Járvány idején szabadok vagyunk, de házi őrizetben - Paolo Giordano könyvet írt a koronavírusról

Ruff Orsolya | 2020. április 15. |

Fotó: Valuska Gábor

Miközben sokan azt találgatják, vajon ki írja meg elsőként a mostani járványidőszakot is feldolgozó karanténregényt, Olaszországban már meg is jelent az első olyan kötet, amely a pandémia társadalmi alapkérdéseivel foglalkozik. Paolo Giordano fizikus-író (A prímszámok magánya, Az emberi test, Ezüst és fekete) új, Járvány idején című szellős kötete nem fikció, sokkal inkább reflexiók láncolata, amelynek első fejezetét február 29-én írta meg. Villámgyorsan megjelent tehát a kötet (a tervek szerint épp ma jelenik meg magyarul is), amely nem irányt mutat, inkább kicsit összegez és elgondolkodtat.

Paolo Giordano
Járvány idején
Ford.: Matolcsi Balázs, Európa, 2020, 128 oldal

Giordano a könyvben világosan és érthetően fogalmaz, és a könyve tele van jól idézhető, frappáns mondatokkal:

„Ez a ragály a kapcsolati hálónk megfertőződése.”
„A vírusok is a környezetrombolás számos menekültje közé tartoznak.”
„Járvány idején szabadok vagyunk, de házi őrizetben.”

Sokkal érdekesebb viszont, hogy eszmefuttatásai közben kilép a szenvtelen tudós szerepköréből, és bepillantást enged saját érzésvilágába. Így kiderül, hogy

ő is tele van kétellyel és szorongással,

azonban alapvetően nem attól fél, hogy vajon elkapja-e a betegséget, hanem hogy mi lesz utána: „Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól, hogy kiderül, az általam ismert civilizáció építménye csupán kártyavár.” Giordano ezen a ponton a Covid-19 utáni világ egyik legnagyobb dilemmáját veti fel – egyrészt, ugye, visszavágyunk az úgynevezett normális életünkbe, ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire lehet normálisnak tekinteni azt a túlpörgő és túlfogyasztó módot, ahogyan eddig éltünk.

A racionális elme természetesen mindenben az összefüggéseket keresi,

és nincs ez másként a járvánnyal sem. Abban az óriási zűrzavarban, amit a koronavírus okozott, Giordano a matematikát hívja segítségül, és egyenesen odáig megy, hogy kijelenti: a járvány nem pusztán orvosi veszélyhelyzet, hanem matematikai is. Szerinte a matek elsősorban nem is a számok, hanem az összefüggések tudománya (kiderült, hogy a szorongását is matekpéldákkal és -sorozatokkal oldja), a fertőzés üteme pedig szerinte egy számtól függ, ez minden járvány kulcsa, az R0 (azaz „r null”). A jelenlegi járványnál ez a szám körülbelül kettő és fél, statisztikailag ennyi embert tud megfertőzni egy koronavírusos beteg. A cél az, hogy ez a mutató kisebb legyen egynél, akkor ugyanis csökken a fertőzöttek száma, ehhez viszont mi is kellünk:

„Ha csökkentjük a fertőzés valószínűségét, ha átalakítjuk a viselkedésünket és megnehezítjük a vírus terjedését, R0 csökken, a fertőzés üteme lelassul. Ezért nem járunk már moziba. Ha elegendő ideig kibírjuk, R0 végre a kritikus érték alá csökken, és a járvány csillapodni kezd. Csökkenteni R0-t, ez a lemondásaink matematikai értelme.”

A kötet egyik kulcsüzenete pont ez:

karanténba zárt egyénekként is közösségbe forrva kell működnünk.

Szerinte járvány idején „egyetlen egységes organizmus” vagyunk, és ez az oka annak is, hogy még a fiataloknak és az egészségeseknek is önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és le kell mondaniuk addigi életvitelükről. Giordano szerint két ok miatt kell így dönteni. Az egyik szimplán orvosi: ha nagyon rövid idő alatt tömegesen betegednek meg az emberek, összeroppanhat az egészségügyi ellátórendszer. A másik inkább emberi, mivel az idősebbeket, a veszélyeztetetteket védi – ha a fiatalabbak is jobban vigyáznak magukra, akkor szerinte azzal egyfajta egészségügyi kordont vonnak az idősebbek köré. Így bármit is tegyünk a járvány idején, annak következményei nemcsak ránk, hanem másokra is hatnak: „Erről nem szeretnék megfeledkezni, akkor sem, ha már véget ért a járvány.”

Paolo Giordano: Az írás abban segít, hogy rendet teremtsünk a...

Fotó: Valuska Gábor Szeretem azt gondolni, hogy bármibe is fogtam volna, minden út az íráshoz vezetett volna - hangsúlyozta Paolo Giordano, aki néhány hete Budapesten mutatta be új könyvét, az Afganisztánban játszódó Az emberi testet.

Giordano szerint a vakcina kifejlesztéséig sok türelemmel és meghozott áldozattal tudjuk lassítani a járvány terjedését, amiről ő is tudja, hogy sokszor nehéz. Mindenesetre mellbevágóak és pont ezért megfontolandóak azok a mondatok, amelyekkel a legelső fejezetet zárta. Ezek szerint a jelenlegi járvány „nem véletlen baleset és nem is sorscsapás. És egyáltalán nem is új: volt már ilyen, és lesz is még”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Paolo Giordano nem a járványtól fél, hanem attól, hogy a civilizációnk csupán kártyavár

Paolo Giordano író-fizikus új könyvében tudományos szempontból vizsgálja a koronavírus miatt kialakult helyzetet, közben alapvető fontosságú gondolatokat fogalmaz meg társadalmunk és kultúránk átalakulásáról is. A szerző a könyv bevételének egy részét tudományos kutatásra ajánlotta fel.

...
Nagy

Paolo Giordano: Az írás abban segít, hogy rendet teremtsünk a világban

...
Hírek

Arundhati Roy: A járvány után két világ között dönthetünk

A Booker-díjas Arundhati Roy élesen hangú cikkben elemezte a járványhelyzetet, miközben arra figyelmeztet, hogy itt a lehetőség újragondolni a világunkat.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Zöld

A háború miatt már több mint 3000 delfin elpusztulhatott a Fekete-tengerben

...
Szórakozás

Hallgasd meg Taylor Swifttől az Ahol a folyami rákok énekelnek betétdalát!

...
Hírek

Ukrán író nyerte a 2022-es német békedíjat

...
Hírek

Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

...
Hírek

Tompa Andrea és Nemes Nagy Ágnes kötete is felkerült egy rangos német toplistára

...
Könyvtavasz

Emma különösen érzékeny kislány, aki csak az állatok között érzi jól magát

...
Könyvtavasz

A Másodvirágzás a sírfeliratok mögött megbúvó életek regénye

...
Hírek

Lappangó Weöres Sándor-vers került elő

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Polc

A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek

...

Bret Easton Ellis a Twitterről magyaráz és a puha milleniálokat szidja

...

Moskát Anita: A novellák segítettek visszatérni a kiégés után

...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

...

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

...