November 20-án megnyílt Nádas Péter Helyszínelés – párhuzamos történetek két családregényből című kiállítása az Art Departmentben, ahol többek között a híres Rajk László-perről és Nádas művészetéről is többet tudhatunk meg. A három részre tagolt kiállítás egyszerre nyújt betekintést a tavaly megjelent Helyszínelés című kötetbe (olvass bele itt), illetve átvitt értelemben egy saját helyszínelésnek is teret ad, miként a múlt és az irodalom összefonódik a kiállításon.
A kiállítást Bán Zsófia nyitotta meg, de a megnyitón részt vett maga a szerző is, illetve Rajk Judit, az Art Department vezetője, illetve ifijabb Rajk László építész egykori felesége. A három szobában elrendezett fotók, kiadványok, eredeti kéziratok és emléktárgyak kialakítását Rajk Judit, Czeizel Balázs fotóművész, grafikus és maga Nádas Péter tervezte meg.
Egy közös pont, ahonnan két sors elválaszthatatlanná vált
A kiállítás ötlete még tavaly októberben merült fel, amikor Rajk Judit részt vett a Helyszínelés könyvbemutatóján, majd az azt követő Partizán- beszélgetésen, osztotta meg Rajk a kiállításmegnyitón. Bán Zsófia segítségével került összeköttetésbe az íróval, aminek a szellemi terméke lett végül a kiállítás.
Egy nagyon furcsa kiállítás”
– fogalmazott Rajk a megnyitón, ami részben igaz is, hiszen akárcsak Nádas legújabb kötete, a Halott barátaim, egy szellemi, kulturális teret hoz létre, ahol az egyes, látszólag lazán kötődő részletek mély összefüggéseket hordoznak magukban.
A kiállítás fókuszában a két család, két sors összefonódása áll. Ahogyan azt már több írásában, például a Világló részletek című önéletrajzi könyvében is kifejtette a szerző, régóta ismerte ifjabb Rajk Lászlót. A falakon látható szövegrészletek és fényképek, Rajk egykori díszlettervei a betiltott Takarítás című darabhoz, az eredeti Rajk László-perrel foglalkozó kiadványok, illetve számos szamizdat kiadvány együtt teremtik meg a kulturális emlékezet lenyomatait.
Más szóval: betekintés egy nyomozás részleteibe, ahol a befogadó összerak, rekonstruál, felfedez.
Külön érdekesség, hogy a kiállításon egy Magyarországon korábban be nem mutatott dokumentumfilm, 1949-ből származó eredeti iratok és a szamizdat irodalom egyik híres darabja, az 1977-1982 között, sokak által folytatólagosan írt Napló egyik példánya is megtalálható.
Az a bizonyos ház, ahol Rajk Lászlót megkínozták
A megnyitón Bán Zsófia Póthelyszínelés című, erre az alkalomra írt szövege is elhangzott, amely mintegy előzetes bevezetésként szolgált a kiállításhoz. A szöveg alapját Bán saját emlékei, Nádas megírt történetei és a Rajk-per adta. Bán a ’70-es években töltött tinédzserkorát elevenítette fel, amely a Svábhegyen töltött régi nyarakat jelentette:
„A főiskola épületéből alig látszott valami, az elé ültetett fák és bokrok diszkréten eltakarták, és a bejárati fémkapu mögé sem lehetett belátni. Fogalmunk sem volt, mi lehet odabent, de akkoriban ez a legkevésbé sem érdekelt minket, jól szórakoztunk a bámészkodó katonákon, meg az órára rohanó rendőrtanoncokon, és ennyi elég is volt.”
A szöveg előrehaladtával pedig kibomlott az elhallgatott történelem, a titkos kihallgatások és az ellenzéki törekvések, amik a ’70-es és ’80-as éveket jellemezték. És a beszédben arról is szó volt, amikor Nádas felfedezte az egykori szobát, ahol az idősebb Rajk Lászlót vallatták és kínozták:
„De tisztán kivehető volt az a bizonyos hírhedt, hatszögletű toronyszoba (…) ahol az ÁVO által vezetett kihallgatások zajlottak az ötvenes években, és ahol őt is, mint a Rajk-per egyik mellékvádlottját, valamint magát Rajk Lászlót is kihallgatták (…).
Itt voltak azok a bizonyos fekete redőnyökkel takart ablakok, és itt volt a vastag, párnázott ajtó is, ahová Nádas Péter 1974-ben gyanútlanul elvetődött.”
A szöveg teljes egészében visszaolvasható a Litera oldalán.
A kiállítás 2026. január 31-ig látogatható, minden pénteken és szombaton 15-18 óra között.
Nyitókép: Molnár B. Béla / Facebook
