Keresztury helyettünk is letegezte a halált

Keresztury helyettünk is letegezte a halált

A Szilágyi Lenke fotójából készített fekete-fehér borítón madarak szállnak messzire, egy kéz kapálózik, a hátsó borítón egy mondatot olvashatunk idézőjelek között: “Nyilatkozom, hogy életemért és esetleges halálomért minden felelősséget magamra vállalok”. Ezekből az egyszerű jelekből is érzékelhető, hogy Keresztury Tibor Hűlt helyem című könyve sötét történetet ígér, pedig az életről szól. Az életről, amit nem lehet szétfilterezni, viszont meg kell osztani. Elmondjuk, miért ez a hét könyve.

Valuska László | 2021. augusztus 02. |
Keresztury Tibor
Hűlt helyem
Magvető, 2021, 219 oldal

A betegségről vagy a halálról beszélni nem könnyű sem a magánéletben, sem a nyilvánosság előtt. A generációkon átívelő családi és intézményi tabusítások egy olyan világot hoztak létre, amiben az életet elválasztjuk a haláltól, miközben a betegség és a halál is az élet része. Aki megszólal ebben a kérdésben, az leginkább olyan tanúnak tűnik, aki máshonnan beszél. Nádas Péter a Saját halálban az infarktusáról írt, Esterházy Péter a Hasnyálmirigynaplóban dolgozta fel betegségét, Grecsó Krisztián az ÉS-ben írt esszét a betegségéről, valamint versekben dolgozta fel, Szentesi Éva két non-fictionben mesélte el történetét. 

Keresztury Tibor Hűlt helyem című regénye is ilyen apokrif: ami ez élet nevű narratívába nem fér bele. 

A Hűlt helyem hőse, hiszen Keresztury is sokszor így nevezi, egy férfi, akinek visszafordíthatatlan betegsége kijelölte az életlehetőségeit. A hős, aki a patológiával gyerekként ismerkedik meg, akinek édesanyja testének hamvaival is szembesülnie kell, aki alkoholistaként megismerte a pszichiátriát és a test végletekig történő kiszolgáltatottságát, akinek betegsége a szöveg szerint csak a halálát követő boncoláskor lesz egyértelmű. Az életlehetőség eufémizmus, mert ebből a betegségből, a Parkinson+-ból nincs visszaút, és csak azért merem így írni, mert a regény is így beszél: kendőzetlenül, annyi önreflexióval, amennyi talán Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatába se fér bele. Sok szempontból nem jó a norvég író regényfolyamát emlegetni itt, de kapaszkodót is nyújt: akármilyenek az elbeszélői helyzetek, a legmélyebb és legfájdalmasabb életesemények, Keresztury az elbeszélés útján irodalommá formál, ami nem azt jelenti, hogy átír vagy elfed bizonyos elemeket, hanem még láthatóbbá, sőt átélhetőbbé teszi azokat. Az irodalommá formálás annyit tesz, hogy a könyv tétje nem az, hogy mit tudunk meg Kereszturyról, vagy mennyire sajnáljuk meg. Ez nem bennfenteskedés, hanem irodalom, karakterekkel, morális kérdésekkel, érzelmekkel, fájdalmakkal és bevésődött traumákkal. 

Olvasója válogatja, miért szereti az irodalmat. Én például azért is, mert sokszor olyan, mint az űrutazás: beláthatatlan tájakat és felfoghatatlan történeteket mutat meg, az emberi léptéken túlmutató problémákat ábrázol, amely néha ijesztő és sokszor nagyszerű, de a lényege valami különösen emberi tapasztalat. Az űrhajós nemcsak felfedező, hanem minden esetben üzenetet hoz és visz, tartja a kapcsolatot a Föld és az ismeretlen között. Átlép egyik dimenzióból a másikba. 

Keresztury pont ilyen űrhajós, aki saját testtapasztalásain keresztül beszél alkoholizmusról, betegségről, elmúlásról, magatehetetlenségről. Vagyis az életről, amiről nem beszélünk, vagy nem szeretünk beszélni.

