Ezért adnánk a Libri-díjat Tóth Krisztinának a Bálnadalért

Május 10-ig bárki szavazhat a Libri irodalmi díj jelöltjeire, mi pedig - ahogy tavaly is - szubjektíven és szerkesztőségileg érvelünk az esélyesek mellett. 10 jelölt - 10 személyes kampánybeszéd következik. (Elsőként Keresztury Tibor, majd Vonnák Diána könyvét ajánlottuk.)

Forgách Kinga | 2022. április 27. |

Versekkel talán nehezebb irodalmi díjakat nyerni, mint prózával, a statisztika legalábbis ezt mutatja (a Libri-díjak esetében eddig Rakovszky Zsuzsa volt az egyetlen, aki verseskötettel nyert, 2016-ban), mi most mégis amellett érvelünk, hogy Tóth Krisztina Bálnadala megérdemelne egy ilyen elismerést. A kötetből nem mellesleg meg is tudjuk, milyen a költői lét, pont a címadó versből, a Bálnadalból derül ki, amelyben a bálna egy sötét, mélyben élő bánatos lényként jelenik meg, amelynek bőrét szigonynyomok borítják, és amelynek énekét senki se fejti meg: „Grönlandon énekel/ és kétszáz évig él/ bőrén szigonynyomok/ nem tudják mit beszél”.  (A bálnát aztán egyébként a Háttér című versben levadásszák, feldarabolják és kibelezik.)

TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Bálnadalról megjelenésekor azt írtuk, Tóth Krisztina a hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat ebben a kötetben, és valóban, az emberi lét legnagyobb drámái a lehető leghétköznapibb helyzetekből, tárgyakból és terekből bomlanak ki előttünk. Nekem a személyes kedvencem a Babzsák című vers, ami szintén egy teljesen átlagos helyzetből indul: újra kell tölteni egy régi babzsákfotelt. Egy anya a garázsban az éppen húszéves fiával tömködi a tölteléket a zsákba, mígnem az egész helyzet egy vajúdás-jelenetre kezd emlékeztetni: „Gyömöszöltük és húzkodtuk, miközben/ várták már őt, de félúton megállt, / nyomorgattam az oldalát és nyögtem, / de a babzsák csak nem hagyta magát.”

A Bálnadal egy nagyon átgondolt, alaposan megszerkesztett kötet, amelybe sok izgalmas költői játék is belefért. A versek három feszes cikluson át (Völgyút, Kínai utazás, Terek) mesélnek az idő múlásáról, a múlt és jelen összefonódásáról, a jelenlét és a hiány kettősségéről. „A záró vershez kapcsolódva a kötet rengeteg kérdése mellé feltehetnénk azt is, hogy ki olvas ma még verseket, mi szükség van az irodalomra, azon belül is a lírára? Hosszasan gondolkodhatunk ezen, de addig is egész biztos vagyok abban, hogy a Bálnadal olyan kötet, mely minden szomorúságával és fénylő pillanatával együtt visszahozhatja a versek népszerűségét, élővé teheti (sok más, hasonlóan erős kötettel együtt) ezt a formanyelvet, megszólalásmódot, felélesztheti a líra pislákoló tüzét. Nagy verseket tartalmazó kis kötet, gyönyörű kiadvány, mely kísérőnk és fontos forrásunk lehet hetekig, de akár hosszú éveken át” – írtuk recenziónkban.

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról beszélgetett Szilágyi Zsófia a szerzővel az őszi Margón, a kötetből Márfi Márk olvasott fel részleteket. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összegyűjtöttük a fontosabb gondolatokat. 

Tovább olvasok

A kötetbe bele lehet olvasni ITT. A Bálnadal margós bemutatójáról ITT írtunk. A költő ebben a videóban pedig arról mesélt, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

...
Hírek

Tóth Krisztina: A verseimben a sztori gyakran egy apró látványelemből bomlik ki

Tóth Krisztina Bálnadal című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. A költő egy videóban mesélt arról, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés. 

...
Podcast

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról Szilágyi Zsófia beszélgetett a szerzővel az őszi Margón. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe.

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Hírek

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

Idén hetedik alkalommal osztották ki a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. 2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.

...
Podcast

Vigh Bori: Sokan azt gondolják, hippik vagyunk, pedig a digitális nomádok az egyik legtudatosabb csoport

A Delonghival közös podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast májusi vendége Vigh Bori digitális nomád.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerte a Libri-díjat!

...
Sándor Anna

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

...
Bányász Attila

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kis Nicolas világa maga a jólfésült káosz [Bookline Kids]

A kis Nicolas semmit sem öregszik, a René Goscinny és Jean-Jacques Sempé szerzőpáros könyvei töretlenül népszerűek. De mi a titok? A Bookline Kids podcastsorozatában ennek jártunk utána.

...
Gyerekirodalom

Shona Innes meséje arról szól, hogyan és miért érdemes lassítani

Shona Innes pszichológus könyvei segítenek a gyerekeknek megbirkózni az élet olyan kérdéseivel, amelyek néha még felnőttként is nehezen emészthetők. Olvass bele A gondolatok kertjébe!

...
Gyerekirodalom

Dolák-Saly Róbert a világ leghosszabb nyakú zsiráfjáról mesél

Dolák-Saly Róbert új könyvében félszáz vers és mese állatkertből ismert főszereplői vallanak magukról és rólunk, emberekről komoly-komolytalansággal vagy fordítva. Olvass bele!

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét