Keresztury helyettünk is letegezte a halált

Keresztury helyettünk is letegezte a halált

A Szilágyi Lenke fotójából készített fekete-fehér borítón madarak szállnak messzire, egy kéz kapálózik, a hátsó borítón egy mondatot olvashatunk idézőjelek között: “Nyilatkozom, hogy életemért és esetleges halálomért minden felelősséget magamra vállalok”. Ezekből az egyszerű jelekből is érzékelhető, hogy Keresztury Tibor Hűlt helyem című könyve sötét történetet ígér, pedig az életről szól. Az életről, amit nem lehet szétfilterezni, viszont meg kell osztani. Elmondjuk, miért ez a hét könyve.

Valuska László | 2021. augusztus 02. |
Keresztury Tibor
Hűlt helyem
Magvető, 2021, 219 oldal

A betegségről vagy a halálról beszélni nem könnyű sem a magánéletben, sem a nyilvánosság előtt. A generációkon átívelő családi és intézményi tabusítások egy olyan világot hoztak létre, amiben az életet elválasztjuk a haláltól, miközben a betegség és a halál is az élet része. Aki megszólal ebben a kérdésben, az leginkább olyan tanúnak tűnik, aki máshonnan beszél. Nádas Péter a Saját halálban az infarktusáról írt, Esterházy Péter a Hasnyálmirigynaplóban dolgozta fel betegségét, Grecsó Krisztián az ÉS-ben írt esszét a betegségéről, valamint versekben dolgozta fel, Szentesi Éva két non-fictionben mesélte el történetét. 

Keresztury Tibor Hűlt helyem című regénye is ilyen apokrif: ami ez élet nevű narratívába nem fér bele. 

A Hűlt helyem hőse, hiszen Keresztury is sokszor így nevezi, egy férfi, akinek visszafordíthatatlan betegsége kijelölte az életlehetőségeit. A hős, aki a patológiával gyerekként ismerkedik meg, akinek édesanyja testének hamvaival is szembesülnie kell, aki alkoholistaként megismerte a pszichiátriát és a test végletekig történő kiszolgáltatottságát, akinek betegsége a szöveg szerint csak a halálát követő boncoláskor lesz egyértelmű. Az életlehetőség eufémizmus, mert ebből a betegségből, a Parkinson+-ból nincs visszaút, és csak azért merem így írni, mert a regény is így beszél: kendőzetlenül, annyi önreflexióval, amennyi talán Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatába se fér bele. Sok szempontból nem jó a norvég író regényfolyamát emlegetni itt, de kapaszkodót is nyújt: akármilyenek az elbeszélői helyzetek, a legmélyebb és legfájdalmasabb életesemények, Keresztury az elbeszélés útján irodalommá formál, ami nem azt jelenti, hogy átír vagy elfed bizonyos elemeket, hanem még láthatóbbá, sőt átélhetőbbé teszi azokat. Az irodalommá formálás annyit tesz, hogy a könyv tétje nem az, hogy mit tudunk meg Kereszturyról, vagy mennyire sajnáljuk meg. Ez nem bennfenteskedés, hanem irodalom, karakterekkel, morális kérdésekkel, érzelmekkel, fájdalmakkal és bevésődött traumákkal. 

Olvasója válogatja, miért szereti az irodalmat. Én például azért is, mert sokszor olyan, mint az űrutazás: beláthatatlan tájakat és felfoghatatlan történeteket mutat meg, az emberi léptéken túlmutató problémákat ábrázol, amely néha ijesztő és sokszor nagyszerű, de a lényege valami különösen emberi tapasztalat. Az űrhajós nemcsak felfedező, hanem minden esetben üzenetet hoz és visz, tartja a kapcsolatot a Föld és az ismeretlen között. Átlép egyik dimenzióból a másikba. 

Keresztury pont ilyen űrhajós, aki saját testtapasztalásain keresztül beszél alkoholizmusról, betegségről, elmúlásról, magatehetetlenségről. Vagyis az életről, amiről nem beszélünk, vagy nem szeretünk beszélni.

Keresztury személyes története nagyobb kontextusban is értelmet nyer, mert az alkoholizmusról nem beszélünk, miközben mennyi életet tesz tönkre közvetlenül vagy közvetve. Persze túlzottan szimbolikus az élet, ha az Európai Unióhoz csatlakozás napján ültetnek be a szervezetébe egy gyógyszert az alkoholfüggősége elleni terápia részeként. De se a rendszerváltás, se az EU nem változtatott azon, amit a Megáll az időből gyakran megidéz a szerző, és ami a legbátrabb és legszomorúbb belátása az országhoz fűződő kapcsolatnak, hogy hát akkor itt fogunk élni. A Hűlt helyem sokat elárul a rendszerváltás utáni Magyarországról, az alkoholistákról, akik nem találják a kiutat saját életükből, akik nemcsak a saját, hanem mások, például a családjuk életét is tönkreteszik. Az alkoholizmus a rendszeren belül megtűrt függőség, kis túlzással mindenkinek van vele tapasztalata, ahogy nekem is, mert Keresztury apám nemzedéke, és ebből a nézőpontból bizony apám harcát is jobban megértettem. 

A fülszöveg regénynek nevezi a Hűlt helyemet, ami hét önálló szövegből áll össze, amelyek hatással vannak ugyan egymásra, de nem adnak ki egy főtörténetet, mert az a test leépülését beszéli el. A testet kell olvasnunk, ami folyamatosan mesél, semmit sem felejt: sem az alkohollal töltött éveket, sem a megvonással töltött évtizedeket. Ahogy Keresztury hőse minden erejével igyekszik lefutni az utolsó versenyét, és mint egy sportfilmben, a szervezők és a nézők együtt segítik a célba. Ő tudja, hogy az életéért futott, a nézők meg a félelmetes akaraterőt látták. 

Amikor azt mondja, hogy tegező viszonyban van a halállal, akkor nem túloz, ellenben megmutatja azt a beszédhelyzetet, amire semennyire nem vagyunk felkészülve. Keresztury irodalomtörténész (Petri-monográfia!), irodalomszervező, szerkesztő és író (Reményfutam, Bejárat a semmibe, Temetés az Ebihalban), aki világéletében azt mesélte el, ami a mainstreamben nem látható, és úgy, hogy minden reményvesztett szereplőt megbecsült. A Hűlt helyemben sem csinálja máshogy, csak a reményvesztett szereplő most ő maga: hogy lehet elbeszélni egy neurológiai betegséget, ami apró lépésenként veszi át a hatalmat az élete felett? Hogyan lehet a prózában jól ismert mindentudó (mindenható) elbeszélői nézőpontból arról beszélni, hogy te is csak a tested áldozata vagy? Hogyan választható szét a test és a lélek, ha és amennyiben?

A Hűlt helyem testregény: a patológián hullákat lát a gyerek, Keszi bácsi halálára hosszan készül a ház, a hősnek szarnia kell, később nem tudja használni az egyik karját, a lábát, nem tudja befűzni a cipőjét. A test ebben a regényben önálló szereplő, ami leválik az elbeszélőről, aki a végén már egy-két ujjal írja a szöveget. És akkor ott van a lélek, amit lehet, hogy nem szerencsés különválasztani, de

Keresztury elbeszélése pont annyi távolságot tart saját történetétől, amennyit a szellem a beteg testtől.

A szövegben ez a távolság létrejön, és óriási játéktér nyílik az író számára, olvasóként pedig nagy erőt ad. A nyelvvel nemcsak elbeszélni lehet, hanem teremteni - ebben az esetben egy életet szavakból, mondatokból, mert Keresztury friss, pontos, szórakoztató, ironikus, lényeglátó, aki a személyesben is megtalálja az általánost. Eddig arról írtam, hogy mennyi nehéz téma szerepel a könyvben, pedig Keresztury írása bizony szórakoztató, mert ebben a rengeteg szenvedésben, amin a hős átmegy, felvillan az élet.

“Ha elmegy vagy elviszik, azon nyomban visszaáll a rend: hűlt helyét a levegő birtokba veszi” - ez az utolsó mondata Keresztury önéletrajzi visszatekintésének, ami bátor szembenézés, frivol haláltánc és a “hűlt hely” végleges elfoglalása, betöltése. Az űrhajós története semmiképp sem egyedi, ő lett a kiválasztott, aki képes volt hangot, arcot és stílust adni az elbeszélhetetlennek. Bátorságot és erőt ad, hogy lehet így is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Keresztury Tibor: Ebben a könyvben a halálfélelemmel akartam szembenézni

„Ez nem coming-out, nem feltárulkozás, hanem egy megformált irodalmi mű” – mondta Keresztury Tibor a Hűlt helyem című könyve bemutatóján tegnap este, ahol szó esett írásainak sajátos hangjáról, a halálfélelemmel való szembenézésről és a betegség irodalmáról is.

...
Hírek

Víg végnapok - Keresztury Tibor és Víg Mihály sírva vigadós estje (MARGÓ)

...
Hírek

Keresztury Tibor lett a MKKE elnöke

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Hírek
...
Könyves Advent

Rozgonyi Saroltával egyetlen almából egy egész világ kerekedik ki

...
Hírek

Hegedüs Vera kapta 2022-ben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

...
Zöld

A Föld nagymamája és az utolsó vadlovak a sarlatánok korában – A Zöld rovat ajánlata karácsonyra

...
Hírek

Színpadra állítják a Meseország mindenkié történeteit

...
Hírek

Vasárnapig látható a Nádas Péter drámájából készült online előadás

...
Könyves Advent

Stefánsson lírai prózában meséli el az emlékek és álmok határvidékén játszódó történetét

...
Hírek

Bookline top50: dr. Máté Gábor népszerűsége az év végén is töretlen

...
Könyves Advent

Negyven mesében bomlik ki a királylány-titok

...
Hírek

Nagyot zuhant a brit írók jövedelme

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.