Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról beszélgetett Szilágyi Zsófia a szerzővel az őszi Margón, a kötetből Márfi Márk olvasott fel részleteket. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összegyűjtöttük a fontosabb gondolatokat. 

Simon Eszter | 2022. február 12. |

  • A beszélgetés elején Szilágyi Zsófia arról kérdezte a szerzőt, hogyan él tovább a vers a megírása után, illetve hol van a helye. Tóth Krisztina szerint az írás befejeztével a versnek meg kell találni a saját a helyét, majd azt is elmondta, hogy különbséget kell tenni a felolvasásra szánt és a magunkban felolvasható versek között.
  • Szilágyi Zsófia ezután az alkotói folyamatról kérdezte a szerzőt, aki elárulta, hogy konzervatívan szerkeszt verseskötetet. Kinyomtatja, majd a földön kiterítve egymás mellé rakosgatja az elkészült szövegeket, ugyanis fontosnak tartja, hogy a versek erősítsék egymást, ehhez pedig meg kell találni a kötet tartópilléreit, amelyek megtartják a többi verset. 
TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-
  • Szó esett arról is, hogy a vers esetében sokkal nagyobb hangsúly esik egy-egy képkivágásra, és a részletek pontos megjelenítésére. Tóth Krisztina elmondta, hogy amíg novellaírás során lehetősége van jobban kibontatni egy képet, a versek esetében nem feltétlenül azt kell megmutatni, amiről beszélni akar, hanem erősen a részletekre zoomolva kell rávilágítani a mondanivalóra.
  • A kötet 2017 és 2020 között született és három ciklusra bontható. Szilágyi Zsófia arra volt kíváncsi, hogy miképp épülnek fel és milyen kapcsolatban vannak egymással a ciklusok. Tóth Krisztina elmondta, hogy a kötet lassan állt össze és ez a címadásra is igaz. Az eredeti cím Völgyút lett volna, amely a szerző szerint egy könnyedebb cím, ám írás közben rájött, hogy egy komolyabb anyag született, amihez jobban illik a Bálnadal
  • Az első ciklusban a terek kapnak hangsúlyt, míg a második ciklust, amelyben tíz haiku kapott helyet, egy kínai utazás inspirálta. Tóth Krisztina elmesélte, hogy ugyan már többször járt Kínában, legutóbbi utazása során már nem turistaszemmel volt jelen, és úgy érzi végre sikerült valamit megértenie a haikuból. 

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat
Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

Tovább olvasok

  • Ezután szóba került a haikuk műfordítása, amivel kapcsolatban Tóth Krisztina úgy vélekedik, hogy egy kulturális szakadékot kell átugrania annak, aki haikut fordít, ugyanis az ázsiai kultúra merőben eltér a nyugati individualista nézőponttól. 
  • A szerző azt is kiemelte, hogy sokáig irodalmi “gyorsrajzként” tekintett a haikura, de azt is hozzátette, hogy vannak kiemelkedő magyar haikusok is, mint például Fodor Ákos. 
  • A kötet harmadik ciklusában az állattematika került középpontba, aminek kapcsán szó esett arról, hogy az irodalomban miért ábrázolják az állatokat áldozati szerepben. A kötetben több vers is párban áll, Szilágyi Zsófia ennek kapcsán említette meg az Előtér és a Padlástér című versek közti párhuzamot.
  • Szilágyi Zsófiának a Posta című vers kapcsán Babits Mihály jutott eszébe. Tóth Krisztina erre úgy válaszolt, hogy számára boldogságot okoz a ráismerés öröme, vagyis amikor egy kortárs szerző szövegein keresztül a régi klasszikusokat látja. Példának Parti Nagy Lajost hozta, akinek az írásaira észrevehetően hatott Kosztolányi. 
  • Végül a kötetet ért kritikákról esett szó, miszerint a szerző olykor olyan hétköznapi szavakat emel be a verseibe, mint akár az egyik vers címe: Vatera. Tóth Krisztina szerint “nem az alapanyagnak, hanem a látásmódnak kell költőinek lennie”. Azt is kiemelte, hogy bármi lehet alapanyag, a versnek pedig nem kell másképp szólnia, mint a hétköznapi beszédnek, sokkal inkább azon van a hangsúly, hogyan mutat meg valamit a költő. 
  • A záróvers kapcsán Tóth Krisztina arról is beszélt, hogy a Színtér című versben arra a problémára akart rávilágítani, hogy a költőket a mai napig rendkívül sztereotipizálva akarják láttatni. Úgy gondolja, fontos lenne túllépni azon, hogy a költők bohém, bárpultot támasztó, melankolikus alakként éljenek az emberek fejében, hiszen a költők kemény és magányos, hosszú munkaórákat töltenek otthon egy-egy alkotási folyamat során.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.