Keresztury személyes története nagyobb kontextusban is értelmet nyer, mert az alkoholizmusról nem beszélünk, miközben mennyi életet tesz tönkre közvetlenül vagy közvetve. Persze túlzottan szimbolikus az élet, ha az Európai Unióhoz csatlakozás napján ültetnek be a szervezetébe egy gyógyszert az alkoholfüggősége elleni terápia részeként. De se a rendszerváltás, se az EU nem változtatott azon, amit a Megáll az időből gyakran megidéz a szerző, és ami a legbátrabb és legszomorúbb belátása az országhoz fűződő kapcsolatnak, hogy hát akkor itt fogunk élni. A Hűlt helyem sokat elárul a rendszerváltás utáni Magyarországról, az alkoholistákról, akik nem találják a kiutat saját életükből, akik nemcsak a saját, hanem mások, például a családjuk életét is tönkreteszik. Az alkoholizmus a rendszeren belül megtűrt függőség, kis túlzással mindenkinek van vele tapasztalata, ahogy nekem is, mert Keresztury apám nemzedéke, és ebből a nézőpontból bizony apám harcát is jobban megértettem. 

A fülszöveg regénynek nevezi a Hűlt helyemet, ami hét önálló szövegből áll össze, amelyek hatással vannak ugyan egymásra, de nem adnak ki egy főtörténetet, mert az a test leépülését beszéli el. A testet kell olvasnunk, ami folyamatosan mesél, semmit sem felejt: sem az alkohollal töltött éveket, sem a megvonással töltött évtizedeket. Ahogy Keresztury hőse minden erejével igyekszik lefutni az utolsó versenyét, és mint egy sportfilmben, a szervezők és a nézők együtt segítik a célba. Ő tudja, hogy az életéért futott, a nézők meg a félelmetes akaraterőt látták. 

Amikor azt mondja, hogy tegező viszonyban van a halállal, akkor nem túloz, ellenben megmutatja azt a beszédhelyzetet, amire semennyire nem vagyunk felkészülve. Keresztury irodalomtörténész (Petri-monográfia!), irodalomszervező, szerkesztő és író (Reményfutam, Bejárat a semmibe, Temetés az Ebihalban), aki világéletében azt mesélte el, ami a mainstreamben nem látható, és úgy, hogy minden reményvesztett szereplőt megbecsült. A Hűlt helyemben sem csinálja máshogy, csak a reményvesztett szereplő most ő maga: hogy lehet elbeszélni egy neurológiai betegséget, ami apró lépésenként veszi át a hatalmat az élete felett? Hogyan lehet a prózában jól ismert mindentudó (mindenható) elbeszélői nézőpontból arról beszélni, hogy te is csak a tested áldozata vagy? Hogyan választható szét a test és a lélek, ha és amennyiben?

A Hűlt helyem testregény: a patológián hullákat lát a gyerek, Keszi bácsi halálára hosszan készül a ház, a hősnek szarnia kell, később nem tudja használni az egyik karját, a lábát, nem tudja befűzni a cipőjét. A test ebben a regényben önálló szereplő, ami leválik az elbeszélőről, aki a végén már egy-két ujjal írja a szöveget. És akkor ott van a lélek, amit lehet, hogy nem szerencsés különválasztani, de

Keresztury elbeszélése pont annyi távolságot tart saját történetétől, amennyit a szellem a beteg testtől.

A szövegben ez a távolság létrejön, és óriási játéktér nyílik az író számára, olvasóként pedig nagy erőt ad. A nyelvvel nemcsak elbeszélni lehet, hanem teremteni - ebben az esetben egy életet szavakból, mondatokból, mert Keresztury friss, pontos, szórakoztató, ironikus, lényeglátó, aki a személyesben is megtalálja az általánost. Eddig arról írtam, hogy mennyi nehéz téma szerepel a könyvben, pedig Keresztury írása bizony szórakoztató, mert ebben a rengeteg szenvedésben, amin a hős átmegy, felvillan az élet.

“Ha elmegy vagy elviszik, azon nyomban visszaáll a rend: hűlt helyét a levegő birtokba veszi” - ez az utolsó mondata Keresztury önéletrajzi visszatekintésének, ami bátor szembenézés, frivol haláltánc és a “hűlt hely” végleges elfoglalása, betöltése. Az űrhajós története semmiképp sem egyedi, ő lett a kiválasztott, aki képes volt hangot, arcot és stílust adni az elbeszélhetetlennek. Bátorságot és erőt ad, hogy lehet így is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Keresztury Tibor: Ebben a könyvben a halálfélelemmel akartam szembenézni

„Ez nem coming-out, nem feltárulkozás, hanem egy megformált irodalmi mű” – mondta Keresztury Tibor a Hűlt helyem című könyve bemutatóján tegnap este, ahol szó esett írásainak sajátos hangjáról, a halálfélelemmel való szembenézésről és a betegség irodalmáról is.

...
Hírek

Víg végnapok - Keresztury Tibor és Víg Mihály sírva vigadós estje (MARGÓ)

...
Hírek

Keresztury Tibor lett a MKKE elnöke

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

Mi történik, ha összetalálkozik a legendás francia tolvaj és a még legendásabb brit nyomozó? Olvass bele az új, modern fordításba!

...
Beleolvasó

Miért pusztítjuk el azt, akit szeretünk?

Fiala Borcsa legújabb könyvének egypercesei mérgező szülői és házastársi kapcsolatokról, problémás viszonyokról, sorsdöntő helyzetekről és emberi hibákról mesélnek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A járvány sem állította meg a magyar holokauszttúlélőt, hogy elmesélje, hogyen élte túl a haláltábort

Lily Ebert annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. A dédunokája segítségével most megtette. Olvass bele a könyvükbe!

...
Beleolvasó

A hétköznapi választások tétjeiről szól Forró Bence első novelláskötete

Szabados Ágnes kiadója, a Libertine adta ki Forró Bence televíziós műsorvezető első kötetét. A Variációk boldogtalanságra történeteit a kaleidoszkópszerűen összeálló motívumok teszik egységes univerzummá. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A múlt hosszú árnyékot vet az otthonukból elszökött ikerlányok életére

Brit Bennett regényében a tizenhat éves fekete ikerlányok elszöknek az álmos kisvárosból, ám hamarosan megszakad köztük a kapcsolat. Hiába ékelődik azonban a testvérek közé sok kilométer és hazugság, sorsuk később újra összefonódik. Mutatunk egy részletet A halványuló félből.

...
Beleolvasó

Sally Rooney író hőse egy tengerparti faluban keresi a boldogságot

Megjelent Sally Rooney harmadik regénye, a Hová lettél, szép világ, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Oprah könyvklubja 25 éve határozza meg, mit olvassanak az amerikaiak

...
Szórakozás

Phileas Fogg újra elindul a Föld körül

...
Szórakozás

A korona tarolt az Emmy-gálán, A szolgálólány meséje negatív rekordot döntött

...
Hírek

Rekordáron kelt el egy aukción a Frankenstein első kiadása

...
Hírek

Nick Cave könyvben mesél a fia halála utáni évekről

...
Hírek

Eddig ismeretlen Tennessee Williams-novellát találtak a háború utáni Olaszországról

...
Beleolvasó

Egy úri csirkefogó esete a brit nyomozóval: Arsène Lupin Herlock Sholmes ellen

...
Szórakozás

Beperelte a Netflixet a grúz sakklegenda A vezércsel miatt

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

...

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]

...

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (3. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Folytatjuk az idei nevezettek bemutatását!

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. A két szerző a Könyve Magazin oldalán írói levelezésbe kezdett - ennek második darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől (az elsőt ITT találjátok).