Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról beszélgetett Szilágyi Zsófia a szerzővel az őszi Margón, a kötetből Márfi Márk olvasott fel részleteket. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összegyűjtöttük a fontosabb gondolatokat. 

Simon Eszter | 2022. február 12. |

  • A beszélgetés elején Szilágyi Zsófia arról kérdezte a szerzőt, hogyan él tovább a vers a megírása után, illetve hol van a helye. Tóth Krisztina szerint az írás befejeztével a versnek meg kell találni a saját a helyét, majd azt is elmondta, hogy különbséget kell tenni a felolvasásra szánt és a magunkban felolvasható versek között.
  • Szilágyi Zsófia ezután az alkotói folyamatról kérdezte a szerzőt, aki elárulta, hogy konzervatívan szerkeszt verseskötetet. Kinyomtatja, majd a földön kiterítve egymás mellé rakosgatja az elkészült szövegeket, ugyanis fontosnak tartja, hogy a versek erősítsék egymást, ehhez pedig meg kell találni a kötet tartópilléreit, amelyek megtartják a többi verset. 
TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-
  • Szó esett arról is, hogy a vers esetében sokkal nagyobb hangsúly esik egy-egy képkivágásra, és a részletek pontos megjelenítésére. Tóth Krisztina elmondta, hogy amíg novellaírás során lehetősége van jobban kibontatni egy képet, a versek esetében nem feltétlenül azt kell megmutatni, amiről beszélni akar, hanem erősen a részletekre zoomolva kell rávilágítani a mondanivalóra.
  • A kötet 2017 és 2020 között született és három ciklusra bontható. Szilágyi Zsófia arra volt kíváncsi, hogy miképp épülnek fel és milyen kapcsolatban vannak egymással a ciklusok. Tóth Krisztina elmondta, hogy a kötet lassan állt össze és ez a címadásra is igaz. Az eredeti cím Völgyút lett volna, amely a szerző szerint egy könnyedebb cím, ám írás közben rájött, hogy egy komolyabb anyag született, amihez jobban illik a Bálnadal
  • Az első ciklusban a terek kapnak hangsúlyt, míg a második ciklust, amelyben tíz haiku kapott helyet, egy kínai utazás inspirálta. Tóth Krisztina elmesélte, hogy ugyan már többször járt Kínában, legutóbbi utazása során már nem turistaszemmel volt jelen, és úgy érzi végre sikerült valamit megértenie a haikuból. 

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat
Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

Tovább olvasok

  • Ezután szóba került a haikuk műfordítása, amivel kapcsolatban Tóth Krisztina úgy vélekedik, hogy egy kulturális szakadékot kell átugrania annak, aki haikut fordít, ugyanis az ázsiai kultúra merőben eltér a nyugati individualista nézőponttól. 
  • A szerző azt is kiemelte, hogy sokáig irodalmi “gyorsrajzként” tekintett a haikura, de azt is hozzátette, hogy vannak kiemelkedő magyar haikusok is, mint például Fodor Ákos. 
  • A kötet harmadik ciklusában az állattematika került középpontba, aminek kapcsán szó esett arról, hogy az irodalomban miért ábrázolják az állatokat áldozati szerepben. A kötetben több vers is párban áll, Szilágyi Zsófia ennek kapcsán említette meg az Előtér és a Padlástér című versek közti párhuzamot.
  • Szilágyi Zsófiának a Posta című vers kapcsán Babits Mihály jutott eszébe. Tóth Krisztina erre úgy válaszolt, hogy számára boldogságot okoz a ráismerés öröme, vagyis amikor egy kortárs szerző szövegein keresztül a régi klasszikusokat látja. Példának Parti Nagy Lajost hozta, akinek az írásaira észrevehetően hatott Kosztolányi. 
  • Végül a kötetet ért kritikákról esett szó, miszerint a szerző olykor olyan hétköznapi szavakat emel be a verseibe, mint akár az egyik vers címe: Vatera. Tóth Krisztina szerint “nem az alapanyagnak, hanem a látásmódnak kell költőinek lennie”. Azt is kiemelte, hogy bármi lehet alapanyag, a versnek pedig nem kell másképp szólnia, mint a hétköznapi beszédnek, sokkal inkább azon van a hangsúly, hogyan mutat meg valamit a költő. 
  • A záróvers kapcsán Tóth Krisztina arról is beszélt, hogy a Színtér című versben arra a problémára akart rávilágítani, hogy a költőket a mai napig rendkívül sztereotipizálva akarják láttatni. Úgy gondolja, fontos lenne túllépni azon, hogy a költők bohém, bárpultot támasztó, melankolikus alakként éljenek az emberek fejében, hiszen a költők kemény és magányos, hosszú munkaórákat töltenek otthon egy-egy alkotási folyamat során.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ezért érdemes edzened a képzeleted „izmait”

Egy új könyv szerint a gazdag képzelet nem valami isteni adottság, hanem fejleszthető tulajdonság. Le is írja, hogyan.

...
Zöld

Klímaváltozás helyett „halálos klímapusztítás”: ez a csere téged rávenne a cselekvésre?

Nem elég hatékonyak a jelenlegi kifejezéseink, amikor a klímaváltozás fenyegetéseiről beszélünk, állítja az ELTE PPK kutatója. Forgács Bálint új nyelvhasználatot javasol, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát. Mi könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

Kreatívabbak a babák, mint eddig gondoltuk + 5 könyv a kreativitásról

Magyar babák vettek részt abban a kutatásban, melyből kiderült, hogy a babák elég korán képesek kreatív módon kombinálni különböző fogalmakat. Könyvek hírek mellé.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Meghalt Shelley Duvall, A ragyogás sztárja

Robert Altman egyik kedvenc színésze volt, de A ragyogás sikoltós-baltás jelenete az, ami kitörölhetetlenné tette őt a filmtörténetből.

...
Szórakozás

Michael Crichton kezdte, James Patterson fejezte be, most pedig film készül belőle

A Sony filmstúdió szerezte meg a Michael Crichton hagyatékában talált és James Patterson által befejezett Eruption (Kitörés) című regény megfilmesítési jogait.

...
Szórakozás

Bridgerton: Ezt lehet tudni most a 4. évadról

Mikor jön a Bridgerton következő évada? Kinek a története kerül fókuszba? Melyik szereplők térnek vissza biztosan?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Nyolcadikos TikTok-királynő a történelem színpadán – Olvass bele Mészöly Ágnes ifjúsági regényébe!

A Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium időutazói ezúttal a három részre szakadt Magyarországot fedezik fel. Olvass bele az Abszolút Töri sorozat legújabb kötetébe!

...
Gyerekirodalom

Vass Dorottea olvasáskutató: Amíg a felnőttek megszabják a gyerekeknek, mit olvassanak, nem érhetünk el eredményt

Egyre többször halljuk: a mai gyerekek kevesebbet olvasnak. Szakemberrel beszélgettünk a jelenségről, és tanácsokat is kaptunk arra vonatkozóan, mit tehetünk ellene.

...
Beleolvasó

Holly Jackson tini detektívje egy kisvárosi gyilkosság valódi elkövetőjét keresi – Olvass bele!

A Londonban élő Holly Jackson magyarul most debütáló ifjúsági regénye igazi adrenalinlöket, tele meglepő csavarokkal. Olvass bele!