A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

„– Nehéz éve volt, ugye? (…) – Melyikünknek nem?” A koronavírus okozta válsághelyzet az elmúlt egy évben szinte mindenkit nagyon megviselt, és bár a traumáink kiindulópontja ugyanaz, a megéléseink rendkívül sokfélék. A feldolgozásban óriási löketet adhat egy olyan könyv, ami megmutatja, nem vagyunk egyedül, másokban is ellentmondásos érzések kavarognak, vannak társaink az elszigeteltségen túl. Ilyen kötet a Dekameron-projekt (olvass bele ITT), amelybe 29 író írt novellát a járvány ihletésére, köztük Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange és Etgar Keret (a kötet bemutatójáról ITT írtunk.) A Dekameron-projekt a hét könyve. 

Forgách Kinga | 2021. április 19. |

Tavaly tavasszal, amikor világszerte terjedni kezdett a koronavírus és egyre több helyen vezettek be korlátozó intézkedéseket, az emberek félelemmel vegyes izgalommal fogadták az újszerű eseményeket, amelyek felülírták az addigi életünk megszokott kereteit. Mindenki próbálta megérteni, mi is az, aminek részesei vagyunk: tömegek kezdték el felvásárolni a járványokról szóló könyveket, A pestist, a Szerelem kolera idejént vagy a Dekameront. Óriási igény volt arra, hogy támaszt találjunk a történetekben. Ennek hatására a The New York Times Magazine szerkesztőiben felmerült az ötlet, hogy lehetne készíteni egy olyan lapszámot, amelyben híres írók írják meg a novelláikat a járványról és a karanténról. Így született meg a Boccaccio ihlette Dekameron-projekt, amelyhez olyan szerzők csatlakoztak, mint Margaret Atwood, Etgar Keret, Mona Awad, Colm Tóibín vagy Tommy Orange. Az eredmény egy olyan magazin, majd kötet lett, amely egyszerre nagyon szórakoztató és szíven ütő: 

megtaláljuk benne mindazon érzések, tapasztalatok, kétségek és félelmek gyűjteményét, amelyek az elmúlt egy évben meghatározták az életünket.

Dekameron-projekt - 29 új novella a járvány idejéből

Ford.: Báder Petra, Borgula András, Csonka Ágnes, Gy. Horváth László, Lőrinszky Ildikó, Merényi Ágnes, Nagy Viktória, N. Kiss Zsuzsa, Szieberth Ádám, Todero Anna, Athenaeum, 2021, 320 oldal

Dekameron-projekt

Boccaccio 14. században játszódó Dekameronjának alapkoncepciója, hogy a pestisjárvány idején tíz fiatal karanténba vonul és ott történeteket mesélnek egymásnak. A téma sosem a pestis, a társaság fő szabálya ugyanis az, „hogy csak semmi hírt Firenzéből”. Régi, ismert meséket mondanak újra a szereplők, többnyire pajzán, szerelmes történeteket, amelyek elterelik a figyelmüket a szörnyű valóságról, az odakint tomboló járványról. „Boccaccio eszképista meséinek paradoxona, hogy végül visszaviszik a mesélőket és az olvasót oda, ahonnan elmenekültek” – írja a Dekameron-projekt bevezetőjében Rivka Galchen. A koronavírus-járványra reagáló kötet hasonlít is meg nem is Boccaccio klasszikusához: közel áll hozzá, mert történetekkel próbál segíteni nekünk egy pandémia idején, de különbözik is tőle, mert a legtöbb szerző nem rugaszkodott el a járvány témájától. Utóbbinak a hatása, hogy egyszerre szomorú és felszabadító olvasni ezeket a novellákat. 

Megrázó szembesülni azzal, hogy már több, mint egy éve élünk ebben a katasztrófafilmbe illő világban, de jóleső, hogy azt látjuk, mások is azt érzik, azt élik meg, amiken mi megyünk keresztül.

A Dekameron-projekt nagyon sokszínű lett, összesen 29 novella került a kötetbe és mindegyik más-más nézőpontból ragadja meg a járvány témáját, néhány a tragikus oldalát mutatja meg, néhány a karantén okozta helyzet abszurditásaira mutat rá, némelyik szerző pedig teljesen elborult (és sokszor nagyon szórakoztató) ötletekkel állt elő. A történetek még tavaly tavasszal születtek, tehát leginkább az első hullám tapasztalatai, érzelmi lenyomatai jelennek meg az írásokban, de az aktualitásukból – sajnos – nem veszítettek.

