindenben el is tér az eddig megszokott művektől” – válaszolta Greskovits Endre. Magyarázatként hozzátette, hogy a szerző először is ezúttal otthagyta a Vadnyugatot (ha Knoxville környékét nem is, oda azért visszatér), meglepő helyeken mozog: New Orleansban, Wisconsinban, Párizsban, a Baleár-szigeteken. Másodszor mivel időskorában rengeteget foglalkozott matematikával, fizikával – elsősorban kvantumfizikával –, ezek a tudományágak is bőséggel megjelennek a regényben. A harmadik pedig a pszichológia tudományának erős kiemelése, hiszen a párregény második darabja a Stella Maris nevű pszichiátriai intézetben játszódik, és csakis a főhős később öngyilkossá lett húgának lelki mozgatórugóit igyekszik feltárni. „Egyszóval az olvasónak sok meglepetésben lesz része, mást kap, mint amit megszokott, de ugyanolyan jó minőségben –

csak a reménytelennek tűnő világ állandó”

– tette hozzá.

Greskovits Endre elmondta még, hogy a fordító szívéhez természetesen az általa lefordított művek állnak a legközelebb, hiszen ezeknek ismeri minden rezdülését: „Ami a többit illeti, azokat is szeretem, de az érett McCarthy művei nekem – persze tudom, hogy ez szubjektív dolog – túlságosan sötétek és kilátástalanok, amitől persze még zseniálisak. Ha mégis ki kellene emelnem valamelyiket, a Vad lovakat mondanám, de lehet, hogy csak azért, mert ezzel találkoztam először”. Amikor arra kértük, hogy ajánljon egy olyan könyvet, amellyel egy kezdő McCarthy-olvasó beléphet ebbe a világba, akkor bevezetésként továbbra is a Suttree című regényt ajánlotta (olvass bele), „mivel ez erősen önéletrajzi könyv, és bár ezen is vastagon ott ül a reménytelenség, azért meg-megcsillan benne a humor is, ami a későbbi művekre már nem annyira jellemző. Mindenesetre elég jó kapaszkodóul szolgál a szerző és világa megismeréséhez és megértéséhez.”

Ugyanezt a kérdést feltettük Totth Benedeknek is, aki Az út (olvass bele) és az Átkelés című regényeket fordította magyarra, és aki azt mondta, hogy a Nem vénnek való vidék jó belépő lehet a McCarthy-univerzumba. Hozzátette, hogy ezt akkor is érdemes elolvasni, ha valaki már látta a Coen-testvérek szintén kiváló adaptációját. A McCarthy-könyvekhez fűződő személyes viszonyáról Totth Benedek a következőket mondta:

„A McCarthy-próza már olvasóként is letaglózott, fordítóként pedig egyszerre végtelenül nyomasztó és katartikus volt az általa teremtett világokban létezni. Áthozni egy McCarthy-mondatot, az maga az istenkísértés, a mai eszemmel lehet, hogy már nem mernék ilyesmire vállalkozni. Nekem az Átkelés az egyik kedvenc (McCarthy-)regényem. Lenyűgöz az az eltökéltség, könyörtelenség és öntörvényűség, amivel végigmondja ezt az elmesélhetetlen történetet az elkóborolt farkasról és a fiúról, aki vissza akarja vinni Mexikóba. Ez a regény 

Az öreg halász és a tenger és a Moby Dick találkozása a neo-westernnel.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A sötétség mestere volt – Cormac McCarthy legemlékezetesebb könyveiből válogattunk

A június 13-án, 89 éves korában elhunyt amerikai író, Cormac Mccarthy könyvei közül ajánlunk ötöt, melyek egytől-egyig lenyűgöző darabjai ennek a különleges életműnek. 

...
Hírek

A RHCP basszusgitárosa rajong Cormac McCarthy és Toni Morrison könyveiért

Kiderült, kik a kedvenc szerzői a Red Hot Chili Peppers basszusgitárosának. 

...
Hírek

Jövőre két McCarthy-regény jelenik meg magyarul

Amerikában idén ősszel, Magyarországon pedig jövőre jelenik meg Cormac McCarthy két új regénye.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie