Keresztury helyettünk is letegezte a halált

Keresztury helyettünk is letegezte a halált

A Szilágyi Lenke fotójából készített fekete-fehér borítón madarak szállnak messzire, egy kéz kapálózik, a hátsó borítón egy mondatot olvashatunk idézőjelek között: “Nyilatkozom, hogy életemért és esetleges halálomért minden felelősséget magamra vállalok”. Ezekből az egyszerű jelekből is érzékelhető, hogy Keresztury Tibor Hűlt helyem című könyve sötét történetet ígér, pedig az életről szól. Az életről, amit nem lehet szétfilterezni, viszont meg kell osztani. Elmondjuk, miért ez a hét könyve.

Valuska László | 2021. augusztus 02. |
Keresztury Tibor
Hűlt helyem
Magvető, 2021, 219 oldal

A betegségről vagy a halálról beszélni nem könnyű sem a magánéletben, sem a nyilvánosság előtt. A generációkon átívelő családi és intézményi tabusítások egy olyan világot hoztak létre, amiben az életet elválasztjuk a haláltól, miközben a betegség és a halál is az élet része. Aki megszólal ebben a kérdésben, az leginkább olyan tanúnak tűnik, aki máshonnan beszél. Nádas Péter a Saját halálban az infarktusáról írt, Esterházy Péter a Hasnyálmirigynaplóban dolgozta fel betegségét, Grecsó Krisztián az ÉS-ben írt esszét a betegségéről, valamint versekben dolgozta fel, Szentesi Éva két non-fictionben mesélte el történetét. 

Keresztury Tibor Hűlt helyem című regénye is ilyen apokrif: ami ez élet nevű narratívába nem fér bele. 

A Hűlt helyem hőse, hiszen Keresztury is sokszor így nevezi, egy férfi, akinek visszafordíthatatlan betegsége kijelölte az életlehetőségeit. A hős, aki a patológiával gyerekként ismerkedik meg, akinek édesanyja testének hamvaival is szembesülnie kell, aki alkoholistaként megismerte a pszichiátriát és a test végletekig történő kiszolgáltatottságát, akinek betegsége a szöveg szerint csak a halálát követő boncoláskor lesz egyértelmű. Az életlehetőség eufémizmus, mert ebből a betegségből, a Parkinson+-ból nincs visszaút, és csak azért merem így írni, mert a regény is így beszél: kendőzetlenül, annyi önreflexióval, amennyi talán Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatába se fér bele. Sok szempontból nem jó a norvég író regényfolyamát emlegetni itt, de kapaszkodót is nyújt: akármilyenek az elbeszélői helyzetek, a legmélyebb és legfájdalmasabb életesemények, Keresztury az elbeszélés útján irodalommá formál, ami nem azt jelenti, hogy átír vagy elfed bizonyos elemeket, hanem még láthatóbbá, sőt átélhetőbbé teszi azokat. Az irodalommá formálás annyit tesz, hogy a könyv tétje nem az, hogy mit tudunk meg Kereszturyról, vagy mennyire sajnáljuk meg. Ez nem bennfenteskedés, hanem irodalom, karakterekkel, morális kérdésekkel, érzelmekkel, fájdalmakkal és bevésődött traumákkal. 

Olvasója válogatja, miért szereti az irodalmat. Én például azért is, mert sokszor olyan, mint az űrutazás: beláthatatlan tájakat és felfoghatatlan történeteket mutat meg, az emberi léptéken túlmutató problémákat ábrázol, amely néha ijesztő és sokszor nagyszerű, de a lényege valami különösen emberi tapasztalat. Az űrhajós nemcsak felfedező, hanem minden esetben üzenetet hoz és visz, tartja a kapcsolatot a Föld és az ismeretlen között. Átlép egyik dimenzióból a másikba. 

Keresztury pont ilyen űrhajós, aki saját testtapasztalásain keresztül beszél alkoholizmusról, betegségről, elmúlásról, magatehetetlenségről. Vagyis az életről, amiről nem beszélünk, vagy nem szeretünk beszélni.

Keresztury személyes története nagyobb kontextusban is értelmet nyer, mert az alkoholizmusról nem beszélünk, miközben mennyi életet tesz tönkre közvetlenül vagy közvetve. Persze túlzottan szimbolikus az élet, ha az Európai Unióhoz csatlakozás napján ültetnek be a szervezetébe egy gyógyszert az alkoholfüggősége elleni terápia részeként. De se a rendszerváltás, se az EU nem változtatott azon, amit a Megáll az időből gyakran megidéz a szerző, és ami a legbátrabb és legszomorúbb belátása az országhoz fűződő kapcsolatnak, hogy hát akkor itt fogunk élni. A Hűlt helyem sokat elárul a rendszerváltás utáni Magyarországról, az alkoholistákról, akik nem találják a kiutat saját életükből, akik nemcsak a saját, hanem mások, például a családjuk életét is tönkreteszik. Az alkoholizmus a rendszeren belül megtűrt függőség, kis túlzással mindenkinek van vele tapasztalata, ahogy nekem is, mert Keresztury apám nemzedéke, és ebből a nézőpontból bizony apám harcát is jobban megértettem. 

A fülszöveg regénynek nevezi a Hűlt helyemet, ami hét önálló szövegből áll össze, amelyek hatással vannak ugyan egymásra, de nem adnak ki egy főtörténetet, mert az a test leépülését beszéli el. A testet kell olvasnunk, ami folyamatosan mesél, semmit sem felejt: sem az alkohollal töltött éveket, sem a megvonással töltött évtizedeket. Ahogy Keresztury hőse minden erejével igyekszik lefutni az utolsó versenyét, és mint egy sportfilmben, a szervezők és a nézők együtt segítik a célba. Ő tudja, hogy az életéért futott, a nézők meg a félelmetes akaraterőt látták. 

Amikor azt mondja, hogy tegező viszonyban van a halállal, akkor nem túloz, ellenben megmutatja azt a beszédhelyzetet, amire semennyire nem vagyunk felkészülve. Keresztury irodalomtörténész (Petri-monográfia!), irodalomszervező, szerkesztő és író (Reményfutam, Bejárat a semmibe, Temetés az Ebihalban), aki világéletében azt mesélte el, ami a mainstreamben nem látható, és úgy, hogy minden reményvesztett szereplőt megbecsült. A Hűlt helyemben sem csinálja máshogy, csak a reményvesztett szereplő most ő maga: hogy lehet elbeszélni egy neurológiai betegséget, ami apró lépésenként veszi át a hatalmat az élete felett? Hogyan lehet a prózában jól ismert mindentudó (mindenható) elbeszélői nézőpontból arról beszélni, hogy te is csak a tested áldozata vagy? Hogyan választható szét a test és a lélek, ha és amennyiben?

A Hűlt helyem testregény: a patológián hullákat lát a gyerek, Keszi bácsi halálára hosszan készül a ház, a hősnek szarnia kell, később nem tudja használni az egyik karját, a lábát, nem tudja befűzni a cipőjét. A test ebben a regényben önálló szereplő, ami leválik az elbeszélőről, aki a végén már egy-két ujjal írja a szöveget. És akkor ott van a lélek, amit lehet, hogy nem szerencsés különválasztani, de

Keresztury elbeszélése pont annyi távolságot tart saját történetétől, amennyit a szellem a beteg testtől.

A szövegben ez a távolság létrejön, és óriási játéktér nyílik az író számára, olvasóként pedig nagy erőt ad. A nyelvvel nemcsak elbeszélni lehet, hanem teremteni - ebben az esetben egy életet szavakból, mondatokból, mert Keresztury friss, pontos, szórakoztató, ironikus, lényeglátó, aki a személyesben is megtalálja az általánost. Eddig arról írtam, hogy mennyi nehéz téma szerepel a könyvben, pedig Keresztury írása bizony szórakoztató, mert ebben a rengeteg szenvedésben, amin a hős átmegy, felvillan az élet.

“Ha elmegy vagy elviszik, azon nyomban visszaáll a rend: hűlt helyét a levegő birtokba veszi” - ez az utolsó mondata Keresztury önéletrajzi visszatekintésének, ami bátor szembenézés, frivol haláltánc és a “hűlt hely” végleges elfoglalása, betöltése. Az űrhajós története semmiképp sem egyedi, ő lett a kiválasztott, aki képes volt hangot, arcot és stílust adni az elbeszélhetetlennek. Bátorságot és erőt ad, hogy lehet így is. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Keresztury Tibor: Ebben a könyvben a halálfélelemmel akartam szembenézni

„Ez nem coming-out, nem feltárulkozás, hanem egy megformált irodalmi mű” – mondta Keresztury Tibor a Hűlt helyem című könyve bemutatóján tegnap este, ahol szó esett írásainak sajátos hangjáról, a halálfélelemmel való szembenézésről és a betegség irodalmáról is.

...

Víg végnapok - Keresztury Tibor és Víg Mihály sírva vigadós estje (MARGÓ)

...

Keresztury Tibor lett a MKKE elnöke

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Olvass!
...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

Hírek
...

Újra moziban Breier Ádám Krasznahorkai-filmje

...

3 könyv a budapesti Trump-Putyin találkozóhoz

...

H. P. Lovecraft új kötete a vidéki Amerika borzalmait mutatja meg

...

Ennyi volt: szinte biztos, hogy eltűnnek a korallzátonyok

...

5 szokás, amitől még nagyobb élmény lehet az olvasás

...

Krasznahorkai Nobel-díját A4-es papíron ünnepli Magyarország a Frankfurti Könyvvásáron

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

Kiemeltek
...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

...

Tóth Krisztina disztópiáját méltatja a New York Times: orwelli és túlságosan is valóságos

Ritka az ilyen könyv - erre jut a kritikus.