Tóth Krisztina új könyve egy disztópia, amely a társadalmi manipulációról szól

Tóth Krisztina volt Szabados Ágnes Mutasd a könyvespolcod! című műsorának vendége. Az író, költő megmutatta az adásban nyolcezer kötetes könyvtárát, beszélt a számára legfontosabb könyvekről, és arról is, hogy miről fog szólni a könyvhétre megjelenő új regénye.

fk | 2022. április 26. |

  • Ez egy nyolcezer kötetes könyvtár, külön van a magyar irodalom, a világirodalom és külön vannak az idegen nyelvű könyvek és a gyerekkönyvek.
  • „Nagyon fontosak nekem a kollegáim és az elődjeim” – mondta arról, hogy miért magyar könyveket választott ki a beszélgetésre. „Arra gondoltam, hogy három olyan írót választok, akik komoly szerepet játszottak az életemben, és akik nem csak a műveikkel, hanem a személyükkel is komoly példát jelentenek.”

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag
Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

Tovább olvasok

  • Az egyik választott könyve Csorba Győző Csikorgó című kötete volt. „Tizenhat éves voltam, amikor megismertem Csorba Győzőt egy pécsi kirándulás alkalmával.” Elmesélte, hogy onnantól kezdve a Kossuth-díjas költő mindig reagált, amikor levélben verseket küldött neki. Ha pedig megjelent egy új kötete, akkor azt minden alkalommal elküldte neki dedikálva. „Egyenként végignézte velem a verseimet és minden sort megvizsgáltunk.”
  • Mesélt arról is, hogyan fordult a szobrászattól a költészet felé. Középiskolában még szobrásznak tanult, de az egyetemi felvételi idején mégis a bölcsészkart választotta. „Ha az embernek van egy olyan képessége, hogy alkothat és létrehozhat dolgokat, akkor nem szabad, hogy ezt a képességet elsorvadni hagyja.” Szerinte, ha az ember vizuálisan érzékeny, akkor máshogy fog közelíteni a szöveghez és máshogy fog fogalmazni.

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról Szilágyi Zsófia beszélgetett a szerzővel az őszi Margón. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe.

Tovább olvasok

  • Elárulta azt is, hogy most adott le a Magvetőnek egy regényt, ami a Könyvhétre fog megjelenni. Az a címe, hogy A majom szeme és két történet fonódik egybe benne, egyrészt van egy magánéleti szál és egy családtörténet, másrészt van egy társadalmi szál. Ez a könyv a társadalmi manipulációról szól, hogy miként lehet szinte tudatmódosítást elérni embereknél, hogyan lehet egészen személyes dolgokban is megváltoztatni a véleményüket, hozzáállásukat. A könyv főhőse egy pszichiáter, aki meglehetősen abuzív kapcsolatban van a pácienseivel, és aki szabad kezet kap egy nagyszabású kísérlethez.
  • „Szerintem nagyon fontos átlátni a manipuláció működését, és hogy ez hogyan hat az emberi tudatra.” Ez a könyv egy kvázi diktatúrában játszódik valahol Közép-Kelet-Európában. Tóth Krisztinát az foglalkoztatta elsősorban, hogy hova vezet és mi történik, ha az emberek tömegét manipulálják hosszútávon.
  • A második könyv, amit ajánlott Lázár Ervin Kisangyal című kötete. Szerinte ő a magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja. „Ne csak ifjúsági szerzőként tartsuk őt számon!”
  • Tóth Krisztina elmondta, igyekszik olvasni a kollegáit és igyekszik vissza is jelezni nekik. Ő is kap visszajelzéseket. „Szerintem fontos, hogy olvassuk egymást.”
  • Most fejezte be a Világpuszi című gyerekkönyvét is, ez szintén nemsokára jön, és már az illusztrátornál, Szalma Editnél van. Ez egy olyan könyv lesz, amiben minden történet főhőse valamilyen problámával küzd. „Ezek a történetek igyekeznek segíteni és megmutatni, hogy mindnyájunknak vannak gondjai és problémái.”
  • A harmadik választott könyve az Az úgy volt… című Janikovszky-kötet volt, amit dedikált neki és a fiának a szerző 2001-ben, aki meglátogatta őket és náluk vacsorázott. „Nagyon nagy szeretettel emlékszem vissza rá, és amit nagyon fontosnak tartok, az a humora, az a végtelen könnyedség és irónia, amivel ő a világhoz viszonyolult.”
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina: A verseimben a sztori gyakran egy apró látványelemből bomlik ki

Tóth Krisztina Bálnadal című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. A költő egy videóban mesélt arról, hogy miért szerepelnek gyakran állatok az írásaiban, és hogy miért volt fontos számára a szonett műfajával való kísérlezetés. 

...
Podcast

Tóth Krisztina: A szépirodalomnak nem kell szépnek lennie [PODCAST]

Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről, a Bálnadalról Szilágyi Zsófia beszélgetett a szerzővel az őszi Margón. Szóba került, hogy hol van a vers helye a 21. században, és arra is kitértek, hogy miképpen ültetik át a szerzők a versélményeiket saját köteteikbe.

...
Hírek

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.