Benedek Ágota: A misztikum határai elfoszlanak a karanténban

Benedek Ágota: A misztikum határai elfoszlanak a karanténban

A tavaszi karanténidő sokféle dolgot hozott ki belőlünk. A forgatókönyvíró Benedek Ágota pszichológusa javaslatára elkezdte kiírni magából mindazt, ami belülről feszítette, és az ebből megszülető blog olyan nagy siker lett, hogy pár hete Rumbarumbamm címmel könyvként is megjelent, amelynek műfaja az alcímben olvasható: kibaszott karanténnapló. Hiányról, írásról és a vécépapíros borítóról is kérdeztük.

Fotó:  Földi Ádám

Ott Anna | 2020. november 02. |

Azt írod, hogy a pszichológusod javasolta a blogírást. Azért volt erre szükség, mert annyira szorongató volt a bezártság és a világ leállása, hogy el kellett foglalnod magad valahogy, vagy a tehetségedet akarta más formában felszínre hozni, amire a karantén adott időt és lehetőséget? 

Kicsit mindkettő. A bezártság csak enyhén szorongatott, inkább annak a bizonytalansága, hogy mi lesz mindennel.

Annak, hogy elkezdjek valami extra személyeset írni, jót tett ez az időszak.

Valami gomolygott bennem, gondoltam rá, hogy megszólalhatnék ezen a hangon, csak az nem körvonalazódott, hogy milyen formában. Kínálta magát az üresjárat is, utálok nem dolgozni. A karantén kezdetekor mindenki ijedten visszahúzódott, hirtelen elillantak a beígért munkalehetőségek, úgyhogy legyártottam magamnak egy újat. 

Benedek Ágota
Rumbarumbamm
Libri, 2020, 354 oldal

A karantén egy nagyon szélsőséges határhelyzet volt mindannyiunk számára, ami rákényszerített minket arra, hogy farkasszemet nézzünk önmagunkkal. Belőled mit hozott ki és miért érezted úgy, hogy ezt meg kell mutatnod másoknak is? 

Van gyakorlatom abban, hogy szembenézzek magammal és a bajaimmal, de persze engem is megrángatott, és láthatóan vissza is dobált a traumáimhoz. De sokat gondoltam azokra, akik életükben először kényszerültek ebbe a helyzetbe. Olyanokra, akik bármit megtesznek, hogy elodázzák a saját magukon való gondolkodást, akik félnek egyedül maradni önmagukkal.

Például, amikor a blogból készülő sorozaton dolgozom, és azt találom ki, milyen legyen ez a karakter, Ágota, akkor őt is ebbe az irányba tolom.

Sokkal hatásosabb, és kapcsolódásra alkalmasabb ebben a kontextusban a figura, ha azt követjük végig, hogyan kényszerül életében először arra, hogy szembesüljön a traumáival, amiket addig egy üvegbúra alatt tartott.

Milyen finoman ide sylviaplathoztam, mi?

Szóval amit a karakterépítésről mondok, tudatos. A blog, és hogy mutassak igazságokat, nem volt az. A saját konklúzióimat írtam le. 

Van olyan téma, bejegyzés, amit végül nem publikáltál, mert úgy érezted, túlmentél egy határon? 

Nem volt, nincs. Egy fél bekezdést kihúztam, mert irritáló, dühös hangja volt.

Édesapád, mostohapád, pasid, húgod, unokahúgod jelen van a szövegekben. Édesanyádnak leginkább a hiányát olvashatjuk ki a szövegből. Miért döntöttél így?

Mert meghalt.

De érdekes, hogy az emberek leginkább a nagymamám iránt érzett hiányomat olvassák ki, és jogosan. Az anyám meghalt autóbalesetben, a mostohaapám fél évvel később szívinfarktusban, az apámmal pedig nincsen kapcsolatom. 

Mégis a nagymamám szokott hiányozni. Mindenről eszembe jut.

A múltkor például az ikeás hot-dogról. Ahogy általános iskolás koromban lesétálok az aulába, mert tudom, hogy akkor jön értem a nagymamám, és látom, hogy valamiféle fennforgás van az iskolabüfé kiadóablakánál. Egy csomó gyerek zsizseg, a nagymamám áll középen, és sorra veszi a gyerekeknek a hot-dogot. Arra érek oda, hogy a büfésnő kérdezi, hogy ketchupot vagy mustárt rakjon a következőbe, ő meg az érdes hangján azon a viccen kacag a gyerekekkel, hogy : “Mindent bele!”. 

Szerinted mi az oka, hogy ekkorát robbant a blog, majd a könyv? 

Egy részét még most is csak silabizálom. De úgy látom, egyrészt megkönnyebbülnek az emberek, hogy nem kell szégyenkezniük olyan dolgok miatt, amik miatt én, aki ezt ki is tettem, szintén nem szégyenkezek. Mint a menstruáció, az emésztési zavarok, annak a realitása, hogy ha egy tartós párkapcsolatban élsz, főleg, ha karantén van, a misztikum határai elfoszlanak...stb.

A másik a humor, amivel a blog nyúl a megpróbáltatásokhoz. 

Jó időről időre rádöbbenni, hogy az életben igazából semmi fölött nincs kontrollunk, de azt megválaszthatjuk, hogyan viszonyulunk a nehézségekhez.

Ezt az attitűdöt választottam. És mivel az embereknek ez tetszik, lehet, hogy ezután ők is ezt fogják.

