Vonnák Diána szerzői estje

Vonnák Diána birkózik azzal, hogyan lehet írni az erőszakról

Látlak című novelláskötetével 2022-ben Vonnák Diána nyerte el a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. A Müpában rendezett szerzői estjén szóba került az antropológuspróza, hogy hogyan mesélnek a különböző testek, érez-e felelősséget azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnáról hogyan ír, és az is, hogyan választja el a tudomány és az irodalom nyelvét. A szerzővel Valuska László beszélgetett, közreműködött Szamosi Zsófia és Jéger Zsombor színművészek, valamint Ian O’Sullivan énekes-dalszerző.

Fotó: Valuska Gábor

Kiss Imola | 2023. október 13. |
Vonnák diána
Látlak
Jelenkor, 2022, 220 oldal
-

Szó szerint húsbavágó történettel indult Vonnák Diána estje, egy ukrán nőgyógyásznál tett látogatásról szólt. Aztán a szerző a közönség elé állva elárulta: az eset valós, de nagyon árulkodónak tartja azt a reakciót, ha soknak érezzük, amint megtudjuk, hogy ami elhangzott, tényleg megtörtént. Felvezetésként arról beszélt, hogy sok helyen élt a világban, és mindenütt a belső szabályok érdekelték. Látlak című kötete kísérlet volt arra, hogy 17, korban, társadalmi helyzetben, nemben egymástól nagyon különböző hangot szólaltasson meg, és közben a távolság ne legyen egzotikus. Kaméleon- vagy antropológusprózának is nevezi az írásait, és azt reméli, képes elérni, hogy ezek a hangok mind egyformán közel legyenek hozzánk és egyformán messze.

Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után
Vonnák Diána novellái kitágítják a világot, mégis klausztrofób érzést hagynak maguk után

Vonnák Diána érzékletes és költői novellái bolyongásra invitálnak a világban, és miközben kitágítják a perspektívánkat, azt is megmutatják, hogy bárhová is sodor minket az élet, saját magunktól nem tudunk távolabb kerülni. A Látlak a hét könyve. 

Tovább olvasok
  

Valuska László arról kérdezte Vonnákot, hogy hogyan áll most a valósággal, miután tavaly február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát és a valóság abszurd csavart kapott. „Ha kiragadok dolgokat, amelyek tényleg megtörténtek, nem illenek a való élet szövetébe” - mondta az író. De szerinte érdemes időnként kimozdítani a nézőpontunkat a helyéről, mert a valóság mérhetetlenül nagyobb annál, mint amit tipikusan gondolunk”. 

A hangok sokfélesége kapcsán Valuska rámutatott, hogy ezekhez mind külön test is kapcsolódik a szövegben, melyeket meghatároz a kultúrájuk, a hagyományaik, a nyelvük, a környezetük. Vonnák Diána elmondta, hogy

írás közben jött rá, hogy mennyire fontos az élet érzéki dimenziója, és hogy többet és folyékonyan tud a testeken keresztül elmesélni.

Hiszen testtel érzékeljük a világ nagy részét, ezek az élmények szavakkal gyakran nehezen írhatók le, ezért is „izgalmas felszínre hozni azt, ami tabusított vagy féltudatos”. Úgy véli, „a tabukat érdemes időnként ledönteni,” hiszen azáltal is képessé válunk arra, hogy perspektívát váltsunk. Emellett a test mindig nagyon pontos lenyomata is a társadalmi folyamatoknak, ez Vonnák szerint világosan kiderül a statisztikákból, halálozási rátákból, de a testtartásból is, ami megőrzi azt, ahogyan nap nap után dolgozunk. 

-Vonnák Diána

Mivel „civilben” antropológus és egyetemen tanít, írás közben sokáig bénítóan hatott rá, hogy túlságosan struktúrákban és magyarázatokban gondolkozik. A terepmunka azonban, amit évek óta végez Ukrajnában, felszabadítóan hatott rá, és azáltal, hogy élő emberek élő mondatai közt volt, bele tudott lassulni a nyelv többi árnyalatába. Az első szépirodalmi szövegéről, ami a kötetben az utolsó novella (Én itt vagyok, te hol vagy), elmondta, hogy akkor már évek óta „idegesítő belső kényszer volt,” hogy írjon, de egyrészt „világos volt, hogy élni kell, mert anélkül nem lehet írni,” másrészt nem tudta, hogyan lásson hozzá. Annyira tele volt a feje a magyar irodalom hangjaival, hogy a történetet először inkább angolul kezdte el írni, ami bevált ugródeszkának. 

Vonnák szerint az antropológia paradox dolog: „az egyetlen célja, hogy figyeljünk, majd a hihetetlen mennyiségű anyagból kicsi magyarázatokat írunk”. Szerinte ehhez képest

az irodalom egy szabadabb, kevésbé meghatározható viszonyt enged meg a tapasztalatokkal kapcsolatban. 

Igyekszik külön kezelni a kutatást, ahol a terepmunkát ukrán nyelven végzi, és az irodalmat, amit magyarul. Az ukrajnai háborút azonban nehéz ilyen magától értetődően kizárni az írói munkájából, már csak azért is, mert a felnőtt élete nagy részét háborús helyzetek peremén töltötte. „Nem fogok tudni mást írni” - mondta, és hozzátette, hogy rengeteg kétely, kérdés, sőt szégyenérzet van benne amiatt, hogy mit szabad kezdenie ezzel a témával, mire van feljogosítva. 

Valuska László rá is kérdezett, hogy érez-e felelősségérzetet azzal kapcsolatban, hogy azt, ami Ukrajnában történik, hogyan meséli el ő vagy mások. Vonnák azt mondta, szakértőként akkor szokott megszólalni a háborúval kapcsolatban, ha úgy érzi, hogy valami nagyon hiányzik a tudósításokból, de „néha dühből is,” és munkál benne a tehetetlenségérzés is.

-Ian O'Sullivan, Szamosi Zsófia, Jéger Zsombor

A felelősséggel kapcsolatban azt mondta, ugyan nem nagy rajongója az autofikciónak, de azzal kell dolgoznia, amire rálátott, és biztos „nem fogok katonát írni E/1-ben”. A háború ábrázolásával kapcsolatban Valuskát az is érdekelte, hogy mi az erőszak hatása a szövegben, hol a giccs határa, mi az, amit el lehet beszélni és mit (nem) szabad. „Iszapbirkózom ezekkel a kérdésekkel” - válaszolta Vonnák, és újra leszögezte, hogy nagy a szakadék az általa mozgatott figurák szürreális napjai és a valóság között. Egyre inkább látja, hogy

abszurd azt gondolni, képes lesz a prózáját szétválasztani a személyes tapasztalataitól, de talán pont ezért és a felelősségérzet miatt „az írói szabadság, hogy azt írok le, amit akarok, most nem opció” - tette hozzá.

A készülő kötetét illetően egyelőre annyit mondott, hogy köze lesz az ukrán-orosz háborúhoz, de memoárt nem szeretne írni, mert az számára kényelmetlen póz. Olyan kérdések foglalkoztatják, hogy „mi köze az embernek bárki máshoz bárhol máshol? Mit jelent ez mások háborújába belegabalyodva, hol vannak a határai?” Emellett a terepmunkával járó furcsa életformával is kezdeni szeretne valamit, azzal az élménnyel, hogy kívülről érkezve meggyökerezik valaki ott, ahol baj van, és aztán tántorodik egy hatalmasat a világ. 

-Vonnák Diána és Valuska László

Valuska László zárásként azt kérdezte az írótól, miért vette annyira a hátára az otthonkeresés, a kulturális idegenség témáját. Vonnák arra jött rá, hogy a saját élményét egy sokgenerációs folyamat újabb részeként látja, és annak ellenére, hogy nem Magyarországon él, sosem gondolt magára sem kivándorlóként, sem bevándorlóként. „A disszidens irodalom eltűnt, nincs” - mondta, nem tudjuk, hogy akik elmentek, hogyan gondolkoztak az otthon, a történelem kérdéseiről. „Ezt a hiányt próbálom elmondani, és (...) szembenézni ezekkel a tapasztalatokkal.”

A Látlakot 2021 októberében mutatták be a Margó fesztiválon, beszámolónkat itt találodVonnák Diánával készült interjúnkat pedig itt olvashatod el.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Visky András nyerte a 2023-as Margó-díjat

Kitelepítés című regényével Visky András nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megnyitóján adtak át. Az első Margó x Erste #higgymagadban különdíjat Szűcs Ádám vihette haza.

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2023 Margó-díjasa!

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg a legjobb első prózakötetes a Margó-díjat. A nevezettek köre mostanra tízre szűkült; a lista további sorsának alakulása a szakmai zsűri kezében van, a díjazott nevét az októberi Margón hirdetik ki. Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

„Mind nomádok vagyunk ebben a szövegvilágban” – Laudáció Vonnák Diána Margó-díjához

Látlak című kötetéért Vonnák Diána kapta 2022-ben a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Most a zsűri egyik tagja, Gaborják Ádám laudációját olvashatjátok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Hírek
...
Nagy

5 könyv, amiben a macskák hozzájuk méltóan fontos szerepet kapnak

...
Hírek

Gillian Anderson 174 nő szexuális vágyairól írt könyvet

...
Nagy

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...
Szórakozás

John Malkovich Bolaño-szöveggel lép fel a Magyar Zene Házában

...
Szórakozás

A Netflix animációs sorozatban kelti életre az Alkonyat vámpírjait

A hét könyve
Kritika
Knausgard az öröklét farkasaival ered a halhatatlanság nyomába
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Most jó

„Hol a képernyőt nézték, hol a telefon kijelzőjén egymást. Másfél óra helyett majdnem két órán át tartott a film.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

KERÜLJ KÉPBE ÉS OLVASS!
...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

...
Gyerekirodalom

Ausztrál őslakos gyerekekkel foglalkozó szervezet nyerte a gyerekirodalmi Nobelt

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

...
Gyerekirodalom

Ronja, a rabló vadóc lánya eredetileg Astrid Lindgren tollán kelt életre

...
Gyerekirodalom

A First Lady a Fehér Ház macskájáról ír gyerekkönyvet

...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv szülőknek, amit érdemes előjegyezni szeptemberben

...
Zöld

Most éppen naponta ennyi lépést kell tenned a tudósok szerint az egészségedért + 3 könyv

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

...
Zöld

Ha rendet raksz az íróasztalodon, sikeresebb leszel a munkában – Olvass bele Marie Kondo új könyvébe!

...
Zöld

Lassan járj, tovább érsz – 5 könyv a slow livingről

...
Zöld

Bemutatjuk Eve-et, a DNS-gyűjtő robothalat

...
Zöld

Az allergia sokkal több, mint egyszerű biológiai reakció – Olvass bele!

...
Zöld

10 dolog, amivel az írás javíthatja a mentális egészségünket

...
Zöld

Tovább él, aki a megfelelő emberekkel osztja meg az életét – 3 könyv a barátságról