Benedek Ágota: A misztikum határai elfoszlanak a karanténban

Benedek Ágota: A misztikum határai elfoszlanak a karanténban

A tavaszi karanténidő sokféle dolgot hozott ki belőlünk. A forgatókönyvíró Benedek Ágota pszichológusa javaslatára elkezdte kiírni magából mindazt, ami belülről feszítette, és az ebből megszülető blog olyan nagy siker lett, hogy pár hete Rumbarumbamm címmel könyvként is megjelent, amelynek műfaja az alcímben olvasható: kibaszott karanténnapló. Hiányról, írásról és a vécépapíros borítóról is kérdeztük.

Fotó:  Földi Ádám

Ott Anna | 2020. november 02. |

Azt írod, hogy a pszichológusod javasolta a blogírást. Azért volt erre szükség, mert annyira szorongató volt a bezártság és a világ leállása, hogy el kellett foglalnod magad valahogy, vagy a tehetségedet akarta más formában felszínre hozni, amire a karantén adott időt és lehetőséget? 

Kicsit mindkettő. A bezártság csak enyhén szorongatott, inkább annak a bizonytalansága, hogy mi lesz mindennel.

Annak, hogy elkezdjek valami extra személyeset írni, jót tett ez az időszak.

Valami gomolygott bennem, gondoltam rá, hogy megszólalhatnék ezen a hangon, csak az nem körvonalazódott, hogy milyen formában. Kínálta magát az üresjárat is, utálok nem dolgozni. A karantén kezdetekor mindenki ijedten visszahúzódott, hirtelen elillantak a beígért munkalehetőségek, úgyhogy legyártottam magamnak egy újat. 

Benedek Ágota
Rumbarumbamm
Libri, 2020, 354 oldal

A karantén egy nagyon szélsőséges határhelyzet volt mindannyiunk számára, ami rákényszerített minket arra, hogy farkasszemet nézzünk önmagunkkal. Belőled mit hozott ki és miért érezted úgy, hogy ezt meg kell mutatnod másoknak is? 

Van gyakorlatom abban, hogy szembenézzek magammal és a bajaimmal, de persze engem is megrángatott, és láthatóan vissza is dobált a traumáimhoz. De sokat gondoltam azokra, akik életükben először kényszerültek ebbe a helyzetbe. Olyanokra, akik bármit megtesznek, hogy elodázzák a saját magukon való gondolkodást, akik félnek egyedül maradni önmagukkal.

Például, amikor a blogból készülő sorozaton dolgozom, és azt találom ki, milyen legyen ez a karakter, Ágota, akkor őt is ebbe az irányba tolom.

Sokkal hatásosabb, és kapcsolódásra alkalmasabb ebben a kontextusban a figura, ha azt követjük végig, hogyan kényszerül életében először arra, hogy szembesüljön a traumáival, amiket addig egy üvegbúra alatt tartott.

Milyen finoman ide sylviaplathoztam, mi?

Szóval amit a karakterépítésről mondok, tudatos. A blog, és hogy mutassak igazságokat, nem volt az. A saját konklúzióimat írtam le. 

Van olyan téma, bejegyzés, amit végül nem publikáltál, mert úgy érezted, túlmentél egy határon? 

Nem volt, nincs. Egy fél bekezdést kihúztam, mert irritáló, dühös hangja volt.

Édesapád, mostohapád, pasid, húgod, unokahúgod jelen van a szövegekben. Édesanyádnak leginkább a hiányát olvashatjuk ki a szövegből. Miért döntöttél így?

Mert meghalt.

De érdekes, hogy az emberek leginkább a nagymamám iránt érzett hiányomat olvassák ki, és jogosan. Az anyám meghalt autóbalesetben, a mostohaapám fél évvel később szívinfarktusban, az apámmal pedig nincsen kapcsolatom. 

Mégis a nagymamám szokott hiányozni. Mindenről eszembe jut.

A múltkor például az ikeás hot-dogról. Ahogy általános iskolás koromban lesétálok az aulába, mert tudom, hogy akkor jön értem a nagymamám, és látom, hogy valamiféle fennforgás van az iskolabüfé kiadóablakánál. Egy csomó gyerek zsizseg, a nagymamám áll középen, és sorra veszi a gyerekeknek a hot-dogot. Arra érek oda, hogy a büfésnő kérdezi, hogy ketchupot vagy mustárt rakjon a következőbe, ő meg az érdes hangján azon a viccen kacag a gyerekekkel, hogy : “Mindent bele!”. 

Szerinted mi az oka, hogy ekkorát robbant a blog, majd a könyv? 