A social media megadta mindenkinek a lehetőséget, hogy a számára legmegfelelőbb képet alakítsa ki és közvetítse magáról, felerősítse az emberek hangját. Mi a különbség egy Instagram accounton, egy blogon, majd egy nyomtatott könyvben szereplő Ágota között? 

Ezek között nincs olyan sok különbség, max dombornyomási. Az igazi különbség akkor látványosabb, ha leszakítunk ezekről a platformokról. 

Mit változtatott benned a karantén és a blog írása?

A blog írása és a könyv a gyakorlatban forgatták fel most az életem. Rengeteg a figyelem, a kontaktálás, a visszajelzés és a dicséret. Ezeket meg kell tanulni viselni. De mindkettő lökött konklúziókhoz. Ennek egy része a blogban is megfogalmazódik. De ahogy mondtam, ezek a személyes következtetéseim a világ működéséről.

Amit örökre el akarok kerülni, azok a pátoszos megmondások, hogy kell élni.

Attól nagyon fázom. 

A könyv borítója látványra és tapintásra is a retro rózsaszín vécépapírhoz hasonlít. Ez a választás inkább a “tudom, hol a helyem az irodalomban” vagy a “nézzétek, én ezt is megtehetem” érzéséről szól? 

Hú, az nagyon ellenszenves lett volna szerintem, ha azt mondtam volna a kiadónak, hogy “akkor most lediktálom, kinek hol a helye az irodalomban, beleértve engem is, na ehhez mérten rózsaszínezzetek!” Az is jó kérdés, hogy ehhez kinek van joga. És milyen paraméterek alapján? Ehhez meg kellene állapítanunk, mi az irodalom, mit nevezünk műalkotásnak, mik egy műalkotás ember életében betöltött, elvárt, vagy megkívánt funkciói… Ha valaki a Móricz Zsigmond körtéren egy lehugyozott falrészen olvas egy zavaros mondatot, és rá az olyan revelatív hatással van, hogy az ő fejében az irodalmi szintre mászik, ki vagyok én, hogy lerángassam onnan? Kaptam egy üzenetet pár hete, aminek az első része a könyv cuki méltatása volt, hálálkodás, amiért megírtam, aztán az a mondat jött, hogy : “Tegnap még azt sem tudtam, hogy létezel, ma pedig péntek van”.

Szerintem ez költészet, a költészet pedig irodalom, és körbeérünk, mert az irodalom egy hányada pedig az emberi érzéseket hivatott közvetíteni.

Lendületből végiggondolva.

A kiadóval végül is megtaláltuk a vécépapír anyagot kompromisszumként, így megmaradt a vécé és az ürítés szimbóluma, ami az egész anyag szempontjából egy pontos találat, a témát, és a szövegek kirakásának az aktusát is tekintve. És nagyon jó simizni.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A neveletlen hercegnő karanténnaplót ír

Meg Cabot fiktív naplóba kezdett, amely Genovia járvány sújtotta királyi hétköznapjairól szól.

...
Hírek

Mark Haddon megindító képregényt készített a karanténról

A kutya különös esete az éjszakában szerzője most megmutatta, milyenek lehetnek azoknak a magányos embereknek a hétköznapjai, akik egész életükben izolációban élnek. 

...
Nagy

Korona-rutin, avagy túl az őrület határán

Fekete Judit a koronavírus-járvány alatt sem veszítette el a humorát, valós elemeket sem nélkülöző fiktív naplója alapján pedig sokan magukra ismerhetnek.

Olvass!
...
Beleolvasó

A történész unoka kinyomozta, hogyan lopták el a nácik a nagymamája szakácskönyvét

Alice Urbach túléli a zsidóüldözéseket, majd Amerikából hazalátogatva azzal szembesül, hogy egy bizonyos Rudolf Rösch neve alatt kapható a boltokban a szakácskönyve. Alice unokája történészként eredt a kalandos életű szakácskönyv nyomába. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Törött tulipánok egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története

Mörk Leonóra új regényében a 17. századi Hollandiában egy fiatal és tehetséges festő, Jan eltűnik. Húga, Helena egy tulipános képekkel teli album és egy ismeretlen nőt ábrázoló festmény nyomán a keresésére indul. Olvass bele a Törött tulipánokba!

...
Beleolvasó

Anne Sexton kertelés nélkül teszi fel élet és halál legalapvetőbb kérdéseit

Anne Sexton Pulitzer-díjjal elismert Élj vagy halj meg című kötete a vallomásos költészet egyik klasszikusa, magyar fordítása hiánypótló. Mutatunk három verset a kötetből!

...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

Mi történik, ha összetalálkozik a legendás francia tolvaj és a még legendásabb brit nyomozó? Olvass bele az új, modern fordításba!

...
Beleolvasó

Miért pusztítjuk el azt, akit szeretünk?

Fiala Borcsa legújabb könyvének egypercesei mérgező szülői és házastársi kapcsolatokról, problémás viszonyokról, sorsdöntő helyzetekről és emberi hibákról mesélnek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A járvány sem állította meg a magyar holokauszttúlélőt, hogy elmesélje, hogyen élte túl a haláltábort

Lily Ebert annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. A dédunokája segítségével most megtette. Olvass bele a könyvükbe!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Podcast

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

A mansfieldi kastély Jane Austen harmadik nyomtatásban megjelent regénye, amely a maga idejében közönségsikert aratott, a kritikusok viszont fanyalogva fogadták. Az Austen-projekt keretében most mi is felütöttük a regényt.

Szerzőink

...
Jakobovits Kitti

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...
Ruff Orsolya

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

...
Sándor Anna

H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...