Ha a járványokról nem is, a várakozásról és a türelemről sokat tud mesélni Márquez regénye

A félelem és a bizonytalanság teljes eluralkodásának vagyunk tanúi ezekben a napokban. Újabb és újabb rendelkezéseket igyekszünk betartani, percről percre alakítjuk át az életünket, minden gondolatunk a járvány körül forog, és ha nem csak a hihetetlen mennyiségben ránk zúduló hírtömeget böngésszük, akkor is olyan olvasmányokhoz nyúlunk, melyek valamiképpen aktuálisak lehetnek.  Albert Camus regénye,  A pestis például reneszánszát éli, de biztosan van olyan olvasó is, aki García Márquez Szerelem a kolera idején című nagyregényét veszi majd kézbe, remélve, hogy megérthet valamit az emberi életről a járványok alatt. A vaskos kötet azonban címe ellenére alig, mindössze néhány oldalon foglalkozik a kolerával, mégsem okoz csalódást, mert olyasmiről szól, ami nagyon is fontos most: a várakozásról, a türelemről és az élet halállal szembeni határtalanságáról.

Kolozsi Orsolya | 2020. március 20. |

Gabriel García Márquez

(Kép forrása)

Ráadásul a bezártság óráit is jobb a hírek folyamatos görgetése helyett lenyűgöző olvasmányokkal kitölteni, és ilyen lebilincselő, magával ragadó könyv a Szerelem a kolera idején is, melynek középpontjában egy hagyományosnak semmiképp nem nevezhető szerelmi történet áll. A szöveg egy hatvanas éveiben járó férfi öngyilkosságával indul, de a fő szál mégsem ez lesz, a hangsúly egyre inkább a holttesthez kiérkező orvosra, Juvenal Urbinora, és az ő házasságára helyeződik. Rövid időn belül azonban az idős doktor is meghal (éppen egy papagájt igyekszik levenni egy mangófáról), feleségének pedig már gyásza első óráiban meglepő szerelmi vallomást tesznek: „Fermina – mondta -, több mint fél évszázadon át erre az alkalomra vártam, hogy örök hűségemet és el nem múló szerelememet újra csak esküvel bizonyítsam önnek.”.

Gabriel García Márquez
Szerelem kolera idején
Magvető, 2017, 
Márquez

A történet igazából innen indul, és közel fél évszázaddal korábbi időkbe nyúlik vissza, egész pontosan abba az évbe, melyben a Karib-térség egyik kisvárosának a fiatal postai alkalmazottja, Florentino Ariza beleszeret az akkor 14 éves Fermina Dazába.  Az elképesztő, csupán elképzeléseken és naivitáson alapuló szerelem megszállott levelezésbe torkollik, hogy aztán váratlanul, és az indulásához hasonlóan érthetetlenül érjen véget. Fermina elutasítja furcsa, zárkózott szerelmét, és pár évvel később a város sikeres orvosához megy feleségül.  Florentino Ariza azonban egyetlen percre sem tud (és akar) szabadulni a lány gondolatától, és bár a hosszú évek alatt szinte megszámlálhatatlan szerelmi viszonya van, mégsem képes felejteni, meg van győződve arról, hogy egyszer csak elnyeri Fermina szerelmét:

„Florentino Ariza életében viszont nem volt olyan pillanat, hogy ne gondolt volna Fermina Dazára, attól kezdve, hogy a lány kettejük hosszú és üldözött szerelme után irgalmatlanul kiadta az útját, pedig ötvenegy év, kilenc hónap, és négy nap telt el azóta. Nem volt rá szükség, hogy rovátkákkal jelölje a napok múlását egy börtöncella falán, mert nem múlt el egyetlen nap sem úgy, hogy ne történt volna valami, ami eszébe juttatta Fermina Dazát.”

Akkor sem adja fel a reményt, mikor a lány férjhez megy, mikor gyemekeket szül, mikor szépen, lassan megöregszik. Nem tesz semmit, nem avatkozik Fermina életébe, pusztán „csak” reménykedik és vár.

Az évtizedek történetét átfogó regény három ember sorsát tárja fel rendkívüli részletességgel, egy hosszú, jónak nevezhető házasság történetét és egy agglegény megszállott várakozását, valamint szexuálisan túlfűtött életét.