Egy részét még most is csak silabizálom. De úgy látom, egyrészt megkönnyebbülnek az emberek, hogy nem kell szégyenkezniük olyan dolgok miatt, amik miatt én, aki ezt ki is tettem, szintén nem szégyenkezek. Mint a menstruáció, az emésztési zavarok, annak a realitása, hogy ha egy tartós párkapcsolatban élsz, főleg, ha karantén van, a misztikum határai elfoszlanak...stb.

A másik a humor, amivel a blog nyúl a megpróbáltatásokhoz. 

Jó időről időre rádöbbenni, hogy az életben igazából semmi fölött nincs kontrollunk, de azt megválaszthatjuk, hogyan viszonyulunk a nehézségekhez.

Ezt az attitűdöt választottam. És mivel az embereknek ez tetszik, lehet, hogy ezután ők is ezt fogják.

A social media megadta mindenkinek a lehetőséget, hogy a számára legmegfelelőbb képet alakítsa ki és közvetítse magáról, felerősítse az emberek hangját. Mi a különbség egy Instagram accounton, egy blogon, majd egy nyomtatott könyvben szereplő Ágota között? 

Ezek között nincs olyan sok különbség, max dombornyomási. Az igazi különbség akkor látványosabb, ha leszakítunk ezekről a platformokról. 

Mit változtatott benned a karantén és a blog írása?

A blog írása és a könyv a gyakorlatban forgatták fel most az életem. Rengeteg a figyelem, a kontaktálás, a visszajelzés és a dicséret. Ezeket meg kell tanulni viselni. De mindkettő lökött konklúziókhoz. Ennek egy része a blogban is megfogalmazódik. De ahogy mondtam, ezek a személyes következtetéseim a világ működéséről.

Amit örökre el akarok kerülni, azok a pátoszos megmondások, hogy kell élni.

Attól nagyon fázom. 

A könyv borítója látványra és tapintásra is a retro rózsaszín vécépapírhoz hasonlít. Ez a választás inkább a “tudom, hol a helyem az irodalomban” vagy a “nézzétek, én ezt is megtehetem” érzéséről szól? 

Hú, az nagyon ellenszenves lett volna szerintem, ha azt mondtam volna a kiadónak, hogy “akkor most lediktálom, kinek hol a helye az irodalomban, beleértve engem is, na ehhez mérten rózsaszínezzetek!” Az is jó kérdés, hogy ehhez kinek van joga. És milyen paraméterek alapján? Ehhez meg kellene állapítanunk, mi az irodalom, mit nevezünk műalkotásnak, mik egy műalkotás ember életében betöltött, elvárt, vagy megkívánt funkciói… Ha valaki a Móricz Zsigmond körtéren egy lehugyozott falrészen olvas egy zavaros mondatot, és rá az olyan revelatív hatással van, hogy az ő fejében az irodalmi szintre mászik, ki vagyok én, hogy lerángassam onnan? Kaptam egy üzenetet pár hete, aminek az első része a könyv cuki méltatása volt, hálálkodás, amiért megírtam, aztán az a mondat jött, hogy : “Tegnap még azt sem tudtam, hogy létezel, ma pedig péntek van”.

Szerintem ez költészet, a költészet pedig irodalom, és körbeérünk, mert az irodalom egy hányada pedig az emberi érzéseket hivatott közvetíteni.

Lendületből végiggondolva.

A kiadóval végül is megtaláltuk a vécépapír anyagot kompromisszumként, így megmaradt a vécé és az ürítés szimbóluma, ami az egész anyag szempontjából egy pontos találat, a témát, és a szövegek kirakásának az aktusát is tekintve. És nagyon jó simizni.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A neveletlen hercegnő karanténnaplót ír

Meg Cabot fiktív naplóba kezdett, amely Genovia járvány sújtotta királyi hétköznapjairól szól.

...
Hírek

Mark Haddon megindító képregényt készített a karanténról

A kutya különös esete az éjszakában szerzője most megmutatta, milyenek lehetnek azoknak a magányos embereknek a hétköznapjai, akik egész életükben izolációban élnek. 

...
Nagy

Korona-rutin, avagy túl az őrület határán

Fekete Judit a koronavírus-járvány alatt sem veszítette el a humorát, valós elemeket sem nélkülöző fiktív naplója alapján pedig sokan magukra ismerhetnek.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik az év végi összegző listánk, amelybe összegyűjtöttük, hogy mely könyvek voltak azok, amelyek 2022-ben megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket - egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

...
Benedek Márton

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...