A járványok megmutatják, hogy az ember egyáltalán nem ura a természetnek

Világjárvány, erdőtüzek, gyilkos óriásdarazsak, agyba ültethető chipek, és soha nem látott társadalmi megosztottság – akárhogy is nézzük, 2020 egy katasztrófafilmbe illő év, amelynek eseményei olykor olyan abszurdnak tűnnek, hogy alig lehet elhinni, ez a valóságunk. Mi is lenne jobb olvasmány egy ilyen időszakban, mint egy sci-fi, amelyben egy rejtélyes vírus kezdi tizedelni az embereket, miközben közeleg a világvége? R. J. Hendon, azaz Juhász Roland (A Harry Potter és a varázslók háborúja című népszerű fanfic szerzője) új könyve, a Gyomláló teljesen eltalálta az idei év hangulatát, és sok történésbe beletrafált. Igaz, nem most, hanem a 2100-as években játszódik.

Forgách Kinga | 2020. november 17. |

A Gyomláló főszereplője egy fiatal nő, Danyelle Gardens, aki a történet kezdetén egyetemista az Egyesült Királyságban, állatorvosnak tanul. A regény már az első oldalakon sem fukarkodik a feszültséggel, rögtön megrázó események tanúi vagyunk. Danyt erőszakos támadás éri, amikor hazafelé tart egy buliból, a traumatikus élmény ráadásul események sorozatát indítja be. A lány életének egy másik szálán is rejtélyes és borzasztó dolgok történnek: egy állatvédő csoport tagjaként különös kinézetű szitakötőket fedez fel, amelyek megvadult állatokhoz, egy ismeretlen eredetű kórokozóhoz és tragédiákhoz vezetik. Közben kitör egy pandémia is, amely ellen nincs se védőoltás, se gyógymód, és amelyről a hatóságok feltűnően sok információt hallgatnak el. 

A világ egycsapásra megváltozik, többé nem az a hely, ahol az emberek biztonságban érezhetik magukat, és ezen még a fejlett technológia se igazán segít.

R. J. Hendon
Gyomláló
Főnix Astra, 2020, 378 oldal

R. J. Hendon új regénye, a Gyomláló a szerző egyik korábbi könyvének, a Korcsoknak az előzményregénye, az Overtoun-trilógia 0,5. része, de teljesen önállóan is megállja a helyét. A könyvben egy érdekes világot, a 22. század társadalmát ismerhetjük meg, amely sok szempontból hasonló a jelenünkhöz, bár persze vannak jelentős különbségek is. Az emberek műhúst és egyéb szintetikus élelmiszereket esznek, a telefonokat okoskarkötők váltják fel, már léteznek önjavító eszközök, az MI és a nanotechnológia rengeteget fejlődött, és számos új biotechnológiai megoldást is alkalmaznak a hétköznapokban. A lehetőségekből közel sem jut ki mindenkinek, az emberiséget ugyanis kasztokba osztották, és a besorolástól függ, kinek milyen jogok és eszközök állnak rendelkezésére. Az egyenlőtlenségeken túl a megosztottság és radikalizmus sem tűnik el a jövőbeli világból, ahogy a korrupció sem. A legnagyobb befolyása a Willendorf nevű vállalatnak van, amely piacvezető a természet leuralásában, legyen szó vírusokról, génmódosításról, klónozásról vagy bármiről, ami élőlények biológiai adottságainak átalakítását jelenti. A Willendorf élet és halál ura, és ezt szó szerint kell venni.

„– Mint azt nyilván tudja, a Willendorf laborjaiban támasztották fel az első mamutokat és a pleisztocén megafauna sok más tagját, ami kiváló erődemonstráció volt a cég részéről.

– Igen, láttam az őslényparkjuk reklámját.”

Juhász Roland (R.J. Hendon) egy fanfiction, a Harry Potter és a varázslók háborúja révén várt ismertté. A történet a hatodik HP-kötet megjelenése után kézről kézre járt az országban, és mivel annyira jól sikerült, sokan azt hitték, hogy az a hetedik rész kiszivárgott kézirata. Juhász Roland, aki azóta már kétszeres Zsoldos Péter-díjas sci-fi-író, ITT mesélt a Varázslók háborúja történetéről, ITT pedig bele is lehet olvasni. 

A Gyomláló olyan történet, amelyben – csakúgy, mint a mostani valóságunkban – egymást érik az események, amelyek miatt az emberiség aggódhat, a szerző pedig jó ritmusban adagolja a feszültséget. Hogy mi történik a világgal, azt Danyelle nézőpontján keresztül követjük végig, aki igazán inspiráló jelenség: okos, bátor, erős nő, aki mindent megtesz azokért, akiket szeret, és mindazért, amiben hisz, és akiben a tudományos kíváncsiság elképesztő energiákat mozgósít. De kifejezetten szerethető a többi szereplő is, például a fia, Sammy, aki minden szempontból különleges, intelligens gyerek, vagy a pasija, Tyler, aki örök védelmezője az anya-fia párosnak, mindig ott van, ha szükség van rá.

