Ezért adnánk a Libri-díjat Tóth Krisztinának a Bálnadalért

Május 10-ig bárki szavazhat a Libri irodalmi díj jelöltjeire, mi pedig - ahogy tavaly is - szubjektíven és szerkesztőségileg érvelünk az esélyesek mellett. 10 jelölt - 10 személyes kampánybeszéd következik. (Elsőként Keresztury Tibor, majd Vonnák Diána könyvét ajánlottuk.)

Forgách Kinga | 2022. április 27. |

Versekkel talán nehezebb irodalmi díjakat nyerni, mint prózával, a statisztika legalábbis ezt mutatja (a Libri-díjak esetében eddig Rakovszky Zsuzsa volt az egyetlen, aki verseskötettel nyert, 2016-ban), mi most mégis amellett érvelünk, hogy Tóth Krisztina Bálnadala megérdemelne egy ilyen elismerést. A kötetből nem mellesleg meg is tudjuk, milyen a költői lét, pont a címadó versből, a Bálnadalból derül ki, amelyben a bálna egy sötét, mélyben élő bánatos lényként jelenik meg, amelynek bőrét szigonynyomok borítják, és amelynek énekét senki se fejti meg: „Grönlandon énekel/ és kétszáz évig él/ bőrén szigonynyomok/ nem tudják mit beszél”.  (A bálnát aztán egyébként a Háttér című versben levadásszák, feldarabolják és kibelezik.)

TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Bálnadalról megjelenésekor azt írtuk, Tóth Krisztina a hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat ebben a kötetben, és valóban, az emberi lét legnagyobb drámái a lehető leghétköznapibb helyzetekből, tárgyakból és terekből bomlanak ki előttünk. Nekem a személyes kedvencem a Babzsák című vers, ami szintén egy teljesen átlagos helyzetből indul: újra kell tölteni egy régi babzsákfotelt. Egy anya a garázsban az éppen húszéves fiával tömködi a tölteléket a zsákba, mígnem az egész helyzet egy vajúdás-jelenetre kezd emlékeztetni: „Gyömöszöltük és húzkodtuk, miközben/ várták már őt, de félúton megállt, / nyomorgattam az oldalát és nyögtem, / de a babzsák csak nem hagyta magát.”

A Bálnadal egy nagyon átgondolt, alaposan megszerkesztett kötet, amelybe sok izgalmas költői játék is belefért. A versek három feszes cikluson át (Völgyút, Kínai utazás, Terek) mesélnek az idő múlásáról, a múlt és jelen összefonódásáról, a jelenlét és a hiány kettősségéről. „A záró vershez kapcsolódva a kötet rengeteg kérdése mellé feltehetnénk azt is, hogy ki olvas ma még verseket, mi szükség van az irodalomra, azon belül is a lírára? Hosszasan gondolkodhatunk ezen, de addig is egész biztos vagyok abban, hogy a Bálnadal olyan kötet, mely minden szomorúságával és fénylő pillanatával együtt visszahozhatja a versek népszerűségét, élővé teheti (sok más, hasonlóan erős kötettel együtt) ezt a formanyelvet, megszólalásmódot, felélesztheti a líra pislákoló tüzét. Nagy verseket tartalmazó kis kötet, gyönyörű kiadvány, mely kísérőnk és fontos forrásunk lehet hetekig, de akár hosszú éveken át” – írtuk recenziónkban.

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról beszélgetett Szilágyi Zsófia a szerzővel az őszi Margón, a kötetből Márfi Márk olvasott fel részleteket. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összegyűjtöttük a fontosabb gondolatokat. 

Tovább olvasok

A kötetbe bele lehet olvasni ITT. A Bálnadal margós bemutatójáról ITT írtunk. A költő ebben a videóban pedig arról mesélt, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

...
Hírek

Tóth Krisztina: A verseimben a sztori gyakran egy apró látványelemből bomlik ki

Tóth Krisztina Bálnadal című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. A költő egy videóban mesélt arról, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés. 

...
Podcast

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról Szilágyi Zsófia beszélgetett a szerzővel az őszi Margón. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok Kiss Judit Ágnes új meséjében.

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot