Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról beszélgetett Szilágyi Zsófia a szerzővel az őszi Margón, a kötetből Márfi Márk olvasott fel részleteket. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összegyűjtöttük a fontosabb gondolatokat. 

Simon Eszter | 2022. február 12. |

  • A beszélgetés elején Szilágyi Zsófia arról kérdezte a szerzőt, hogyan él tovább a vers a megírása után, illetve hol van a helye. Tóth Krisztina szerint az írás befejeztével a versnek meg kell találni a saját a helyét, majd azt is elmondta, hogy különbséget kell tenni a felolvasásra szánt és a magunkban felolvasható versek között.
  • Szilágyi Zsófia ezután az alkotói folyamatról kérdezte a szerzőt, aki elárulta, hogy konzervatívan szerkeszt verseskötetet. Kinyomtatja, majd a földön kiterítve egymás mellé rakosgatja az elkészült szövegeket, ugyanis fontosnak tartja, hogy a versek erősítsék egymást, ehhez pedig meg kell találni a kötet tartópilléreit, amelyek megtartják a többi verset. 
TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-
  • Szó esett arról is, hogy a vers esetében sokkal nagyobb hangsúly esik egy-egy képkivágásra, és a részletek pontos megjelenítésére. Tóth Krisztina elmondta, hogy amíg novellaírás során lehetősége van jobban kibontatni egy képet, a versek esetében nem feltétlenül azt kell megmutatni, amiről beszélni akar, hanem erősen a részletekre zoomolva kell rávilágítani a mondanivalóra.
  • A kötet 2017 és 2020 között született és három ciklusra bontható. Szilágyi Zsófia arra volt kíváncsi, hogy miképp épülnek fel és milyen kapcsolatban vannak egymással a ciklusok. Tóth Krisztina elmondta, hogy a kötet lassan állt össze és ez a címadásra is igaz. Az eredeti cím Völgyút lett volna, amely a szerző szerint egy könnyedebb cím, ám írás közben rájött, hogy egy komolyabb anyag született, amihez jobban illik a Bálnadal
  • Az első ciklusban a terek kapnak hangsúlyt, míg a második ciklust, amelyben tíz haiku kapott helyet, egy kínai utazás inspirálta. Tóth Krisztina elmesélte, hogy ugyan már többször járt Kínában, legutóbbi utazása során már nem turistaszemmel volt jelen, és úgy érzi végre sikerült valamit megértenie a haikuból. 

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat
Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete a 2017 és 2020 között írott verseit tartalmazza, három, formai szempontból is jól elkülöníthető ciklusban (olvass bele ITT). A verseskötet vékonyka, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálna gyönyörű énekét „senki se fejti meg”, állítja a címadó vers beszélője; ez a „zene” a költészet metaforájaként is működhet, hiszen a bálnáké is valami titokzatos, távoli, egyszerre ismeretlen és ismerős, zsigerekig hatoló dal, melyet nem az értelmünkkel, hanem sokkal rejtettebb, érzéki módon értünk meg, dolgozunk fel, épp úgy, ahogyan a versek nagy részét is.

Tovább olvasok

  • Ezután szóba került a haikuk műfordítása, amivel kapcsolatban Tóth Krisztina úgy vélekedik, hogy egy kulturális szakadékot kell átugrania annak, aki haikut fordít, ugyanis az ázsiai kultúra merőben eltér a nyugati individualista nézőponttól. 
  • A szerző azt is kiemelte, hogy sokáig irodalmi “gyorsrajzként” tekintett a haikura, de azt is hozzátette, hogy vannak kiemelkedő magyar haikusok is, mint például Fodor Ákos. 
  • A kötet harmadik ciklusában az állattematika került középpontba, aminek kapcsán szó esett arról, hogy az irodalomban miért ábrázolják az állatokat áldozati szerepben. A kötetben több vers is párban áll, Szilágyi Zsófia ennek kapcsán említette meg az Előtér és a Padlástér című versek közti párhuzamot.
  • Szilágyi Zsófiának a Posta című vers kapcsán Babits Mihály jutott eszébe. Tóth Krisztina erre úgy válaszolt, hogy számára boldogságot okoz a ráismerés öröme, vagyis amikor egy kortárs szerző szövegein keresztül a régi klasszikusokat látja. Példának Parti Nagy Lajost hozta, akinek az írásaira észrevehetően hatott Kosztolányi. 
  • Végül a kötetet ért kritikákról esett szó, miszerint a szerző olykor olyan hétköznapi szavakat emel be a verseibe, mint akár az egyik vers címe: Vatera. Tóth Krisztina szerint “nem az alapanyagnak, hanem a látásmódnak kell költőinek lennie”. Azt is kiemelte, hogy bármi lehet alapanyag, a versnek pedig nem kell másképp szólnia, mint a hétköznapi beszédnek, sokkal inkább azon van a hangsúly, hogyan mutat meg valamit a költő. 
  • A záróvers kapcsán Tóth Krisztina arról is beszélt, hogy a Színtér című versben arra a problémára akart rávilágítani, hogy a költőket a mai napig rendkívül sztereotipizálva akarják láttatni. Úgy gondolja, fontos lenne túllépni azon, hogy a költők bohém, bárpultot támasztó, melankolikus alakként éljenek az emberek fejében, hiszen a költők kemény és magányos, hosszú munkaórákat töltenek otthon egy-egy alkotási folyamat során.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!