A koronavírus-járvány– sok más mellett – az olvasási szokásokra és a könyvkiadásra is hatással volt. A tavaszi első hullám alatt kevés új könyv jelent meg, a járványokról szóló történetek viszont a toplisták élére ugrottak. Camus 1947-es A pestise bestseller lett több országban (mi is újraolvastuk), de a Szerelem kolera idején és A londoni pestis eladásai is jól pörögtek (a pandémiákról szóló könyves gyűjtésünket ITT találjátok). Az év második felében valamelyest magára talált a könyvpiac, és sorra jöttek ki a járványra reagáló aktuális kötetek is (a leggyorsabban az erotikus könyvek alkalmazkodtak a helyzethez). Magyarországon Cserna-Szabó András szerkesztésében jelent meg karanténantológia, Háy János elsőként írt karanténnaplót, de népszerűek voltak Benedek Ágota bejegyzései is, Juhász Roland Gyomlálója pedig a jövő járványaiból adott egy kis ízelítőt. A külföldi szerzők közt Paolo Giordano fizikus-író volt az első, aki összefoglalta, mit jelent ez a járvány az életmódunkra nézve, nálunk pedig Barabási Albert-László nyilatkozott sokat a témában. De a karantén alatt támadt gondolataiból esszékötetet adott ki Zadie Smith isFerenc pápa pedig az egész évet összegezte új könyvében, sőt, arra is kitért, merre kellene elindulnunk ezután. Ljudmila Ulickaja is úgy döntött, leporolja 42 évvel ezelőtt írt forgatókönyvét, a Csak egy pestis óriási siker lett. 

Ha a novellákat kategóriákba akarnánk sorolni, akkor azt mondhatnánk, hogy vannak egészen realista történetek, amelyek konkrét lenyomatai a 2020-as évnek: ezek kiürült városokban, elhagyatott házakban játszódnak, és a távolságtartás, illetve a bezártság okozta magánnyal szembesítenek (Dinaw Mengestu: Így szoktunk játszani, Téa Obreht: Bezi Duras kutyái). Rögtön az első írás, Viktor Lavelle Felismerés című szövege is ilyen, amely New York egyik kihalt bérházában játszódik, ahol csak egy-két lakó maradt, és azok is a karanténélet elszigeteltségében rekedtek: WC-papír hiány, home office, kétségbeesés, maszk – ezek az új élet kellékei a világ egyik legnyüzsgőbb városában. „A képernyők illúziót keltenek, hogy mind kapcsolatban vagyunk még. De ez nem igaz. Akiknek volt hova menniük, elmentek. Na és mi, többiek? Minket sorsunkra hagytak.”

Más történeteknek nem a magány a fő témája, hanem éppen ellenkezőleg: az összezártság és azok a helyzetek, amiket ez magával hoz

 (Paolo Giordano: A tökéletes útitárs, Colm Tóibín: L.A. melléki mesék). Tommy Orange A csapat című szövegében például megpróbálja körbejárni, megfogalmazni, hogy milyen érzéseket keltett az emberben, amikor „csikorogva lefulladt a világ”. Hogy amikor mindenki arról beszélt, hogyan lehetne ezt az időszakot hasznosan kihasználni, miért nem lehetett mégsem semmi érdemlegeset létrehozni. „Az idő újabban megfoghatatlanul elsiklott ilyenformán, mintha egy függöny takarásába, aztán előbukkant újra más alakban, hol fekete lyuk volt az interneten, hol általad erőnek erejével kirándulásnak mondott séta az utcátokban a nejeddel meg a fiaddal, hol könyv, amelyre bámulsz, de nem fogsz fel belőle semmit, hol bénító mélabú, hol a köröző pulykakeselyűk figyelése, hol szakadatlanul lappangó szorongás, hol nem fogadott zoomolás, hol otthontanulási műszak a fiaddal, hol tovaröppent április és május, hol agyalás a veszteségszámon, a névtelenek számának emelkedése az animációs térképek végtelenített grafikonjain.” 

Több szerző is arra törekedett, hogy a karanténhelyzetet a maga összetettségében mutassa be, hogy ne csak a nehéz vagy tragikus oldalát írja meg, hanem azt is, ami abszurd, furcsa vagy vicces benne.

Colm Tóibín története (L.A. melléki mesék) például arra keresi a választ, hogy milyen is az a karanténboldogság, Kamilla Shamsie szövege (Séta) arra mutat rá, hogy ami most velünk történik, az a banális és az apokaliptikus között ingázik, Dina Nayeri Iránból származó főhősei (Így szoktunk játszani) pedig nosztalgikus hangulatba kerülnek a lezárásoktól és az áruhiánytól, mert a gyerekkori háborús emlékeiket hozza vissza. 

