Ezért adnánk a Libri-díjat Tóth Krisztinának a Bálnadalért

Május 10-ig bárki szavazhat a Libri irodalmi díj jelöltjeire, mi pedig - ahogy tavaly is - szubjektíven és szerkesztőségileg érvelünk az esélyesek mellett. 10 jelölt - 10 személyes kampánybeszéd következik. (Elsőként Keresztury Tibor, majd Vonnák Diána könyvét ajánlottuk.)

Forgách Kinga | 2022. április 27. |

Versekkel talán nehezebb irodalmi díjakat nyerni, mint prózával, a statisztika legalábbis ezt mutatja (a Libri-díjak esetében eddig Rakovszky Zsuzsa volt az egyetlen, aki verseskötettel nyert, 2016-ban), mi most mégis amellett érvelünk, hogy Tóth Krisztina Bálnadala megérdemelne egy ilyen elismerést. A kötetből nem mellesleg meg is tudjuk, milyen a költői lét, pont a címadó versből, a Bálnadalból derül ki, amelyben a bálna egy sötét, mélyben élő bánatos lényként jelenik meg, amelynek bőrét szigonynyomok borítják, és amelynek énekét senki se fejti meg: „Grönlandon énekel/ és kétszáz évig él/ bőrén szigonynyomok/ nem tudják mit beszél”.  (A bálnát aztán egyébként a Háttér című versben levadásszák, feldarabolják és kibelezik.)

TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Bálnadalról megjelenésekor azt írtuk, Tóth Krisztina a hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat ebben a kötetben, és valóban, az emberi lét legnagyobb drámái a lehető leghétköznapibb helyzetekből, tárgyakból és terekből bomlanak ki előttünk. Nekem a személyes kedvencem a Babzsák című vers, ami szintén egy teljesen átlagos helyzetből indul: újra kell tölteni egy régi babzsákfotelt. Egy anya a garázsban az éppen húszéves fiával tömködi a tölteléket a zsákba, mígnem az egész helyzet egy vajúdás-jelenetre kezd emlékeztetni: „Gyömöszöltük és húzkodtuk, miközben/ várták már őt, de félúton megállt, / nyomorgattam az oldalát és nyögtem, / de a babzsák csak nem hagyta magát.”

A Bálnadal egy nagyon átgondolt, alaposan megszerkesztett kötet, amelybe sok izgalmas költői játék is belefért. A versek három feszes cikluson át (Völgyút, Kínai utazás, Terek) mesélnek az idő múlásáról, a múlt és jelen összefonódásáról, a jelenlét és a hiány kettősségéről. „A záró vershez kapcsolódva a kötet rengeteg kérdése mellé feltehetnénk azt is, hogy ki olvas ma még verseket, mi szükség van az irodalomra, azon belül is a lírára? Hosszasan gondolkodhatunk ezen, de addig is egész biztos vagyok abban, hogy a Bálnadal olyan kötet, mely minden szomorúságával és fénylő pillanatával együtt visszahozhatja a versek népszerűségét, élővé teheti (sok más, hasonlóan erős kötettel együtt) ezt a formanyelvet, megszólalásmódot, felélesztheti a líra pislákoló tüzét. Nagy verseket tartalmazó kis kötet, gyönyörű kiadvány, mely kísérőnk és fontos forrásunk lehet hetekig, de akár hosszú éveken át” – írtuk recenziónkban.

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról beszélgetett Szilágyi Zsófia a szerzővel az őszi Margón, a kötetből Márfi Márk olvasott fel részleteket. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összegyűjtöttük a fontosabb gondolatokat. 

Tovább olvasok

A kötetbe bele lehet olvasni ITT. A Bálnadal margós bemutatójáról ITT írtunk. A költő ebben a videóban pedig arról mesélt, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

...
Hírek

Tóth Krisztina: A verseimben a sztori gyakran egy apró látványelemből bomlik ki

Tóth Krisztina Bálnadal című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. A költő egy videóban mesélt arról, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés. 

...
Podcast

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról Szilágyi Zsófia beszélgetett a szerzővel az őszi Margón. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

...
Nagy

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Felemelkedés rejtélyes hegyén a haragot valaki más plántálja belénk

...
Kolozsi Orsolya

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

Dániel András azt mondja, a fejében időnként elég nagy a jövés-menés, és ezt most már egy könyv is bizonyítja. A Mindenki mászkál akár böngészőként is működik, a kép ugyanis egyértelműen vonzza a szemet.

...
Gyerekirodalom

A Szoba kilátással hősnője egy olyan lázadó, aki nem privilégiumot, hanem egyenlőséget kíván

E. M. Forster 1908-as regénye egy igazi angolszász klasszikus, ami a popkultúrában is megtalálta a maga helyét, és bár a Szoba kilátással első ránézésre hamisítatlan romantikus regény, a társadalomkritikai szálat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...

Lugosi Viktória: A trauma felelősséget ró arra is, akivel történt

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben