A pandémia alatt csak a pandémiáról lehet írni?

Miért éljük meg ennyire sokféleképpen a járványhelyzetet? Milyen lesz az életünk, ha egyszer vége lesz a pandémiának? Mennyire lesz hangsúlyos a vírus és a karantén témája az irodalomban később? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Dekameron-projekt című novelláskötet (olvass bele ITT) online bemutatóján tegnap este. A New York Times által összeállított kötetben olyan szerzők történeteit olvashatjuk a járványról, mint Margaret Atwood, David Mitchell, Téa Obreht, Tommy Orange vagy Etgar Keret. A projektet, amelyet a tavalyi lezárások idején indítottak el, Boccaccio Dekameronja ihlette. A magyarországi bemutatón Borgula András rendező, S. Tóth Márta life&business coach, és Kálmán C. György irodalomtörténész beszélgetett. 

Forgách Kinga | 2021. április 09. |

Borgula András azzal indította a beszélgetést, hogy az online forma tulajdonképpen tökéletes egy pandémiáról szóló novelláskötet bemutatásához, hiszen még mindig benne vagyunk a Dekameron-projektben. Bevezetésképp elmondta, hogy a New York Times szinte rögtön belefogott ebbe a projektbe, amint Amerikában megkezdődtek a lezárások, kiküldték a szerzőiknek a felkérést, hogy írjanak történeteket a pandémiáról. Eleinte sokan visszakoztak, de aztán egyre több novella született meg, végül több érkezett be hozzájuk, mint amit le tudtak közölni. Így született meg ez a könyv. Az első kérdése az volt a vendégekhez, hogy 

vajon háborúban csak a háborúról szabad-e írni, azaz lehet-e most másról is írni, mint a járványról, amiben élünk? 

Dekameron-projekt - 29 új novella a járvány idejéből
Athenaeum, 2021, 320 oldal
Dekameron-projekt

Kálmán C György szerint a szerzők megoldották ezt a kérdést, mert nem ragadtak benne a vírustémában. Ahogy a Dekameron sem a pestisről szól, hanem mindenféle érdekes, pajzán történetről, úgy itt is hasonló a helyzet. Ugyan sokszor esik szó a vírusról, meg a bezártságról a kötetben, de van jó pár novella, aminek semmi köze ehhez, még ha be is szivárog a környezet a szövegekbe. S. Tóth Márta úgy vélte, fontos, hogy mindenki megírja, ami most benne van, ha a járvány foglalkoztat minket, akkor arról írjunk, ha elmenekülnénk, meneküljünk el. Szerinte az a szép ezekben a novellákban, hogy többféle megküzdési stratégia van bennük. 

Kálmán C. György a Dekameronról is beszélt, amely a kiindulópontja volt ennek a novelláskötetnek. Szerinte a korabeli olvasóknak fontos lehetett, hogy Boccaccio könyve a pestis idején játszódik, ma már viszont ez nem tűnik annyira hangsúlyosnak. Éppen ezért elképzelhető, hogy száz év múlva ebben a kötetben sem a covid témája lesz a központi az olvasóknak. A Dekameronban azért mondják a történeteket a szereplők, hogy kellemesen teljen az idő, ő is úgy érezte, nagyon jól tölti az idejét ezekkel a novellákkal. Azt is kiemelte, hogy a történetek szereplői nagyon különbözően élik meg a karanténhelyzetet. Van, aki derűvel vagy iróniával, van, aki egykedvűséggel, és akad, aki tragikusan. Neki azok a szövegek tetszettek jobban, amelyek távolságtartással kezelték a témát.

Borgula András szerint a novellákban nagy ürességek vannak, több történet játszódik például a kiürült New Yorkban. Szerinte nekünk Budapesten talán kevésbé volt meg ez az élményünk, nem ürült ki annyira a város, legfeljebb este nyolc után. S. Tóth Márta azt mondta, számára pozitív, felszabadító élmény volt, amikor a város zaja kicsit eltűnt és meg lehetett tapasztalni a csendet és a természet hangjait. Kálmán C. György azt hangsúlyozta, hogy 

az utcák üressége csak egy dolog, de érdekes a mi viszonyunk is az új helyzethez, hogy az ember miként kezdett el másként viselkedni.

Hogy már félünk közel menni másokhoz, nem fogunk kezet, nem ölelkezünk. Van is ilyen novella a kötetben, ami ezt az újfajta gyanakvást és félelmet mutatja meg. Belénk égett egy gát, egyfajta óvatosság, ami nem jó. S. Tóth Márta szerint is sok új szokás jött létre. Általában 56 napra van szükségünk ahhoz, hogy szokássá váljon egy cselekvés, ez pedig bőven lement már. Éppen ezért érdekes lesz, hogy ezután tudunk-e majd ugyanúgy közeledni egymáshoz vagy bennünk marad a félsz.

Szóba került az is, hogy a karanténban sokkal több időt töltünk azokkal, akikkel együtt élünk. Több novellának ugyanis ez a központi témája: a szereplők rácsodálkoznak egymás szokásaira, nehezen találják meg a privátszférájukat otthon. S. Tóth Márta szerint emiatt ez egy vízválasztó időszak a párkapcsolatokban. Az összezártságban a másik minden tulajdonsága nagyító alá kerül és megy a harc a saját tér és idő megszerzéséért. Úgy vélte, érdekes lesz megnézni majd a válási statisztikákat ezután az időszak után. 

Most teljesen új megoldási formákat kell keresni, hogy megtaláljuk magunkban és egymással a harmóniát.

Kálmán C. György szerint lehetünk optimistábbak, az is lehet, hogy ez a helyzet közelebb hozza az embereket. És nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak összezártság van most, hanem elszakítottság is, sokan nem láthatják a szeretteiket.

Felmerült az a kérdés is, mennyire várható, hogy lesz a járványnak lenyomata a magyar és a világirodalomban, illetve, hogy az ilyen történetek mennyire segítenek mentálisan. Kálmán C. György szerint sok múlik azon, hogy mennyire marad meg a közérzületben, a kollektív emlékezetben ez az időszak. Lehet, hogy pár év múlva ez már csak emlék lesz és csupán történelmi regények foglalkoznak majd vele, de lehet, hogy velünk marad és akkor benne lesz az irodalomban. S. Tóth Márta szerint

jó lenne arra ösztönözni az embereket, hogy írjanak most.

Megérné napló vagy esszé formában kiírni magunknak a tanulságainkat, mert nagyon sok mindent tanultunk az elmúlt egy évben, és hagyhatnánk valami maradandót az unokáinknak, a gyerekeinknek is ebből a korszakból.

A beszélgetés vége felé szó volt arról is, vajon hogy fogunk viselkedni a pandémia után. Borgula András Etgar Keret novelláját említette, amelyet ő fordított magyarra. 

Az ő története ott kezdődik, hogy véget ér a járvány, de nem akarnak az emberek kijönni a lakásukból, nem is nagyon emlékeznek, hogy pontosan mit csináltak előtte.

Végül a rendőrök és a katonák vezénylik ki őket az utcára. Kálmán C. György szerint az egy hihetetlenül szellemes novella, aminek rendkívül sok rétege van. Például, hogy vajon mennyire vetjük alá magunkat a hatalom kívánságainak? Jól tesszük-e, ha engedelmeskedünk? Azzal játszik, hogy ha elfogadjuk a hatalom egyik kívánságát, akkor miért ne fogadnánk el az ellenkezőjét is. Azt mondta, ez volt az egyik legjobb novella a kötetben, a másik kedvence Margaret Atwood szövege volt, amely nagyon érintőlegesen kapcsolódik a vírushoz. Egy űrlény mesél az emberek egy csoportjának, miközben odakint vírus tombol. Pont olyan, mint a Boccaccio-novellák, kegyetlen és erotikus, közben nagyon mulatságos, és van benne valami hátborzongató is.

Borgula András is elárulta, melyik novella tetszett neki a legjobban. Volt egy, a szívéhez nagyon közel álló sztori, amelyben egy nő a darkweben talál egy kozmetikust a lezárások alatt, és elmegy hozzá titokban. A kozmetikus közli vele, hogy a rossz emlékek rossz bőrt jelentenek, és felajánl neki egy érdekes kezelést, törli a rossz emlékeket és ezáltal a bőre is újra ragyogó lesz. 

A rendező szerint ebben a novellában benne van, amit sokan érezhetnek mostanában, hogy legszívesebben kitörölné az ember az elmúlt egy évet úgy, ahogy van, mintha meg sem történt volna.

A könyvbemutató végén Borgula András megkérdezte a beszélgetőtársairól, hogy nekik segített-e a kötet feldolgozni az elmúlt időszakot, merthogy az előszóban a könyv szerkesztője azt írja, reméli vigaszt és élvezetet nyújtanak ezek a történetek az olvasóknak. Kálmán C. György azt válaszolta, ez egy nagyon jó könyv, olvasmányos, rövid és élvezetes novellák vannak benne. Szórakoztató és segít a feldolgozásban is, mert annyi nézőpont jelenik meg benne a járványról, hogy az ember megtalálja benne azt, amiről úgy érzi, rá is vonatkozik.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!

...
Kritika

Ami a Dekameronból kimaradt

...
Hírek

Most 29 novellát olvashatsz el ingyen a legnépszerűbb kortárs külföldi szerzőktől

Többek közt Margaret Atwood és David Mitchell is részt vett a New York Times Dekameron-projektjében, amelynek célkitűzése az volt, hogy Boccaccio nyomán szülessenek új történetek. A népszerű kortárs írók novelláit ingyen el lehet olvasni, mutatjuk hol!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.