A legjobb novellák a kötetben egyértelműen azok, amelyek úgy beszélnek a járványról, hogy közben elrugaszkodnak a valóságtól. Nagyon izgalmas például Mona Awad története, A kéklő ég alatt, amelyben az elbeszélőnek születésnapja van, és ebből az alkalomból úgy dönt, a szabályokat megszegve a darkweben keres magának kozmetikust. Meg is történik a tiltott arckezelés, de kiderül, a rossz arcbőrt csak úgy lehet megszépíteni, ha a rossz emlékeket is kozmetikázzuk. „A tükörbe nézel. A bőröd gyötrelmes életed lenyomata.” Egyértelműen kiemelkedik a kötetből Margaret Atwood története is, a Türelmetlen Griselda, amely nagyon kifacsart és vicces átirata a Dekameronnak. A novellában emberek vannak bezsúfolva egy karanténhelyiségbe egy messzi galaxisban, mert odakint tombol a járvány, egy űrlény pedig történetmeséléssel próbálja mulattatni az ott rekedt menekülteket. Szintén izgalmas ötletre épül Etgar Keret szövege (Odakinn), amelyben a járvány már véget ért, a lezárásokat is feloldották, de az emberek mégsem mennek ki a lakásukból, annyira megszokták a karantént.

A Dekameron-projekt egyik legzseniálisabb novelláját Charles Yu írta.

A Rendszerek című szöveg a vírus szemszögéből mutatja be az embereket, hogy mit szeretnek csinálni, mitől félnek, mire keresnek rá az interneten.

Döbbenetes erejű írás, amely kívülről, tárgyilagosan írja le azt a humanitárius katasztrófát, amin most keresztülmegyünk, és közben a banális emberi reakcióinkkal is szembesít. „Azt kérdezik maguktól: lehet-e depressziós a macska. Rákeresnek arra, hogy: Élelmiszerbank adomány. Élelmiszerbank közelemben. Mi az a pandémia. Mi az a kényszerszabadság. Hogy óvjuk meg a gyerekeket. Hogy óvjuk meg az idősebbeket. Hány éves kortól öreg valaki. Öreg vagyok-e.(…) Számok. Magas számok. Növekvő számok. Mennyi idő után jelentkeznek a koronavírus tünetei? Van-e vakcina a koronavírus ellen? Hogy kerülhetem el a koronavírust? Hogy alakult ki a koronavírus? Egyre durvább a vírus? Mi az a mentális egészség? Honnan tudom, hogy depressziós vagyok-e? Melyik a legbiztonságosabb elviteles kajálda?” 

Bár az ember már sokszor a háta közepére sem kívánja a járványtémát, a Dekameron-projektet mégis nagyon jó olvasni, mert szinte terápiás hatása van.

Ez az első olyan könyv, ami igazán megmutatja, hogy mi mindent éltünk meg, amióta kitört a járvány.

A novellák szereplőiben társakat találunk még a legnagyobb izoláció közepette is, olyan társakat, akik éppen ugyanazon a traumán mennek keresztül, mint mi. Akik ugyanúgy félnek, magányosak, megőrülnek a bezártságtól és unatkoznak a képernyő előtt, akik elveszítik az időérzéküket, az állásukat, a szeretteiket. És miközben csak arra várnak, hogy végre kiszabadulhassanak, hogy vége legyen már az egésznek, észrevétlenül megszokják, hogy az élet most ilyen. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

...
Kritika

Ami a Dekameronból kimaradt

...
Nagy

A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet bemutatóján. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Mit szólna gyerekkori önmagunk, ha látná, milyen felnőttek lettünk?

Székely Szabolcs verseskötete, A beszélgetés története a felnőttkor dilemmáiról, meghasonlásairól mesél, és közben leszámol jó néhány illúzióval is. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nyolcvanéves nyomozók fejtik meg a nyugdíjasotthon gyilkossági ügyét

Az utóbbi idők egyik legnagyobb krimi szenzációja Richard Osman könyve, A csütörtöki nyomozóklub. A regény csak Angliában több mint egymillió példányban kelt el, Steven Spielberg pedig már le is csapott a filmjogokra. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Agatha Christie előtt tiszteleg debütáló krimijében Pavesi

Minden bűnügyi rejtély ugyanazon az egyszerű szabályrendszeren alapul: kell, hogy legyen egy áldozat. Egy tettes. Egy gyanúsított. Egy nyomozó. A többi csak játék ezekkel az összetevőkkel és lehetséges permutációikkal. Olvassatok bele Alex Pavesi új regényébe!

...
Beleolvasó

A partizánnők története gyökerestől megváltoztatja a holokausztról alkotott képet

Lengyel női ellenállók történetét meséli el Judy Batalion elképesztő könyve, amely teljesen új szemszögből mutatja be a holokauszt történetének egyik kevésbé ismert részét. Kik voltak a partizánnők? Miért felejtettük el őket? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Beleolvasó

Yasmina Reza felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon

Yasmina Reza Renaudot-díjas regénye, a Babilon arról szól, mi történik, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét. Mutatunk egy részt belőle!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Zavarba ejtő és megkapó személyesség az online színházi térben

...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

...

Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat [Kötelező]

...

Janikovszky Éva, Dekameron-projekt és A nomádok földje [10 perc Könyves]

...

Ki nyeri a Libri Irodalmi Díjat? Megvitattuk! [podcast]

...

Esterházy megtanít máshogy olvasni [Összekötve podcast]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál.