Ezért adnánk a Libri-díjat Vonnák Diánának a Látlakért

Ezért adnánk a Libri-díjat Vonnák Diánának a Látlakért

Május 10-ig bárki szavazhat a Libri irodalmi díj jelöltjeire, mi pedig - ahogy tavaly is - szubjektíven és szerkesztőségileg érvelünk az esélyesek mellett. 10 jelölt - 10 személyes kampánybeszéd következik. (Elsőként Keresztury Tibor könyvét ajánlottuk.)

Sándor Anna | 2022. április 26. |
VONNÁK DIÁNA
Látlak
Jelenkor, 2021, 220 oldal
-

Amikor Vonnák Diána Látlak című könyvét bemutatták a Margón, arról mesélt Tompa Andreának, hogy érdekli, mit lehet kezdeni a hatalmas hullámzó történeti pillanatokkal. A szavait azóta utolérte a valóság, hiszen Ukrajna-kutató kulturális antropológusként mi is megszólaltattuk egy interjúban, hogy meséljen az ottani társadalmi-kulturális hétköznapokról.

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg
Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

A háború nem ma kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos nézőpontból elmesélt orosz történelmére hivatkozva a hadsereg 2022. február 24-én megtámadta a független Ukrajnát. Nácítlanításról és demilitarizálásról beszélnek az oroszok, miközben hatalmi helyzetüknek köszönhetően igyekeztek kisajátítani az Ukrajnáról szóló elbeszélést - Magyarországon is. A kérdéseinkre az Ukrajnát kutató antropológus, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a 2014 óta az országban dolgozó Vonnák Diána válaszolt, akinek tavaly ősszel jelent meg első prózakötete (a Látlak című könyvéről itt írtunk, a bemutatóról pedig itt). 

Tovább olvasok

Itt és most Vonnák és kötete a Libri irodalmi díjra jelöltek közül a leginkább égetően aktuális. A Látlak novelláiban ugyanis olyan helyekre kalauzol, ahol huzamosabb időt eltöltött, így a magyarországi, skóciai és himalájai táj mellett markánsan megjelenik az ukrajnai vidék és a benne élők is. A helyszínek nem válnak egzotikussá abban az értelemben, ahogy a szórakoztatás igénye ki szokta zsákmányolni a tőlünk nagyon eltérőt. Vonnák eszköze inkább az érdeklődő megfigyelésben megszülető empátia. A kulturális és emberi távolságok és közelségek, az idegenségek, az elindulások és megérkezések által Vonnák egyszerre mesél az emberi lét közös alaptapasztalatairól és az életutakban és -stációkban rejlő változatosságról.

A tizenhét történetben látunk gyereket, kamaszt, felnőttet és időst. Megszólal például anorexiás tinédzser, a babától már elválasztott béranya, hajléktalan öreg, a világ végeire vetődött kutatók, ki- és bevándorlók, az anyjával közösen utazó nő. Az egyes szám első személyben elmondott történetek intim személyességét nyugtalanítóan ellensúlyozza a nézőpontokba zárt ismeretlen: az, hogy az elbeszélő éppen hol van, kicsoda ő, és mi is történik vele, csak fokozatosan bontakozik ki az olvasó számára. Ebben a soha nem ítélkező, a megismerés lehetőségét kereső szerzői attitűdben és stílusban ugyanakkor van valami örök, fémes hűvösség, talán az individuum elkerülhetetlen magányának leképeződése.

A Látlak a hét könyve volt nálunk, recenziónkban azt írtuk, miközben az elbeszélők “szemlélik a körülöttük lévő másmilyen tereket és életeket, viszik magukkal a gyökereiket, a honvágyukat, az otthontalanságukat, a kívülálló nézőpontjukat. Az érzékletes és költői novellák bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni.”

Vonnák Libri-díja egyszerre szólna az írói minőség és a szerzői nézőpont elismeréséről, valamint az utóbbihoz kapcsolódva jelentene az akut történelmi pillanatban határozott állásfoglalást is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Vonnák Diána: Nem gondolok a szépirodalomra máshogy, mint az antropológusi munkámra

Vonnák Diána Látlak című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író a jelölés kapcsán egy videóban beszélt arról, hogyan éli meg az antropológia és a szépirodalom kapcsolatát, és hogy milyen hatása van annak, ha valaki más országba költözik. 

...
Nagy

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.

...
Kritika

Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

Vonnák Diána érzékletes és költői novellái bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...
Simon Eszter

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

...
Sándor Anna

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.