A történet már csak azért is hátborzongató, mert azt mutatja meg, hogy 

egy világjárvány kitörése hogyan tud elvezetni egy komplett apokalipszisig, ha a tudomány és az ember megmentése helyett a pénzügyi és a politikai érdekek határozzák meg a problémák kezelését.

De a Gyomláló nemcsak a benne szereplő vírus miatt érződik aktuálisnak, az emberek radikalizálódása és a megosztottság, ami miatt lángba borul a világ, szintén ismerősnek érződik. A regény mindenekelőtt az ember és a természet viszonyáról szól: jelzésértékű, hogy a fenyegetettség nem kívülről érkezik, nem a földönkívüliek vagy a mesterséges intelligencia veszi át az irányítást, hanem – akárcsak most, a covid esetében – a természet maga idézi elő a pusztítást. Mindennek ellenére, még ha egy ideig úgy is tűnhet, hogy az ellenség a természet, ahogy halad a cselekmény, úgy jövünk rá, hogy

a legnagyobb baj sokkal inkább az, hogy az emberek még egy apokalipszis közepén is képesek egymás ellen fordulni. 

„– Most éppen úgy beszélsz, mint azok az őrültek, akik bunkert építenek a kertjükben, és várják a világvégét…

– Dany, ez a világvége – jelentette ki Tyler úgy, hogy a szeme se rebbent. – Nem közeledik, ez nem egy jóslat. Már megtörtént, évekkel ezelőtt. És nem ez volt az első, hogy gyökerestül felfordult a világ, hogy véget ért egy korszak. Alkalmazkodnunk kell a következőhöz, ami… - a férfi itt megint azt a keserű nevetést hallatta – eddig sokkal szarabbul fest, mint az előző.”

2020-ban, a pandémia közepén nagy a kereslet a világvége témájú könyvekre (ebben az összeállításban össze is gyűjtöttünk párat), hiszen idén valóban van egyfajta világvége-hangulat: itthon ülünk a karanténban, maszkot hordunk, és várjuk, hogy a vakcina véget vessen ennek a kollektív rémálomnak. A Gyomláló egy nagyon jól időzített, ugyanakkor meglehetősen nyugtalanító történet, mert azt sugallja – ahogy azt számos szakértő is elmondta már – , hogy mindez még csak a kezdet, hiszen ahogy azt a mostani járvány is mutatja,

bármikor jöhet egy új kórokozó, az ember pedig közel sem ura a természetnek. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Juhász Roland: Harry Potter és a varázslók háborúja (részlet)

Nem sokkal a Harry Potter és Félvér Herceg megjelenése után, a befejezésre való felfokozott várakozás időszakában, a magyar rajongók közt terjedni kezdett egy könyv, amit úgy adtak kézről kézre, mint a hetedik rész kiszivárgott kéziratát.  A Harry Potter és a varázslók háborúja valójában nem más, mint az egyik legjobb magyar fanfiction, amelyet Juhász Roland írt. Olvassátok el az első fejezetét!

...
Nagy

A magyar rajongó, aki befejezte a Harry Pottert

Pár hónappal azelőtt, hogy Rowling kiadta a kezéből a Harry Potter és a Halál ereklyéit, a magyar rajongók közt terjedni kezdett egy könyv, amit úgy adtak kézről kézre, mint a hetedik rész kiszivárgott kéziratát. A hír nem volt igaz, a történet viszont olyan jól sikerült, hogy rengetegen elhitték, tényleg maga Rowling írta. Interjú Juhász Rolanddal.

...
Nagy

5 könyv, amelyben eljön a világvége

Az irodalomnak kedvelt toposza a világvége, az utóbbi években több olyan könyv is megjelent, amelyben így vagy úgy, de elérkezünk az emberiség utolsó napjaihoz. Ezekből mutatunk most ötöt.

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

...
Sándor Anna

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Kritika

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban. 

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...
Gyerekirodalom

A Savanyúleves bástyától a Denevérmúzeumig - Ezekkel a gyerekkönyvekkel fedezd fel a várost!

Milyen titkokat rejt egy város? És hogyan tudjuk mindezeket egy gyerekkel felfedezni? A városlátogatásoknak nem feltétlenül kell nyafogásba fulladniuk, különösen akkor nem, ha egy könyv már jó előre megalapozza az érdekődést. Három olyan sorozatot szedtünk össze, amelyek abban segítenek, hogy egy városba tett kirándulás a gyerekek számára is élvezetes, emlékezetes és játékos legyen.