A három ember élettörténetének, egy házasságnak és egy ötvenhárom éven át tartó szerelemnek a krónikája a könyv, melyet a Márquez-regényekből jól ismert atmoszféra leng körül. Latin-Amerika legnagyobb mesélője megeleveníti a fülledt éjszakákat, a fürdőszobában titokban elszívott cigarettákat, a megcsalt szív fájdalmait, a szexualitás minden vonatkozását, a fiatal és az öregedő testek kipárolgásait. A regény kívül helyez a valóságon és észrevétlenül beléptet a világába, a gőzhajózás fénykorába, a polgárháborúk sújtotta időszak történéseibe és hangulatába. A testek és a lelkek legapróbb rezdüléseit és legnagyobb mélységeit is ismeri a szerző, a kettőt ráadásul nem is választja szét, naturalista leírásai között váratlan, aforisztikus bölcsességek tanyáznak.

Mintha mindent tudna a szerelemről, a házasságról, a sóvárgásról, a vágyról és az unalomról is. Na és persze a végeláthatatlan várakozásról és a reményről.  

A történet hosszú, ráérősen hömpölyög előre (talán ezzel is érzékeltetve a várakozás kíméletlen lassúságát), de varázsos mondatai elfeledtetik a racionalitást és a hétköznapi csodák birodalmába vezetnek. A szöveg európai gondolkodástól távoli mágikus realizmusa olyan összefüggéseket tár fel a világban, melyekre pusztán a józan ész segítségével lehetetlen rálelni, itt mégis megtehetjük. Minden szépsége ellenére nem cukormázas könyv, hiszen sok tabuval is foglalkozik (legfontosabb közülük talán az időskori szerelem), bár a kolumbiai író világában nincs is igazán tabu, mint ahogy bűn is alig, hiszen minden sors, minden ballépés mögött ott van az ember, akit meg lehet érteni, és akinek – éppen ezért – meg lehet bocsátani.  Hosszabb, elmélyült olvasást igénylő szöveg a Szerelem a kolera idején, épp olyan időkre, mint a mostani. Megmutatja, hogy mekkora erő rejlik a várakozásban, és hogy a türelem igazi életerő, akár a halált is legyőzheti: „Aztán Florentino Arizára nézett, látta ezt a törhetetlen akaratot, ezt a rendíthetetlen szerelmet, és átfutott az agyán az a késői és döbbenetes felismerés, hogy nem annyira a halál, mint az élet határtalan.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10 könyv arról, hogyan működik a társadalom járvány idején

Hogy a koronavírusról születik-e regény, azt egyelőre nem tudni, viszont az biztos, hogy az írók már jó pár könyvet szántak az elmúlt évszázadokban a járványok témájának. 

...
Kritika

Ha járvány van, a betegséget mindenki a szívében hordja

Albert Camus A pestis című regényéből Olaszországban triplájára emelkedtek az eladások, Franciaországban egy hét alatt több, mint 1600 fogyott. A koronavírus miatt újraolvastuk.

...
Nagy

Reményt ígérnek a fantasztikus pandémiák

Az elképzelt járványok utóhatásai, a posztapokaliptikus látomások a spekulatív irodalom kedvelt témái közé tartoznak - mutatunk párat a legemlékezetesebb művekből.

...
Kritika

Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban

Sally Rooney új regényében megdöbbentően pontos lenyomatát adja a korhangulatnak. Főhősei élik a mostani harmincasok mindennapi életét, és közben próbálják megfejteni, hogyan siklott félre minden. A könyvet uralja a nosztalgia érzése egy olyan kor után, amelyben a szereplők még nem is éltek, vagy amely talán soha nem is létezett. A Hová lettél, szép világ a hét könyve.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A telek (6.)

...
Valuska László

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A magyar történelemben jobb sztorik vannak, mint bármelyik fantasyben

Nógrádi Gergely új kötete, a történelmi és fantasyszálakat vegyítő Brunar – A Mirrén titka nyolcszáz évet visz vissza az időben. A regényt a két Nógrádi, apa és fia társaságában mutatták be.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: állati kommunikációról szóló non-fiction lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a választás szeptemberben Peter Wohlleben gyerekkönyvére esett.

...
Gyerekirodalom

II. Rákóczi Ferenc a pestissel küzd, közben a szerelmével csetel

Miről folytatott kommentháborút Kazinczy és Batsányi, hogyan működött Kempelen Farkas sakkautomatája és milyen praktikákkal védekeztek elődeink a pestis ellen - mindez kiderül Lőrinc László 25 szelfi-sorozatának új kötetéből, amely ezúttal a felvilágosodás korába vezet.

Polc

A gazdasági összeomlás egy totális megfigyelésen alapuló börtönállamot szül Atwood regényében

...

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...